Medián: Többéves mélyponton a Jobbik

Budapest, 2016. április 30. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt kétnapos majálisának első napján tartott politikai fórumon a budapesti Hajógyári-szigeten 2016. április 30-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Nem történt jelentős változás a nagyobb pártok népszerűségében szeptemberhez képest, azonban a Jobbik támogatottsága tovább csökkent – derül ki a Medián legfrissebb, a HVG számára november közepén készített közvélemény-kutatásából.

A Hvg.hu-n szerdán közzétett írás szerint "sem a népszavazási kampány, sem az elmúlt hetek eseményei" nem okoztak áttörő változást a nagyobb pártok népszerűségében. A cikk mellett közölt grafikonon látható, hogy a Fideszt a teljes népesség 36, a "választani tudó biztos szavazók" 53 százaléka támogatja.

Kiemelték, hogy a Jobbik támogatottsága

a teljes népesség körében 10 százalékra süllyedt, a párt népszerűsége utoljára 2014 januárjában volt ilyen alacsony a Mediánnál.

A biztos szavazók 16 százaléka támogatja a Jobbikot.

Vona Gábornak, a Jobbik elnökének nem jött be az utóbbi idők irányváltása Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A grafikonon látható adatok szerint az MSZP-re a teljes népesség 9, a választani tudó biztos szavazók 14 százaléka szavazna. A Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága a teljes népességen belül 6, a biztos szavazóknál 9 százalékos, az LMP-t mindkét mutató szerint 3 százalék támogatja, az Együtt 2, illetve 3 százalékon áll.

A Kétfarkú Kutya Párt hívei nem szavaznának

Jelezték: több kis párt, így a Párbeszéd, a Liberálisok, a Munkáspárt és a Kétfarkú Kutya Párt is elérte a teljes szavazókorú népesség 1 százalékának támogatását. Azt írták, közülük utóbbi esete a legérdekesebb: a rendszerkritikus párt szimpatizánsainak aránya a választani tudók 2 százaléka, ám egy "közeljövőben" tartandó választáson valószínűleg

többségük nem járulna az urnákhoz.

Huszonkilenc százalék válaszolt úgy, hogy nincs preferált pártja.

A Medián közölte azt is, hogy szeptemberről novemberre újra nyílt az olló az ország irányát jónak, illetve rossznak érzékelők között: a szavazópolgárok 55 százaléka szerint a dolgok rossz irányba mennek, és csak 38 százalék gondolja jónak az irányt.