Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormányfő szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét
a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik "a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba".
A gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, pontosabban
a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé,
technológiai fejlettség szempontjából a keletiek már nem maradnak el a nyugatiaktól, és igazából
legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel,
ami azután megindul visszafelé, Nyugatra - fejtette ki a miniszterelnök.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a világ egy tekintélyes részének azért is elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre, tanárokra és diákokra osztotta a világot, és
egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.
A legerősebb, Kína ezért megindított egy más irányú mozgást, ezt hívják úgy:
egy övezet, egy út -, amely kifejezetten egymás elfogadására épül, "nincs tanár, nincs diák".
Mindenkinek joga van a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez. Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem
el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk,
és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat - mondta a kormányfő. Ezért gazdasági tartalmát tekintve a pekingi Egy övezet, egy út fórum elsősorban a hajózás feltételeinek megteremtéséről, vasutak, légikikötők, hidak építésről, úthálózatok fejlesztéséről, a régi Selyemút mentén fekvő népek modern kori összeköttetéséről szólt - mondta.
Pekingi találkozóiról szólva Orbán Viktor kifejtette, hogy megbeszélést folytatott a kínai államfővel, miniszterelnökkel, házelnökkel és befektetőkkel. A tárgyalásokon komoly, elsősorban gazdasági-pénzügyi természetű megállapodások születtek. Ezek közül a leglátványosabbnak a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítését nevezte, amellyel kapcsolatban a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka. Arról is megegyezés született, hogy az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank forrásokat mozgósít Kínából magyar kis- és középvállalkozások és Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében.
A kétoldalú tárgyalásokon tehát nagyon sok új munkahely és komoly nemzetgazdasági érték létrehozásáról sikerült megállapodni
- tájékoztatott a kormányfő.
Orbán Viktor a forumon találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is, akit biztosított arról, hogy Magyarország mindig megadja a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben Törökországon múlik.
Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak.
Ezért a magyar-török kapcsolatok "jó karbantartását" a legfontosabb magyar nemzetbiztonsági érdekek közé sorolta a kormányfő.
Orbán Viktor elmondta, hogy nem tárgyalásos keretek között, de beszélgetett európai uniós vezetőkkel és az orosz elnökkel is. Vlagyimir Putyinnal világpolitikai és -gazdasági kérdésekről váltottak szót hosszabban, de "orosz-magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk", mert
a legfontosabb kérdés, a paksi atomerőmű-fejlesztés jó úton, a maga rendje és módja szerint halad
- közölte Orbán Viktor.
A Tienanmen téri Hősök emlékművének megkoszorúzásával kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált, hogy
a szamárság ellen nincs orvosság.
A magyar politikában eddig volt egy közmegegyezés, mely szerint sosem tettük szóvá azt, hogy ha elérkezünk Kínába, akkor az itteni hősi emlékművet megkoszorúzzuk - mondta Orbán. Majd hozzátette,
azt a hagyományt folytattam, amit még Göncz Árpád nyitott meg, és őt akkor ezért a jobboldal nem kritizálta
- mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az a helyes, ha most a baloldal is hasonlóképpen viselkedik, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy jó kapcsolatrendszere legyen Kínával.
Az ilyen kérdéseket is, a szimbolikus kérdéseket is szerintem mindig a magyar nemzeti érdekből kell levezetni, úgy, ahogy azt korábban Göncz Árpád is tette
- fogalmazott. Megemlítette, hogy ha a belga királynak, miniszterelnöknek nem derogál, akkor az miért derogálna a magyar kormányfőnek.
