A parlagfű elleni védekezés nem volt megfelelő 2013-2015 között

Illusztráció.

A parlagfű elleni védekezés nem érte el célját 2013 és 2015 között - állapította meg az Állami Számvevőszék, az ÁSZ ellenőrzése, amelynek eredményeit hétfőn, sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra.

Nem találtak összefüggés a parlagfű elleni védekezés és a pollenkoncentráció között

Németh Erzsébet felügyeleti vezető elmondta, hogy ellenőrzésük arra terjedt ki, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszerét irányító és az abban részt vevő hatóságok, szervezetek a tárgyalt időszakban mennyire tartották be a szabályokat, illetve a rendszer keretei között a kitűzött célokat sikerült-e elérni.

Forrás: Thinkstock

Nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt.

Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülő védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfű koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem hullámzott.

Vizsgálatuk szerint a megyei kormányhivatalok ilyen irányú hatósági tevékenysége, mint például a

helyszíni ellenőrzések, növényvédelmi bírságot vagy közérdekű védekezést elrendelő határozatok évről évre csökkent.

Ez is mutatja, hogy nagyon indokolt volt, hogy az ÁSZ ránézzen erre a területre - jegyezte meg Németh Erzsébet.

Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak

Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a szakmai koordinációt, irányító feladatokat ellátó Földművelésügyi Minisztériumot a FM-t, a tájékoztató funkcióval bíró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a Nébih-t, a felderítésben részt vevő Földmérési és Távérzékelési Intézetet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, az ÁNTSZ-t magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumát, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint egyebek mellett területi eloszlás és érintettség alapján kiválasztott 20 önkormányzatot.

A védekezés teljesítménye nem volt értékelhető

Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta, eszerint bár a kereteket, mint stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belső szabályzatok megteremtették,

a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető.

Példaként említette, hogy az FM-hez a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek. Ennek következménye, hogy

bár a minisztérium szabályosan látta el a védekezés szakmai koordinációját, irányítását, ellenőrzési és beszámolási feladatait, arról például nem volt információja, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy hogy mekkora a parlagfűvel fertőzött terület nagysága - közölte.

Az önkormányzatok sokszor októberben kapták meg a támogatást

A pénzügyi ráfordításokkal kapcsolatban Németh Erzsébet kiemelte, hogy a

kormányhivatalok az erre a feladatra szánt előirányzatot sokszor nem a parlagfű elleni védekezés időszakában kapták meg,

hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére, pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt.

Németh Erzsébet kitért a közfoglalkoztatottak által végzett mentesítésre is, mint mondta, ennek a munkának a hatékonysága "igen alacsony volt". Példaként említette a 2014-es évet, amikor az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, és ők összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.

Két millióan allergiások a parlagfűre

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon a parlagfű pollenjére mintegy kétmillió ember allergiás, ebből következik, hogy az ellene folyó védekezés közügy. Ugyanakkor az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfű koncentrációja

egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé, továbbá az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.

A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata,

a számvevőszék FM-nek küldött javaslatai között ez is szerepel - mondta. Javasolták még, hogy

eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a tárca a védekezés teljesítményét, s intézkedjen a felderítés és az arra épülő védekezés volumenének növekedése érdekében.

A sok kisebb szabálytalanság, hiányosság megszüntetéséért javaslatok küldtek még a kormányhivataloknak, jegyzőknek, valamint a törvénysértő eljárással kapcsolatban a Nébihnek.