Megerőszakolt, bántalmazott gyerekek, és ami utána jön

gyerekbántalmazás, gyerekverés
Ököllel ütlegelte egyik diákját a tanár Képünk illusztráció
Vágólapra másolva!
Évente körülbelül 80-90 gyermekbántalmazási esetben indítanak nyomozást Magyarországon. A borzalmakat átélt gyerekek később hosszadalmas nyomozati és bírósági eljárásokon kell, hogy újra és újra felidézzék és elmondják, hogyan verték, erőszakolták vagy alázták meg őket. A "Barnahus" kísérleti program, amely a Szombathelyi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében működik, azért indult, hogy a lehető legkíméletesebb módon, mindössze egyszer kelljen a gyerekkorú áldozatoknak elmesélniük mindazt, ami velük történt.  
Vágólapra másolva!

2013 novemberében a Blikk írta meg, hogy az ügyészség vádat emelt egy szigetszentmiklósi házaspár ellen, akik a gyanú szerint évekig megerőszakolták, kínozták, verték, patkányokkal és ürülékkel etették az akkor nyolc-, kilenc- és tízéves gyerekeiket. Az egész ország hitetlenkedve fogadta a hírt, amit később hosszú nyomozás, ombudsmani és egyéb vizsgálatok, majd több bírósági eljárás követett.

Végül a szigetszentmiklósi "horrorszülőket" néhány hete, a megismételt elsőfokú eljárás végén 13 év fegyházra ítélték.

A borzalmakat átélt három gyerek terápiás kezelését dr. Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter, a Heim Pál Kórház osztályvezető főorvosa irányította. A gyerekeket eddig összesen legalább hétszer hallgatták meg a hatóságok és a szakértők. Sófi doktor azt mondja: ez nagyon nagy baj.
"Egy ilyen kihallgatás egy gyerek számára mindig egy újabb seb, vagy egy már hegedő seb újra feltépése. A legtraumatizálóbb esemény egy gyerek számára, hogyha el kell mondania, hogy egy számára fontos, közeli családtagja bántotta."

Képünk illusztráció Forrás: Thinkstock

A bántalmazott gyerekek ismétlődő kihallgatása egyébként teljesen ellentmond a törvénynek, amely egyértelműen kimondja, hogy az ilyen ügyekben mindig a gyerek érdekeit kell szem előtt tartaniuk az eljárásban részt vevő hatóságoknak.
2013 óta ugyan Magyarországon is kötelező minden rendőrségen gyerekbarát kihallgatószobát létrehozni. A gyermekpszichiáter szerint azonban

hiába van szép szoba, sok játékkal, hogyha a törvény szerint a nyomozóknak és a nyomozati bíróknak kell kihallgatniuk a gyerekeket.

"Azt gondolom, hogy annak egy nagyon fontos, nagyon súlyos kritériumnak kellene lennie a jogszabály módosításánál, hogy olyan igazságügyi szakértő végezzen ilyen jellegű meghallgatást, aki a mindennapokban terápiás és diagnosztikus területen is dolgozik gyerekekkel. Neki van ugyanis olyan szakmai tapasztalata, amelynek az lesz az eredménye, hogy olyan kérdések fogalmazódnak meg, amelyekre releváns választ ad a gyerek. Később pedig ezekre lehet építeni, és nem kell őket újra kihallgatni."

Képünk illusztráció Forrás: Photononstop/Photononstop/Philippe Turpin

Van ilyen. Tavaly november óta már Magyarországon is. A szombathelyi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat szakembereinek kezdeményezésére 2016 végén elindították az úgynevezett "BARNAHUS" kísérleti programot. Ez izlandi modell, a szó gyerekházat jelent. A lényege, hogy a lehető legkisebb trauma okozásával a lehető legtöbb információt tudjanak meg a bántalmazott gyerekektől. A program vezetője, egy stáb élén, dr. Lazáry Györgyné igazságügyi gyermekpszichológus azt mondja: Izlandon húsz éve működik a program, és mára eljutottak oda, hogy

hogy 16 év után csökkent a szexuális abuzálások száma, mert az országban elterjedt, hogy a Barnahusban hisznek a gyereknek.

"Amire eddig nem figyeltek oda, az, hogy egy gyerek teljesen más, mint egy felnőtt. A meghallgatás alapja a kommunikáció. Ebben kell új szemlélet. Mégpedig az, hogy a 14 éven aluli gyerekek teljesen máshogy kommunikálnak, mint a felnőttek. Minél kisebb, annál inkább nonverbálisan kommunikál."
Ez az, amire a Barnahusban nagyon figyelnek. A meghallgató szoba körülbelül olyan, mint a rendőrségen. Van azonban benne két kamera. Azt egyik veszi a teljes szobát, a másik viszont egy olyan eszköz, amit a szomszédos szobából irányítanak. Ezzel lehet rögzíteni a kisgyerek minden apró mozdulatát, mimikáját. A pszichológus szerint ez sok esetben árulkodóbb, mint az, amit a gyerek mond.

Képünk illusztráció Forrás: Dreamstime

A szakember azt mondja: a másik probléma, hogy a társadalmunk egyelőre nem elég érett arra, hogy higgyen a gyerekeknek.
"Nem hisszük azt el, hogy egy apa, aki mondjuk dolgozik, meg kifelé egy átlagos személyiséget mutat, az képes arra, hogy dühében úgy megrúgjon egy kétéves gyereket, hogy annak eltörjön a combja, és mondjuk egy napig jajveszékel a gyerek, de nem viszi orvoshoz. Ez egyébként egy megtörtént eset, de hiába írták le a kórházban a traumatológusok, hogy ez nem esés következménye, hanem külső behatásé, bizony nagyon hosszan indult el az az eljárás, amiben felelősségre vonták az apát" – meséli Lazáry Györgyné. A férfi végül felfüggesztett börtönt kapott, és visszamehetett a családjához.

A Barnahus szlogenje, hogy hiszünk a gyereknek.

Ezt egyébként az is erősíti, hogy a gyerekek meghallgatása közben a monitoring szobában ott ülnek az igazságszolgáltatás szakemberei: fiatalkorúk ügyésze, nyomozati bíró, ha van gyanúsított annak az ügyvédje, igazságügyi pszichológus szakértő. Ők is feltehetik a kérdéseiket, amit csak a gyereket meghallgató pszichológus hall egy kis fülhallgatón keresztül. Így később a nyomozás során és a bíróságon már csak a felvételeket kell újra és újra elemezni, hiszen az eljárás minden résztvevője feltehette a kérdéseit a gyereknek.
"A Barnahusban ráadásul minden egy helyen van. Van egy gyermek-nőgyógyászati vizsgálószoba is, ahol az orvos egy speciális géppel, egy úgynevezett kolposzkóppal úgy tudja megvizsgálni a kislányokat, hogy nem nyúl hozzájuk."

Képünk illusztráció Forrás: ANP/AFP/Roos Koole

A bántalmazás bejelentése után a Barnahus szakemberei rögtön összehívják az összes olyan érintettet, akik ismerik a gyereket és a családját. Családsegítőt, védőnőt, óvónőt, tanárt. Tőlük is megpróbálják beszerezni a lehető legtöbb információt. A gyereket csak ezután hallgatják meg, és csak egyszer.
"Tehát a mai gyakorlattal szemben, amikor is

ehelyett a Barnahusban a feljelentést követően két-három héten belül megtörténik a meghallgatás, és az a cél, hogy soha többet ne kelljen a gyereket meghallgatni" – mondja a program vezetője.
A cél az lenne, hogy már a nyomozás során és később a bíróságon is csak ezt a felvételt lehessen használni. Ezt azonban a törvény egyelőre nem teszi lehetővé. Mivel a büntető eljárás szerint, a gyerek meghallgatásán, az eljárás több résztvevőjének is személyesen kell jelen lennie. Egyelőre tehát ezek a felvételek gyanút megerősítő bizonyítékként szerepelhetnek a nyomozati szakban.
Sófi Gyula gyerekpszichiáter azt mondja:

az egész társadalom és főleg a gyerekek érdeke lenne a változás.

"Nagyon gyorsan el kéne indulniuk különböző kutató csoportoknak. Vannak a Nemzetvédelmi Egyetemnek is pszichológusai, vagyunk mi, igazságügyi szakértők, vannak gyermekpszichológusok. Ezt nagyon gyorsan ki lehet dolgozni, és pillanatok alatt megfelelő jogi keretekkel meg lehet változtatni. A szakértő és fogalmazza meg a kérdést, ahogy ő akarja, és legyen felelősségre vonható a pszichológus is.

Legyenek akkor jogi szankciói annak, hogyan kell az igazságügyi szakértőnek viselkednie. De változás kell, mert ez így nem jó, ahogy most van."

Az új büntetőeljárási törvény tervezete már a parlament előtt van. Várhatóan a tavaszi ülésszak végéig döntenek róla. Ha elfogadják, 2018-ban léphet hatályba. Szakemberek szerint azonban a gyermekáldozatok meghallgatásával kapcsolatban egyelőre nincs benne áttörő újítás.