Nem gyilkosság áldozata Harcsás Judit

Harcsás Judit újságíró
Vágólapra másolva!
Mellrákos volt a győri újságíró, akit napokig kerestek Győrben. Harcsás Juditnak, aki maga is írt egy könyvében a betegségéről, tegnap este találták meg a holttestét. A helyi rendőrök azonnal elkezdték a vizsgálatot. Mostanra kizárták az idegenkezűséget, vagyis biztosan nem lett gyilkosság áldozata.
Vágólapra másolva!
Harcsás Judit nem gyilkosság áldozata Forrás: Origo

Harcsás Judit vasárnap este tűnt el. Késő délután még beszélt vele a fia, aztán nyoma veszett. A családjának is furcsa volt, hogy a táskáját telefonjával, irataival és a pénzével együtt a lakásban hagyta. Gyerekei azonnal elkezdték keresni.

A kutatásba az egész város beszállt,

hogy minél hamarabb megtalálják az ismert újságírót. Harcsás Judit holttestét végül négynapnyi kutatás után, csütörtökön este fedezte fel két horgász az Iparcsatorna vizében.

– mondta a nő fia az Origónak, aki azt is megerősítette, hogy valóban az édesanyját találták meg.

Harcsás Gergely korábban a közösségi oldalon arra kérte az ismerőseit,

ne kezdjenek el találgatni

arról, hogy mi történt.

Menekült, amikor összeomlott

Egyik régi kollégája is a Facebookot használta, ezen keresztül próbálta megértetni, hogy mi vezethetett el Judit haláláig. Azt írta, "túlságosan hites ember volt, megalkuvásra képtelen, így – mivel minden összeomlott – menekült. Rossz irányba. Voltak kollégái, a Richards üzemi újságnál, akik

még ki is használták gyengeségét, szeretetéhségét.

De talpra állt, újrakezdte az életét. Házasságából született egy kisfia, akiért érdemes volt". Majd azzal folytatta, hogy az élete arról szólt, hogy a rádióhoz kerüljön, hogy párt találjon, "mert egyedül, szeretet nélkül nem ment".

Mindenhol keresték az ismert újságírót kisalföld.hu - Béres Márton

"A sok negatív hatás vonzza a rákot. Megkapta. Csodás volt az a kitartás, ahogy legyőzte. Erről könyvet is írt. A film, amit közzéteszek, a sokadik előadása, amit erről tartott. Amikor mondta, hogy mennyibe kerülnek a szükséges szerek,

elmentem egy emberhez, hogy Juditnak segítség kellene.

Ő akkor megalapította a TadakNett 100 ezer forintos sajtódíjat, amit elsőként Harcsás Judit érdemelt ki, mert valóban, a Győr Plusz rádióban fáradhatatlanul tudósított a civil világról. Megérdemelte. Élete csúcspontja az volt,

amikor felvették a Magyar Rádió Krónika műsorához."

A kolléga azzal folytatta, hogy Harcsás Judit a Kossuth-iskolában tanított. "Kijárt a nehéz sorsú gyermekekhez, később az iskolát elhagyva minden nehéz sorsúhoz. Talán, mert nehéz sorsú volt, és

átérezte a nála még rosszabb helyzetben élők gondját.

Aztán jött egy röpke boldogság. Ragyogott, lelkesedett, de ez a kapcsolat is kútba ment. A remény, hogy rádióhoz kerüljön, úgyszintén" – tette hozzá az ismerős a posztjában.

Ő is írt a betegségéről

Azt, hogy beteg, maga Harcsás Judit sem titkolta, és az Origónak a fia is megerősítette. 2013-ban megjelent, Remény a rákból című könyve ajánlójában így írt az újságíró:

"Az ötvenedik születésnapomra egy párizsi utat reméltem. No meg azt, hogy egyszer majd azt taníthatom, amit életemben annyira szerettem. A rádiózást, az újságírást. Ehelyett elveszítettem a munkámat, a páromat, öt hónap alatt a szüleimet, a családból még vagy öt, nagyon szeretett embert.

Nem bűnöztem, nem bántottam meg senkit, »csak« megbetegedtem.

Ez a betegség, a mellrák, szinte bizonyos vagyok benne, hogy a veszteséget, a gyászt vagy egyszerűen súlyos traumát átélő 40-es, 50-es nőket éri utol. Okosabban kellett volna élnem? Igen, talán. Recept nincs, megszállottan hiszek a Földtől Égig érő szeretetben, szerelemben, a férfi-nő kapcsolatban. Társ nélkül pedig sok minden reménytelen. Akkor...?"

Azt egyelőre nem tudni, hogy most mi történt. Baleset volt-e, vagy ő maga akart véget vetni az életének, kilátástalan helyzete vagy a betegség miatt. Az viszont biztos, hogy nem lett gyilkosság áldozata. A győri rendőrök ugyanis

kizárták az idegenkezűséget.

Harcsás Judit emlékére gyertyagyújtást szerveztek. Pénteken este 18 órakor Győrben a Káptalandomb alatti ágyúknál várták azokat, akik kedvelték és szerettek volna emlékezni rá.