A vádirat szerint
Tarsoly Csaba az után, hogy a Quaestor-ügyben eljárás indult, az anyavállalatot és az egyik leányvállalatot egy nyolc osztályt végzett férfi nevére íratta.
Ezt egyébként meg sem tehette volna, mert a férfit korábban elítélték, így nem kerülhetett volna a nevére a cég. Ráadásul a nyomozás során az is kiderült, hogy
Tarsoly a férfit csak mint strómant nevezte volna ki, ténylegesen ő irányított volna tovább a cégcsoportot.
A férfi ugyan vállalta, hogy névleg cégvezető lesz, és a cégbíróság a kérelem alapján ügyvezetőként be is jegyezte, de a férfi – ahogy az ügyészség fogalmaz - valótlan tényként került bejegyzésre.
Nem sokkal később a Magyar Nemzeti Bank feljelentése után elindult a nyomozás a Quaestor-ügyben, ezután pedig
hamar nyilvánosságra került, hogy a Quaestor cégcsoport irányításával Tarsoly névlegesen mit tervezett.
Ezután kezdeményezte a cég vezetésének visszavonását.
A Quaestor-ügy 2015 márciusában robbant ki: a Magyar Nemzeti Bank szerint
a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.
Az üggyel kapcsolatban Tarsoly Csabát és tíz társát többek között különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással vádolják.