A kerékpáros szakmai és sportszervezetek életszerűbb szabályokat javasoltak azon az egyeztetésen, amelyen 18 civil és állami szervezet vett részt a kerékpárügyi kormánybiztos, Révész Máriusz hivatalában a múlt héten. A Magyar Kerékpárosklub és a Kerékpáros Miskolc Egyesület négy legfőbb javaslata az alábbi.
Az autóknak lakott területen belül
legalább egyméteres, országúton 1,5 méteres távolságot
kellene tartania előzéskor a kerékpárosok mellett. A beterjesztők szerint egyméteres helyre minden városon belüli útszakaszon lenne elég hely. Felmerült az is, hogy a sebesség növekedésével és a különböző járműkategóriák szerint különböző nagyságú oldaltávolságot fogalmazzon meg a KRESZ, de az túl nehezen lenne megtanulható és betartható.
A jelenlegi szabályozás szerint kötelező a bicikliseknek a kerékpárutat használni ott, ahol az ki van jelölve. A gyakorlatban azonban gyakran csak a kétirányú út egyik oldalán van kerékpárút, és erről nehézkes és veszélyes átjutni az út túloldalára; vagy csak kerékpársáv van kijelölve a járdán, amely nem alkalmas arra, hogy a gyalogosokkal együtt egy biciklis is használja; vagy télen nincs megfelelő takarítás a kerékpárutakon.
A járdákon kijelölt kerékpársáv a nemzetközi gyakorlatban már régóta elavult megoldásnak számít,
Magyarországon pedig a 2007–2013 közötti kerékpáros fejlesztésekről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jelentése is azt állapítja meg, hogy többnyire rossz megoldások. Mindezért a javaslat szerint a kötelező használatot felül kell vizsgálni.
Olyan, táblával jelölt utca lenne, ahol a bicikliseknek van előnye az autókkal szemben. A kerékpárosok akár egymás mellett is haladhatnának, és
autó nem előzhet kerékpárost, vagyis nem haladhat gyorsabban nála.
Ezt a fogalmat jelenleg nem ismeri a KRESZ, de sok nyugati nagyváros kisebb utcáinak egy része már ilyen. A németországi szabályozás 1995 óta ismeri a fogalmat, Hollandiában is évtizedek óta létezik, Belgiumban 2012-ben vezették be. Bécsben majdnem négy éve jelölték ki az első osztrák kerékpáros utcát.
Bár Magyarország is elfogadta a védtelen közlekedők védelmét tartalmazó Bécsi Egyezményt, a KRESZ nem említi ezek között a bicikliseket. Jelenleg csak az úton átkelő gyalogosokra, a gyerekekre és a biztonságukra ügyelni nem tudó sérültekre kell fokozottan figyelniük az autóvezetőknek a KRESZ elvárása szerint.
A javaslatok között szerepel még több kanyarodási szabály finomítása, és hogy töröljék el a kerékpárosokra vonatkozó sebességhatárokat. A Kerékpárosklub szerint
jelenleg hét ilyen sebességkorlátozás létezik,
miközben a bicikliken nem kötelező a sebességmérő. Ugyanakkor a sebességkorlátozás bevezetését éppen a biciklis szervezetek kérték évekkel ezelőtt, igaz, olyan helyeken, ahol a járdán vezet a kerékpárút is, amit az érdekképviseletek eleve rossz megoldásnak tartanak. Az igazolt versenyzőknek a csengő sem lenne kötelező.
A szabály, amit sok biciklis nem tart be
Sokszor lehet olyan biciklissel találkozni, aki egyirányú utcában a forgalommal szemben teker. Pedig ez alapesetben tilos. Kizárólag akkor hajthat be egy biciklis egyirányú utcába forgalommal szemben, ha ezt külön tábla jelzi. Ekkor az út jobb oldalán haladhat, vagy, ha van felfestett kerékpársáv, akkor ott.Hogy mikor születhet meg a KRESZ-módosítás, arról egyelőre nincs megállapodás, február végére részletesebben kidolgozott javaslatokat kért a minisztérium a kerékpáros-szervezetektől. Ezután még többkörös egyeztetés következik, mielőtt véglegesen formába öntenék a módosításokat.
Az Origónak Révész Máriusz azt válaszolta, hogy a KRESZ nem csak kerékpáros szempontok alapján változtatható, az egyéb javaslatokkal összhangban kell felülvizsgálni, és
egyelőre még nincs olyan elképzelés, amely biztosan benne lesz egy következő módosításban.
A kormánybiztos hozzátette: fontosnak tartja, hogy a kerékpáros közlekedés általános feltételei javuljanak, kevesebb legyen a konfliktus az autóval, kerékpárral és gyalogosan közlekedők között.