A változtatást a Miniszterelnökség kezdeményezte április elején, azzal az indokkal, hogy az elnevezés
nem tükrözi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét.
A képviselők a pénteki ülésen úgy határoztak, hogy a kérdésről csak a várható következmények teljesebb megismerése után döntenek. Ugyanis több információ kell arról, hogy
milyen pénzügyi hatásai lennének a névmódosításnak
(például hogy mit von maga után a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezése), és ez milyen egyéb társadalmi-gazdasági következményekkel járna.
A megye neve 1467-ig volt önálló Pest megye, majd Pest-Pilis lett, majd hozzácsatolták Solt vármegyét, végül 1876-ban kiegészült a Kiskun-részekkel.
Így 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun volt a neve, utána ismét Pest lett.
Ambrus András szerint az elnevezés kérdése a rendszerváltozás idején is felmerült, de az 1989-ben felállított ideiglenes bizottság nem tartotta időszerűnek a változtatást, és a megyei szereplők nagy többsége sem támogatta. Az ellenzők a jelentős anyagi következményeket hozták fel érvként, a támogatók a Pest-Pilis megyenevet javasolták.
A közgyűlés 31 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett döntött pénteken.