Szabadka, 2014. március 24.
Egy voksoló bedobja levélszavazatát a szavazóládába a szabadkai magyar főkonzulátuson 2014. március 24-én. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok mától adhatják le a levélben küldött szavazataikat a külképviseleteken. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak március 22-éig kellett felvételüket kérniük a névjegyzékbe ahhoz, hogy levélben szavazhassanak az április 6-ai magyarországi országgyűlési választáson.
MTI Fotó: Molnár Edvárd
Vágólapra másolva!
Kétharmad közeli többséget szerezne a Fidesz-KDNP az Országgyűlésben a 2016. decemberi közvélemény-kutatások összesítése alapján – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. Ha közösen indulna a baloldal, akkor két egyéni körzetben tudnának diadalmaskodni, míg a Jobbik egyben sem. Négy évvel ezelőtt a baloldali ellenzék népszerűbb volt, mint a Fidesz-KDNP.
A decemberi felmérések alapján elsöprő többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz négy intézet (a Republikon Intézet, a ZRI Závecz, a Publicus Intézet és a Századvég) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A kormánypártokról egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, amely szerint a második helyen álltak.
Magabiztos Fidesz-vezetés
A négy intézetnél a biztos szavazók körében
a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 47,25 százalék volt.
A második helyen a Jobbik állt 19,25 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 17,5 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6, az LMP 4,5, az Együtt 1,5, míg a Párbeszéd 0,6 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd) eredményeit összeadtuk (25,6 százalék).
A jelenlegi támogatottságuk alapján nem valószínű, hogy a kis baloldali pártok a 2018-as választásnak külön-külön futnának neki, bár az Együtt szeptemberben jelezte külön listaállítási szándékát, a Liberálisokat pedig kizárták a baloldali együttműködési tárgyalásokból. A külön indulás egyébként szinte biztos politikai öngyilkosság lenne a részükről, mivel a mostani népszerűségük alapján semmi esélyük sem lenne arra, hogy legalább egy választókerületet is megnyerjenek, vagy elérjék az ötszázalékos bejutási küszöböt.
Egyelőre nagy a kavarodás a baloldalon Forrás: MTI/Balogh Zoltán
Így nézne ki a parlament
Mindezek alapján
a Fidesz–KDNP 134, a közös baloldal 37, a Jobbik 28 mandátumot szerezne
az új parlamentben. A baloldal összesen két egyéni körzetet nyerne meg: a XIII. kerület egy részét lefedő választókerületet, valamint az angyalföldi-újpesti körzetet.
Az egyéni körzetek várható nyertesei a 2016. decemberi felmérések alapján Forrás: Origo
Az eredmények ugyanakkor azért is csalókák, mert Budapesten és a nagyvárosokban több választókerületben csak pár százalékpontnyi különbség lenne a pártok között a becslés szerint. Ilyen kis különbségnél pedig lehetetlen megjósolni, mi lenne éles helyzetben a végkimenetel. Nagyon szoros verseny lenne például a szegedi, a pesterzsébeti, a csepeli-soroksári, az újpesti-angyalföldi, a zuglói és az óbudai-békásmegyeri választókerületben.
Erős lenne Budapesten a baloldali ellenzék
A kormánypártok a csornai választókörzetben érnék el a legnagyobb sikert, több mint 63 százalékos támogatottsággal, de 60 százalék fölött szerepelne a Fidesz a körmendi körzetben is.
A baloldal a XIII. kerületben több mint 44 százalékkal érné el országosan a legjobb eredményét,
de a III., IV., VII., X. és XIV. kerületben is 37 százalék fölött szerepelne. A Jobbik a gyöngyösi és a hatvani választókerületben szerepelne a legjobban, több mint 29 százalékos eredménnyel, de ez is kevés lenne a körzet megnyeréséhez.
A XIII. kerületben fölényesen nyerne a baloldal Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Persze egy ilyen modellezésnél érdemes óvatosan bánni a számokkal. Egyebek között azért is, mert nem tudjuk figyelembe venni az egyéni jelöltek befolyásoló szerepét, pedig az döntő jelentőségű is lehet. Nem ritka, hogy az egyéni jelöltek helyi népszerűségük miatt lényegesen jobban szerepelnek, mint a pártjuk. Szegeden például Botka László 2010-ben 10-12 százalékponttal szerepelt jobban, mint az MSZP listája.
Négy éve rosszabbul álltak a kormánypártok
A 2018-as választáshoz közeledve érdemes a közvélemény-kutatók eredményeit összehasonlítani a korábbi évek adataival is. Adja magát, hogy a mostani számokat összehasonlítsuk a négy évvel ezelőtti adatokkal. Megkönnyíti az elemzést, hogy akkor is az Orbán-kormány vezette az országot, és ugyanazok a pártok voltak a politikai arénában, mint napjainkban.
2012 decemberében a Századvég, a Tárki, a Medián, az Ipsos és a Nézőpont Intézet átlaga alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 41,2, az MSZP 24,4, a Jobbik 22, az Együtt 2014 11,3, az LMP 5, a DK pedig 2,33 százalékon állt. Jól látszik, hogy akkor az MSZP-nek, az Együtt 2014-nek és a DK-nak együttesen 38,03 százalékpontos támogatottsága volt, ami
12 százalékponttal több, mint a baloldal napjainkban látható népszerűsége.
Ha ehhez még hozzáadjuk az LMP 5 százalékát, akkor több mint 43 százalékot kapunk, ami magasabb volt, mint a Fidesz akkori támogatottsága.
Persze óriási hiba lenne ezekből az adatokból azt a következtetést levonni, hogy a 2018-as választás már eldőlt. Ami most látszik, az az, hogy a harmadik Orbán-kormány lényegesen kedvezőbb pozícióból fut neki a következő időszaknak, mint elődje. A baloldali ellenzék 2012-ben sem volt kirobbanó formában, de lényegesen nagyobb támogatottsága volt, mint most. Akkor nem tudtak fordítani, a kérdés, hogy a következő szűk másfél évben sikerül-e változtatniuk a mostani trendeken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
