Elszólta magát Gyurcsány Ferenc egy vidéki fórumán, ahol egyértelműen kijelentette, hogy kormányzása alatt az állami beruházások vállalkozóitól 20 százalékot elkértek, és ez volt kormányzása alatt a politikai korrupció csúcsa. A hirado.hu utánajárt: Gyurcsány Ferencnek kötelessége lett volna feljelentést tenni, ha ennyire pontos ismeretei voltak a bűncselekményekről.
Gyurcsánynak mindenképpen kötelessége lett volna feljelentést tenni – ha vesztegetésről tudott, és annak feljelentését mulasztotta el, akkor pedig bűncselekményt követhetett el. Meglepő a kijelentés annak tükrében is, hogy
Gyurcsány Ferenc akkor is, és most is hivatalos személynek számít,
márpedig hivatalos személyeknek kötelessége a tudomásukra jutott bűncselekményt feljelenteni.
Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselőként is, miniszterelnökként is hivatalos személynek számít, ugyanis a hivatalos személy fogalmába mind a korábbi Btk., mind a 2013 óta hatályos Btk. alapján az országgyűlési képviselők egyaránt, és a mindenkori miniszterelnök is beletartozik. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX., valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvények ugyanis így fogalmaznak: a Be. 171.§ (2) bekezdése alapján: „A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha külön törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt – ha az elkövető ismert, annak megjelölésével – feljelenteni.”
Vagyis elvben minden hivatalos személynek, és
minden hatóság tagjának kötelessége a bűncselekmények feljelentése,
feltéve, ha az a hatáskörében történt. Márpedig beruházásokról Magyarországon rendre kormányelőterjesztésre, kormányhatározatokban döntenek, és 2004 és 2009 között Gyurcsány Ferenc volt Magyarország kormányának, mint a végrehajtó hatalom általános szervének vezetője, vagyis a miniszterelnök.
A konkrét elszólás ügyében azonban felvethető a vesztegetés feljelentésének elmulasztása, ami az akkori Btk. alapján, amikor Gyurcsány Ferenc még miniszterelnök volt, már bűncselekménynek minősült.