'56-os emlékév: Schmidt Mária elmondta, mivel telt a 60. évforduló

Jövő hét pénteken, június 16-án hivatalosan is véget ér az '56-os emlékév, vagyis az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett állami megemlékezés sorozat. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, egyben a program lebonyolításáért felelős kormánybiztos egy délelőtti háttérbeszélgetésen számot adott arról, mit végeztek az elmúlt egy évben. Az emlékévvel összefüggésben kiírt pályázatokon összesen 1600 projekt nyert. Itthon több mint 600, külföldön 258 városba vitték el az emlékévet. A 60. évforduló összesen 13,5 milliárd forintba került, a programsorozatot kritizálóknak pedig azt üzente Schmidt, hogy magukról állítottak ki szegénységi bizonyítványt.  

Egy hét múlva, június 16-án hivatalosan is véget ér az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára meghirdetett állami emlékév. Azért jövő hét pénteken zárul a programsorozat, mert Nagy Imrét és mártírtársait 1989-ben ezen a napon temették újra. Az emlékév lezárásával összefüggésben Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum (THM) főigazgatója, egyben az 1956-os Emlékbizottság társelnöke és az emlékév kormánybiztosa egy háttérbeszélgetésen összegezte, mi is történt az elmúlt egy évben.

Schmidt Mária Forrás: Terror Háza

Schmidt elmondta, hogy a kormány még 2015 októberében döntött az emlékbizottság felállításáról, és még abban az évben el is fogadta azt a programtervet, amelyet a 60. évfordulóra kidolgoztak. Az operatív lebonyolítás feladatait a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítványra bízták.

Az emlékév teljes költségvetése 13,5 milliárd forint volt, Schmidt Mária mindenkit biztosított arról, hogy minden forinttal akkurátusan elszámolnak, a költségeket az interneten is közzéteszik majd.

A források egy jelentős részét pályázhatóvá tették, összesen 2500 projektjavaslat érkezett be, ebből pedig 1600 nyert. A pályázatokat egy 30 fős zsűri, több lépcsőben bírálta el. Ezen kívül

• létrehoztak 500 emlékpontot, amelynek célja, hogy a települések helyben megtalálják a maguk '56-os hőseit,
• kiadtak 230 könyvet,
• 60 különböző kutatási programot indítottak el,
• támogattak 100 művészeti produkciót,
• 450 rendezvényre adtak pénzt, amelyet civilek és más szervezetek valósítottak meg,
• 5000 pedagógus, köztük 3500 történelemtanárnak tartottak 30 órás továbbképzéseket,
• és 40 romkocsmát öltöztettek fel '56-os díszbe.

Az Emlékbizottság itthon 657 településre összesen 1400 rendezvény szervezett, külföldön pedig 258 városba vitte el valamilyen formában az emlékévet.

Schmidt Mária ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy kis túlzással "az egész világ Magyarországgal ünnepelt". Bejelentette azt is, hogy az összes megvalósult projektet egyenként fogják ellenőrizni, ha pedig visszaélést találnak, vissza fogják követelik a támogatást.

Mire volt jó ez az egész?

A kormánybiztos azt mondta, alapvetően három főbb célt fogalmaztak meg előzetesen az emlékév kapcsán: egyrészt, hogy feledtessék a 2006-os, 50. évforduló kudarcát, ezzel pedig visszaadják a magyar nemzetnek '56-ot; továbbá, hogy arconként megmutassák, kik voltak azok, akik az életüket kockáztatták a nemzet megmaradásáért, nekik pedig kifejezzék a köszönetüket; utoljára pedig, hogy közelebb vigyék a forradalmat annak a 4 millió állampolgárnak is, akinek már nincs élménye a diktatúráról.

A siker érdekében példátlan méretű kampányt indítottak,

a különböző hirdetések összesen 230 millió elérést produkáltak, amely azt jelenti, Magyarországon minden magyar háztartás értesült az 1956-os emlékévről.

"Ez rekord, ilyen volumenű kampányt mondjuk a Coca Cola tud még" - jegyezte meg Tallai Gábor, a THM programigazgatója. Nem csak fizetős reklámokról van szó, 16 stratégiai megállapodással ugyanis összesen 1910 ingyenes felülethez jutott hozzá az Emlékbizottság - egyeszséget kötöttek például a MOL-lal, az OTP-vel, a MÁV-val, a BKK-val és a Magyar Postával is.

Több plakátkampányt is indítottak, a legelső 2016 áprilisában a magyarországi cigány hősöknek állított emléket, az utolsó pedig június közepén kezdődik. Előbbi Schmidt tervei szerint folytatódni fog, ugyanis a cigányság szerepvállalására az '56-os eseményekben "eddig nem figyeltek eléggé", ezért felkérték Szentandrássy Istvánt, hogy fesse meg a cigány forradalmárok arcképét.

Magyarország, halld szavunk

A kormánybiztos külön megemlítette Desmond Child az emlékévre szerzett, Egy szabad országért c. dalát is, amely 3 milliós letöltést generált a YouTube-on. Azt mondta, a dal elkészítésében mindenki ingyen, hazaszeretetből vett részt.

Az egész produkció költsége éppen ezért 10 millió forint alatt maradt.

Schmidt hozzátette, kifejezetten rosszul esett neki az a támadássorozat, amely a dalt érte, de úgy értékelt, hogy az ellenkampány azokról állít ki szegénységi bizonyítványt, akik csinálták. "Ők nem hazaszerető emberek, nincs mit kezdeni velük" - tette hozzá.

Desmond Child Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Pár mondat a zsarnokságról

Schmidt Mária úgy összegzett, hogy büszke mindarra, amit elvégeztek, nagyon rövid határidők mellett rengeteg munkát öltek bele az emlékévbe. Szerinte sikerült eljuttatni azt az üzenetet itthon és a nagy világnak is, hogy Magyarország a szabadság országa. A nagy kérdés, hogy milyen hatása lesz mindennek, de ez csak hosszú távon fog kiderülni.

Azt tűzték ki, hogy az 1848-as szabadságharc mellé, ugyanarra a polcra kerüljön fel 1956 is.

A kormánybiztos elmondta, hogy az emlékév előtt készítettek egy közvélemykutatást, amelyet most folytatni fognak, hogy lemérjék a változásokat. Az eredményeket ismertetik majd. Az Origo kérdésére reagálva arról is beszélt, hogy szerették volna felülírni a forradalomnak azt az interpretációját, amelyet "egy szűk, baloldali elit" alakított ki. Úgy látja, hogy ez sikerült, és ezt ezek a körök rossz néven is vették. A baloldal ugyanis úgy festette meg '56 emlékét, hogy az alapvetően a kiábrándult kommunisták érdeme, akik kivitték az utcára a fiatalokat.

Nagyon szép, hogy vitatkoztak, nem is akarom leértékelni a megvilágosodásukat, de az a helyzet, hogy ez egy periférikus értelmezés, és ne gondolják, hogy ezt bárkinek be lehet adni.

Schmidt kijelentette, hogy a forradalmat az emberek harcolták ki, akik nem azért mentek az utcára, mert néhány ezer kommunista értelmiségi filozofálgatása meghatotta őket, hanem azért, mert 1946-tól 1956-ig szenvedtek, megnyomorították őket és elvették az identitásukat. "Az nem normális, hogy egy tízmilliós nép nekiment egy 220 milliós birodalomnak, hogy a pesti srácok és lányok benzines palackokkal támadtak rá a tankokra. Nagyon súlyos dolgok vezettek ide" - értékelt.

Szerinte Nagy Imre kiemelése éppen ezért nem állja meg a helyét, mert

bár kétségtelenül hős volt, de nem volt vezetője a forradalomnak, hiszen az egy spontán népharagból született.

Emlékeztetett rá, hogy Nagy Imre a kommunista diktatúrában begyűjtési és belügyminiszter is volt, ugyanakkor mégis tisztelet jár neki, mert kivégezték és nem kért kegyelmet. "A többit meg vele kapcsolatban hallgatólagosan nem vesszük figyelembe" - zárta le a kérdést.