Milliárdok jutnak óvodafejlesztésre

17,2 milliárd forintot fordít a kormány a Kárpát-medencei óvodák fejlesztésére a következő években – mondta az Origónak Grezsa István. A határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos szerint erre azért van szükség, mivel csak így lehet stabil utánpótlási bázist biztosítani a határon túli iskoláknak, és később egyetemeknek.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program alapvető célja, hogy biztosítsa a határon túli magyar iskolák utánpótlását – mondta Grezsa István az Origónak. A határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos arról is beszélt, hogy a mostani programok alapvetően a szórványvidékekre összpontosítanak.

A legveszélyeztetettebb helyzetben a nagyvárosokban élő magyarság van,

így például Temesváron vagy Brassóban. Ezeken a településeken a magyarság aránya, bár nem túl nagy, mégis többen vannak, mint mondjuk a Székelyföld egyes városaiban – mondta a miniszteri biztos.

Grezsa István szerint létfontosságú az óvodaprogram létrehozása Forrás: Miniszterelnökség

Utánpótlás

Grezsa István örömtelinek nevezte azt a folyamatot, ami Kárpátalján elindult, mivel ott a többségi társadalom egy része is magyar óvodákba küldi a gyermekeit, ugyanis véleményük szerint ott jobb minőségű nevelést kapnak, mint az ukrán intézményekben. „Nemzetrészenként más és más a helyzet, de a demográfiai fogyás miatt megpróbáljuk biztosítani a magyar alsó- és középfokú oktatás utánpótlását. 17,2 milliárd forintból áll a mostani Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, ami jelentős előrelépés a korábbi évtizedek hasonló támogatásaihoz képest” – jelentette ki a miniszteri biztos.

„Ebből a pénzből nemcsak a humán erőforrást fejlesztjük majd, hanem az épületeken és azok környezetén is jelentősen javítani szeretnénk.

Legalább 60 új óvoda fog épülni, nagyjából 300 óvoda esetében lesz bővítés,

vagy egyéb fejlesztés. Van egy óvodai fejlesztőpedagógus-képzés is a programban, így például a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó szakemberek külön képzésben részesülnek majd. A történelmi egyházak is központi szerepet kapnak a fejlesztésekben, mivel a határon túl több felekezet is tart fenn óvodákat – mondta Grezsa István. – Napi kapcsolatunk van a külhoni történelmi egyházakkal, így folyamatosan naprakészek vagyunk az igényekkel kapcsolatban.

50 ezer a cél

A külhoni óvodák dolgozói esetében felmerülhet, hogy valamilyen bérkiegészítést is kaphassanak. A kormány részéről egyértelmű az ígéret, hogy ha a mostani program sikeres lesz, akkor ki lehet alakítani valamilyen életpályamodellt a külhoni magyar óvodarendszerben is.

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy nagyon komoly óvodakutatási program is indul a mostani fejlesztések mellett. Azt tervezik, hogy nagyjából 50 ezer magyar gyermek járhat majd a határon túli óvodákba, míg jelenleg ez a szám 48 ezer fölött van. A céljuk az, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekeket nagyobb számban írassák be a magyar intézményekbe, és az sem tűnik lehetetlennek, hogy a többségi társadalom tagjainak egy része is ide járassa a gyermekeit – mondta Grezsa István.

"A cél, hogy 50 ezer külhoni magyar járjon óvodába" Forrás: Origo

Ha sikerül elérni az 50 ezres létszámot, akkor az óvodaprogram a családokkal együtt legalább félmillió embert fog elérni. A mostani számok alapján az rajzolódik ki, hogy bár

a kárpátaljai magyarság van a legveszélyeztetettebb helyzetben,

mégis arányaiban ott látogatják a legtöbben a magyar óvodákat. Felvidéken sajnos az óvodák esetében is több probléma merül fel, mivel vannak olyan települések, ahol, bár a magyarok aránya 15 százalék fölött van, még sincs magyar intézmény. Egyfajta beletörődés figyelhető meg azon a területen, pedig az identitás alapjainak lerakása az óvodákban történik meg – véli Grezsa István.

Mások is figyelik

A Kárpát-medencei óvodaprogram Ausztria területére nem terjed ki, de arra mindenképpen jó lesz, hogy a nyugat-európai közösségekben is kialakuljanak hasonló kezdeményezések. Az emigrációs szervezetek Nyugaton lassan klasszikus magyar szervezetekké alakulnak, ráadásul a gazdasági kivándorlók esetében is fokozott oktatási igény jelentkezik.

Londonban az elmúlt tíz évben megötszöröződött a hétvégi magyar iskolák látogatottsága.

Mindez egy új nemzetpolitikai kihívás, mivel ha a Kárpát-medencében a magyar nyelv oktatása nemzetpolitikai kérdés, akkor Németországban ez miért ne jelenhetne meg – mondta Grezsa István.

A miniszteri biztos szerint a Kárpát-medencei óvodaprogram esetében nincsen olyan nemzetközi példa, amit követni lehetne. Egyelőre úgy tűnik, inkább a magyar nemzetpolitikát követik. Szerbiában és Romániában is figyelik, milyen eszközökkel próbálkozik a magyar állam. Magyarország száz éve különféle programokkal próbálja stabilizálni a határon túli magyarság helyzetét – tette hozzá.

A 2012-es külhoni óvodák éve lényegesen kisebb volumenű volt, mint a mostani program, akkor csupán néhány tízmillió forint jutott erre a területre. Az akkori tapasztalatokat felhasználva készítették el a mostani terveket – mondta a miniszteri biztos.

Grezsa: Speciális tanterv is készül a külhoni óvodáknak Forrás: Origo

Egyedi tananyag

Speciális tananyag is készül a határon túli óvodáknak, egy honlapon teszik elérhetővé az egységes óvodapedagógiai programot, de kézbe is adnak majd anyagokat. A probléma a gazdag vidékeken, így például Szlovéniában van, ahol nem lehet külön magyar óvodát működtetni, csak szlovén–magyar közös csoportok vannak.

„Nyilvánvaló, hogy az államnyelv oktatásának erőszakolása koncepcionális tévedés, mivel anyanyelvként próbálják a többségi nyelvet oktatni. A mi célunk, hogy az óvodákban magyarul beszéljenek, de tény, hogy minden gyereknek tudnia kell annak az országnak az államnyelvét, ahol él.”– vélte Grezsa István. A tudományos felmérések szerint

folyamatosan csökken a magyarul beszélők aránya a Kárpát-medencében,

így elég vaskos csúsztatás arról beszélni, hogy itt bármifajta erőszakos magyarosítás folyna. A miniszteri biztos szerint egyáltalán nem hátrány a határon túli közösségekben a magyar nyelv ismerete, mivel ez egy pluszt ad az ottani fiataloknak. „A Kárpát-medencében senkinek sem kell félnie a magyar nyelv terjedésétől.”