El sem indulnak az ellenzéki pártok Szentendrén

Debrecen, 2016. október 2. Egy választópolgár leadja szavazatát a debreceni Közép utcai óvodában kialakított 133. szavazókörben a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Vágólapra másolva!
Nem állítottak az ellenzéki pártok jelöltet Szentendrén, azaz, el sem indulnak a vasárnapi időközi választásokon. Egy zavaros múltú, KGB-képzőbe járt, hivatalosan civil jelöltet támogatnak, így próbálják legyőzni a Fidesz jelöltjét. Az ellenzék jelöltállítási kudarc után vasárnap az is kiderül, hogy a baloldal és a Jobbik szavazótábora felsorakozik-e egymás mellé. A választás végeredménye egyébként a helyi képviselő-testület erőviszonyait nem befolyásolja.
Vágólapra másolva!

Az idei év első fontos időközi választást tartják vasárnap a szentendrei 7-es számú választókerületben. Bár a voksolás végeredménye a szentendrei képviselő-testület erőviszonyait nem változtatja meg, de arra mindenképpen jó lenne, hogy a pártok támogatottságáról képet kapjunk abban a körzetben, ahol voksolnak majd. Az általános képet nehezíti majd, hogy a parlamenti pártok közül csak a Fidesz-KDNP és az LMP indul, míg a többiek nem állítottak jelöltet, amivel egy - zavaros múltú - helyi civil jelöltet segíthetnek. Azaz, a baloldal és a Jobbik el sem indul a vasárnapi választáson.

Jelöltállítási kudarc után választási alku

Mint arról az Origo elsőként beszámolt, nem állított jelöltet a Jobbik és egyik baloldali párt sem a január 15-i szentendrei időközi választásra. A 7-es számú körzetben a korábbi fideszes képviselő halála miatt kellett kiírni új voksolást. A Jobbik és a baloldali pártok egyébként

a korábbi választásokon ebben a körzetben mindig indítottak önálló jelöltet.

Azzal, hogy most nem szállnak ringbe, a Társaság az Élhető Szentendréért (TÉSZ) jelöltjét segíthetik a Fidesszel szemben.

Szentendrén nem lehet majd egyik baloldali pártra és a Jobbikra sem szavazni Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az Origo úgy tudja, hogy a Szentendrén az ellenzéki pártok akartak jelöltet állítani - aztán a pártközpontok úgy döntöttek, hogy a TÉSZ jelöltjét támogatva próbálják legyőzni a Fideszt. Vagyis, hogy el sem indulnak a választáson. A szocialistákat könnyebb volt meggyőzni, mivel a TÉSZ jelöltje, Helyes Imre 1974-ben a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szerzett nemzetközi jogi diplomát. Vagyis, a KGB-képzőnek tartott iskolában. A helyi szinten erősnek számító Jobbikban nem okozott osztatlan örömet a döntés, de az országos pártvezetésnek - a jelöltállítási kudarc után - sikerült ezt lenyomnia.

Erősebb volt a Fidesz-lista, mint a jelölt

A körzetben egyébként 2014 őszén meglehetősen szoros eredmény született. A Fidesz jelöltje 44,5 százalékkal győzött, míg a TÉSZ jelöltje 37,72, az MSZP-é 8,19, míg a Jobbiké 7 százalékot szerzett. Ha automatikusan hozzáadjuk a TÉSZ-hez a Jobbik és az MSZP szavazatait, akkor

2014-ben több lett volna, mint a kormánypártoké.

Most megnéztük, hogyan alakultak az elmúlt évek választásai ebben a választókerületben. A körzetek átrajzolása miatt azonban csak a 2010-es országgyűlési választásig tudtunk visszamenni.

2014 őszén a helyi képviselő mellett megyei listára is szavazhattak a körzetben lakók. A kormánypártok listája akkor 48,71 százalékot kapott, ami közel 10 százalékkal volt jobb eredmény, mint amennyit a párt jelöltje szerzett. Ez azt mutatja, hogy a kormánypártoknak a mostani választásra van még szavazói tartaléka, mivel majdnem tizedik kormánypárti szavazó 2014-ben nem voksolt a Fidesz helyi jelöltjére.

A körzetben a megyei listás szavazatok alapján a második az LMP lett 13,36 százalékkal, őket a Demokratikus Koalíció követte 11,64 százalékkal. A Jobbik csupán a negyedik lett 9,59 százalékkal, míg az MSZP 8,73, az Együtt pedig 7,97 százalékot szerzett. A baloldal erők akkor együtt tehát 28,34 százalékot kaptak. A számok alapján látszik, hogy 2014 őszén az LMP, az Együtt és a DK szavazói saját jelölt híján a TÉSZ-es jelöltre szavazhattak, de más pártok szavazói közül, így

a Fidesz-KDNP táborából is érkezhetett voks a civil jelöltre.

Korábban mindig erős volt az LMP

A 2014-es EP-választáson a Fidesz-KDNP a voksok 50,41 százalékát szerezte meg. Az Együtt-PM 16,92, a DK, 10,11, az LMP 8,7, a Jobbik 6,93, az MSZP pedig 5,76 százalékot szerzett. A baloldali erők összesen 32,78 százalékot kaptak. A 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP 44,76, míg a baloldali összefogás 28,34 százalékot kapott. A Jobbik és az LMP akkor gyakorlatilag 11 százalékos eredménnyel fej-fej mellett végzett. A 2010-es országgyűlési választás nem meglepő módon ebben a körzetben is nagyon sima Fidesz-győzelmet hozott, de érdekes módon az LMP meg tudta előzni a Jobbikot, így a radikálisok csak negyedikek lettek.

A szentendrei végeredmény hatással lehet a baloldal és a Jobbik későbbi együttműködésére is Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A körzet tehát a 2010-es választások óta stabil jobboldali körzetnek számít, bár a baloldal együttes támogatottsága mindvégig 30 százalék körül maradt.

A Jobbik ebben a választókerületben az elmúlt években nem tudott áttörni,

támogatottsága egyszer sem emelkedett 11 százalék fölé. Az LMP mindig országos átlaga fölött szerepelt, ráadásul 2014 őszén a második legerősebb párt volt a választókerületben.

A Fidesz-KDNP a mostani választáson Négyessy Katalin gordonkaművészt indítja, aki egyben egy helyi zeneiskola tanára, és hosszú ideje aktív résztvevője a szentendrei közéletnek. A jelölt mögé többek között Kósz Zoltán, olimpiai bajnok vízilabdázó és Hűvösvölgyi Ildikó, Kossuth-díjas színész is felsorakozott.

A győri párhuzam

A mostani voksoláson az egyik legnagyobb kérdés, hogy a teljes baloldali és jobbikos szavazótábor felsorakozik-e Helyes Imre mögött, és így a TÉSZ-jelöltje képes lesz-e legyőzni a Fidesz-KDNP jelöltjét. Egy ellenzéki siker abba az irányba lökhetné el a baloldali és jobbikos ellenzéket, hogy a 2018-as országgyűlési választáson minél szorosabb együttműködést kössenek a Fidesz-KDNP ellen.

2011 tavaszán már volt egy időközi választás

Győrben, ahol sem a baloldal, sem a Jobbik nem állított jelöltet.

Akkor a Fidesszel szemben egy helyi civil szervezet indult, és az utóbbi a várakozásokkal szemben nagyon simán legyőzte a kormánypártokat. Az ellenzék akkor nem csinált modellt a győri esetből, és nem kezdett el olyan konstrukciókban gondolkozni, hogy egy országgyűlési választáson csak civileket indít a kormánypárti jelöltek ellen.