Szigorítanának az ingatlanárverések feltételein

Egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant annak a módosító javaslatnak az értelmében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. A Bankszövetség szerint ezzel jelentősen elhúzódhatnak az eljárások.

A fideszes és kereszténydemokrata képviselők által eredetileg kezdeményezett változtatás az érték 80 százalékra csökkentésére adott volna lehetőséget.

Már kedden megszavazhatják

A testület egy olyan változtatást is elfogadott a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításához, amely szerint a végrehajtásban érintett összes fél, vagyis az adós és mindenki, akik felé tartozása van,

közösen megállapodhatnak egy alacsonyabb összegben is, amelyért árverés során értékesíthető az ingatlan,

ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés, tartozás.

Az előterjesztést házszabálytól eltérően tárgyalja a Ház, így arról már várhatóan kedden szavaznak a képviselők.

Vejkey Imre (KDNP), a javaslat egyik előterjesztője a házszabálytól eltérő tárgyalást azzal indokolta, hogy ismét megnövekedett a végrehajtási aktivitás, ezért különösen fontos a bankok méltányos eljárása.

Ne élhessenek vissza a hitelesek helyzetével

A módosító javaslatokról szólva közölte: azért fontos, hogy a fennmaradó tartozás csak akkor váljon elengedhetővé, ha abban minden érintett fél megegyezik, mert az adósoknak gyakran többfelé vannak tartozásaik. Ahogy a testület ülésén elhangzott, a hitelesek akár a társasháznak, a szolgáltatóknak vagy például gyermektartással is adósak lehetnek, az eljáráskor alkalmazott úgynevezett kielégítési sorrend pedig a bankokat hozná kedvező helyzetbe.

Több ellenzéki képviselő, köztük Bárándy Gergely, a testület szocialista alelnöke és Staud Gábor (Jobbik) is azt a kérdést vetette fel:

érdekelt lesz-e a bank a megegyezésben.

A bizottság szocialista tagjai a javaslatnál szélesebb körben adtak volna lehetőséget az árverezés után fennmaradó adósság elengedésére, Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke azonban alkotmányos aggályokat vetett fel ezzel kapcsolatban, míg Balla György (Fidesz) úgy fogalmazott:

a törvényjavaslatnak nem célja, hogy három évig ingyen albérletet biztosítson valakinek.

Azt az célját azonban szerinte betölti, hogy a bankok ne élhessenek vissza a hitelesek nehéz helyzetével.

A Bankszövestég szerint ez drágíthatja a hiteleket

A végrehajtási törvény tervezett módosítására Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az úgy reagált: az árverésekbe való esetleges beavatkozásokkal vigyázni kell,

az adminisztratívan megemelt kikiáltási ár időben akár jelentősen elhúzhatja az eljárást,

a vevő megtalálását, ezalatt a késedelmi kamatok tovább növelik a tartozást.

A Bankszövetség főtitkára kiemelte: a legkevésbé forgalomképes, lemaradó vidéki régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése az adósok fizetőképességének a helyreállítását akár el is lehetetlenítené, illetve pont ezekben a fejlesztésekre szoruló régiókban általánosan is visszafogó hatást gyakorolna a banki hitelezés számos formájára.

A lakossági jelzálogjog érvényesítésének korlátozása egyrészt emelheti a jelzáloghitelek kamatát, másrészt a fedezetlen, drágább hitelek felé tolja el a kölcsönnyújtást.

Így végső soron az újonnan hitelt felvevők számára drágítja meg a hiteleket

- mutatott rá.

Nem a bankok indítják el a végrehajtást

A főtitkár kifejtette: a végrehajtási eljárások jelentős részét hagyományosan nem a pénzügyi intézmények, hanem egyéb szervezetek - például a közműszolgáltatók, az adóhivatal, a társasházak - indítják. Ezek az intézmények a saját gyakorlatuk, illetve jogszabályi kötelezettségeik miatt a bankszektornál kevésbé türelmesek, amikor végrehajtást kezdeményeznek, azaz gyakran elenyésző összegű,

nem bankhitel eredetű tartozások vezetnek a lakóingatlanok kényszerű végrehajtás alá vonásához.

A Bankszövetség minden esetben és minden típusú tartozás esetén a folyamatos párbeszéd és a minden lehetséges módon felajánlott együttműködés híve; erre kéri minden tagját, valamint a végrehajtásokat kezdeményező egyéb szervezeteket is. Tapasztalataik szerint a banki ügyfelek döntő többsége nyitott az együttműködésre és a közösen kialakított megoldásra, ezért jelenthetett kibontakozást az adósok túlnyomó többsége számára a kormányzat és a bankok által felkínált lehetőségek széles skálája - fejtette ki.

Átláthatóság és nyilvánosság

Rámutatott ugyanakkor: már hosszú időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy vannak adósok, akik nem a lehetőségeik híján nem teljesítenek. Az utóbbi években számos fennmaradó problémás esetben a bankok munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy

bizonyos ügyfelek fizetési készsége az idő múlásával végletesen meggyöngült, a kapcsolatfelvételt is elutasítják.

Amennyiben a kötelezettségek semmilyen más módon nem hajthatók be, akkor a bankszektor is rákényszerül a végrehajtás kezdeményezésére - jelezte a bankszövetség főtitkára.

Kovács Levente hangsúlyozta: fontos, hogy ilyenkor minden eszközzel és figyelemfelhívással azt támogatják, hogy az árverésekre a lehető legnagyobb nyilvánossággal, visszaélésektől mentesen kerüljön sor. Tapasztalataink szerint az átláthatósággal és a nyilvánossággal biztosítható az árveréseken a legmagasabb ár elérése.