Az aradi vértanúkra emlékeztek a Vajdaságban

Oda kell figyelnünk arra, hogyan alakulnak a döntéseink, hogyan tudjuk megőrizni magyarságunkat, nyelvünket, hitünket és erőnket – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke pénteken Eleméren, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett ünnepségen.

A délvidéki magyarságnak arra kell törekednie, hogy úgy őrizze meg identitását, hogy a következő nemzedékek olyan büszkék legyenek a most élőkre, mint mi vagyunk az aradi vértanúkra.

A vajdasági magyarság legfontosabb érzése ezen az emléknapon, hogy a mártírok helytállást, áldozatot, a haza védelmét és magyarságuk megőrzését hagyták hátra emlékül, és annak ellenére, hogy sokféle nemzetiségűek voltak, amikor áldozatot kellett vállalni a hazáért, magyarként cselekedtek. "Nekünk itt, a magyar végeken ma ennél fontosabb küldetésünk nem lehet" – szögezte le az MNT elnöke.

A Kárpát-medencében valamennyi magyar kezd egymásra találni, és ez az összefogás ezen a napon is érződik.

Eleméren tavaly állítottak mellszobrot Kiss Ernőnek, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 168 évvel ezelőtt Aradon kivégzett vértanújának. A honvédtábornok Eleméren nyugszik.

A tizenhárom aradi vértanú közül hat kötődik valamilyen módon a Délvidékhez és a volt Jugoszláviához, így számos településen tartanak megemlékezéseket minden évben.

A rendezvények már csütörtökön megkezdődtek.

Nagybecskereken a Lázár Vilmos emlékére állított domborműnél rendezték meg a Légy híve rendületlenül című hangversenyt. Lázár Vilmost a domborműnek otthont adó székesegyházban keresztelték meg.

Adán megkoszorúzták Damjanich János domborművét, majd szentmisét tartottak a vértanúk lelki üdvéért. A helyi magyar közösségnek az emlékmű hat évvel ezelőtti felállításakor komoly harcot kellett vívnia azért, hogy megmaradhasson az emlékmű, ugyanis szerb kezdeményezésre el akarták távolítani. A szerbek a szerb születésű Damjanichot árulónak tartják, amiért a magyar szabadságért harcolt velük szemben.

Zomborban, Schweidel József szülővárosában a Magyar Polgári Kaszinóban koszorúzzák meg a honvédtábornok márciusban felavatott mellszobrát. Törökbecsén Leiningen-Westerburg Károlyra emlékeznek a katolikus templom kertjében nyolc éve elhelyezett mellszobornál. Kishegyesen a szabadságharc utolsó győztes csatájának helyszínén róják le kegyeletüket minden évben az emlékezők. A csatát 1849. július 14-én vívta a magyar sereg, amikor visszaszorította Jellasics horvát bán csapatait.