Lázár: Nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt

Lázár János lett a Magyar Tenisz Szövetség elnöke

A mai, sorozatban 91. alakommal megtartott kormányinfón Lázár János arról beszélt, hogy a hét legfontosabb eseménye a költségvetési vita lezárása volt, és ha minden jól megy, a jövő héten már el is fogadhatják a 2018-as büdzsét. Ennek három célja van: a munkavállalás és a családok támogatása, illetve a biztonság megteremtése. Oktatásra és az egészségügyre is százmilliárdokkal jut több, a kormány legnagyobb vállalása azonban, hogy elérje a teljes foglalkozatatást. 

A kormány által benyújtott, jövő évi költségvetési tervezetet akár már a jövő héten elfogadhatja a parlament - erről beszélt Lázár János a 91. kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a büdzsé a stabilitásról és a kiszámíthatóságról fog szólni, alapvetően pedig három célja van:

a munkavállalás segítése, a családok támogatása és a biztonság megteremtése.

Jelezte, kiemelt cél, hogy 2018-ban elérjék a teljes foglalkoztatottságot, vagyis, hogy ha valaki dolgozni akar, az munkahelyet találjon vagy a piaci, vagy az állami szektorban. 2010-hez képest egyébként már 700 ezerrel többen, 4,4 millióan dolgoznak ma Magyarországon.

Lázár János Forrás: MTI/Illyés Tibor

A miniszter bejelentette, hogy tovább folytatják a családok erősítését, ehhez kapcsolódóan pedig a CSOK-programot is felülvizsgálják, jobban fókuszálva a településtípusok közötti különbségekre. Lázár a béremelésekről is beszélt, azt mondta, ennek fedezete a 4 százalék feletti tervezett gazdasági növekedés.

A minimálbér a 2010-es 74 ezer forintról 138 ezer forintra, a garantál bérminimum pedig 181 ezer forintra nő.

Több pénz jut az oktatásra (plusz 116 milliárd), az egészségügyre (plusz 221 milliárd), a családoknak és a nyugdíjasoknak (összesen plusz 280 milliárd) és a rendvédelemre is (plusz 85 milliárd). De 6 milliárd jut a fővárosi állatkert bővítésére és egy 5 milliárdos alapot is létrehoztak a népi kultúra támogatására.

Bevándorlás

Lázár jelezte, hogy a kormány meghallgatott egy belügyminiszteri beszámolót a nemzetbiztonsági helyzetről és a terrorról. Ennek kapcsán ismételten leszögezte, hogy a kormány álláspontja, hogy a migráció is a terror között szoros összefüggés van, és nem osztja azokat a nézeteket, amelyek ezt tagadják.

A bevándorlás biztonsági kockázatot jelent minden európai számára.

Közölte, hogy tekintettel az úszó világbajnokságra, illetve az utóbbi napokban megszaporodó illegális bevándorlók létszámára a belügy újabb forrásokat kap az ország védelmére. A kormány eddig 200 milliárdot költött a határok őrzésére.

Arról is beszélt, hogy a kormány újabb és agresszív konfrontációra számít Brüsszellel a következő hónapokban a bevándorlás mentén. Megemlítette, hogy Soros György ma Berlinben ismét menekültek befogadása mellett érvelt, amelyet Európa gyógymódjának tart. Soros receptje az, hogy évente egy milló migránst kell befogadni, az ellátásukat pedig hitelből kell fedezni. Ehhez képest a magyar kormány azt vallja, hogy hogy a migrációt nem megszervezni, hanem megállítani kell. A miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy

Magyarországnak is van humanitárius felelőssége azokkal szemben akiket valóban üldöznek, őket pedig segíteni is fogjuk, a saját erőforrásainkhoz képest jelentősen.

Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülésen azt is jelezte, hogy az Európai Tanács júniusi napirendjén ismét szerepel a menekültek szétosztásának terve. "Jelentős vitára számítunk, mert a mi véleményünk szerint a határokat meg kell védeni" - szögezte le a miniszter. Hozzátette, hogy Magyarországot folyamatos fenyegetés éri annak kapcsán, mert nem enged a nyomásnak, legutóbb a menekültügyi biztos nyilvánította ki, hogy akár szankciók is életbe léphetnek.

Nincs olyan kötelezettségünk, hogy mások helyett vállaljuk el a bevándorlók ellátását, ha valaki behívta őket, gondoskodjon is róluk. Például a németek.

Lázár szerint az az 1,7 millió magyar állampolgár, aki a nemzeti konzultáció során véleményt alkotott, komoly támogatást jelent, hogy a magyar kormány képes legyen a magyar érdekeket érvényesíteni. Arra számít, hogy a német választások után különösen fel fognak erősödni azok a hangok, amelyek egyre több hatáskört követelnek majd Brüsszelnek Budapesttel szemben.

Kék metró

Lázár arról is beszámolt, hogy a tegnapi kormányülésen jelen volt Tarlós István főpolgármester is, akivel a 3-as metró ügyében egyeztettek. A miniszter ennek kapcsán elmondta, hogy a kormány kész minden segítséget megadni a beruházásra, ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy ez a projekt három szereplős: a kormány mellett Budapest és az Európai Bizottság is érintett. Éppen ezért egyeztetésre van szükség.

Ahhoz, hogy a 137,5 milliárd forintos költség feletti hiányzó részt elő lehessen teremteni, egy delegáció utazik Brüsszelbe.

Lázár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy egyelőre a 137,5 milliárdos alapösszegről sincs írásos jóváhagyos az Európai Bizottság részéről.

Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országházban Forrás: MTI/Illyés Tibor

Alakul a civiltörvény

A kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság jogi észrevételeit a civil szerevezetek árintő átláthatósági törvény kapcsán, azonban a politikai kifogásoknak nem tud helyt adni - mondta el a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy az észrevételek szerint és az igazságügyi miniszter javaslatára módosítani fogják a civiltörvényt, így például változik a szankciórendszer, a korábban külföldi pénzekből gazdálkodó szervezetek, a külföldi finanszírozás feltüntetése alóli mentesülésének határideje (3 évről egy évre), illetve az értékhatárok is, amelyek felett be kell jelenteni, ha valamely cilvil szervezet külföldi támagotásban részesül.

A Velencei Bizottság összességében nem vonta kétségbe és helyesnek tartja azt a kormányzati célt, hogy a társadalmi szervezetek finanszírozása átláthatóvá váljon.

A nagy panel program

Lázár János hosszan beszélt a készülő panelprogramról is, amely keretében annak az összesen 1,1 millió ember életkörülményein kívánnak javítani, akik jelenleg is panelben élnek.

Az ilyen lakásokból 549 ezret tartanak nyilván.

A kormány egy mintaprojektet indítana el Hódmezővásárhelyen, amelyet maga Lázár felügyel. Ennek keretében arra akarnak megoldást találni, hogy milyen módon lehetne javítani a panelek állapotát. Első körben a kormány egyeztetésekre hívja az érintett érdekképviseleteket és az építész szakmát, hogy javaslatokat dolgozzanak ki. Az alaprobléma ugyanis az, hogy az 1970 és 1990 között épült panelblokkok életciklusa lejárt, a konstrukciók elavultak.

Csakhogy az elmúlt évben mindösszesen 72 ezer panellakást sikerült felújítani, vagyis az épületek 90 százaléka változatlan állapotú.

Az illetékesek német modelleket vizsgáltak, jártak is kint ezeken a helyszíneken. Lázár azt mondta, a kormány senkivel szemben sem fog beavatkozni és csak olyan lépéseket fog megtenni a panel-kérdésben, amelyekkel a lakóközösség egyetért.