Személyesen tisztázná Schmidt Mária az '56-os fotó vitáját

Budapest, 2016. október 13. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készített, Dózsa Lászlót ábrázoló falfestés a XIV. kerület Nagy Lajos király útja 155. szám alatti társasház falán 2016. október 13-án. Az akkor 14 éves forradalmárt az ÁVH-sok úgy megverték, hogy a klinikai halál állapotába került, majd tömegsírba temették. A sírásó észrevette, hogy mozog és – a tiltás ellenére – megmentette attól, hogy élve eltemessék. A kádári megtorlás során nem találták meg, mivel a nyilvántartásban kartonján az szerepelt, hogy meghalt és eltemették. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Schmidt Mária kormánybiztos szerint semmilyen ok nincs arra, hogy megkérdőjelezzék, Dózsa László színész van az egyik budapesti ház falán is látható, forradalomra emlékező plakáton. Ennek ellenére a kormánybiztos személyes találkozón tisztázná a kérdést Pruck Pál lányával, aki szerint az édesapja szerepel a fotón.

Nyílt levélben válaszolt Schmitt Mária kormánybiztos, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke Csőkéné Pruck Erikának, aki szerint a forradalomra emlékező egyik plakáton édesapja, Pruck Pál látható, nem pedig Dózsa László színész.

Úgy vélem, Önnek nem velem van vitája, hanem azokkal, akik az 1956-os forradalom évfordulóját nem ünneplésre, hanem feszültségkeltésre használják”

– olvasható Schmidt Mária levelének elején. A kormánybiztos kifejti, nem vonja kétségbe Pruck Pál szerepvállalását az '56-os forradalomban, ám a férfi nyilatkozatain kívül ezt semmilyen tény, dokumentum nem támasztja alá.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készített falfestés a XIV. kerületi Nagy Lajos király útján Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Azt is írja, hogy Pruck Pál a '80-as években a forradalomról lesajnálóan nyilatkozott, és úgy fest, „azok közé tartozott, akik megtagadták a forradalmat”. A kormánybiztos hozzáteszi, Pruck Pál saját bevallása szerint összeütközésbe került a törvénnyel, a rendszerváltás után pedig nem tett semmit annak érdekében, hogy megossza emlékeit, esetleges dokumentumait a forradalomról.

Schmidt Mária kitér a vitatott fotó kérdésére is. Szerinte

a forradalom napjaiban nem volt könnyű a fotósoknak pontosan azonosítani, kit fényképeznek le,

és számtalan példa van arra, hogy a fotós meghatározása – kit, hol, miről, kiről készített felvételt – nem állta meg a helyét. A vitát kiváltó fotó képaláírása egy 15 éves fiút említ, olvasható a levélben, miközben Pruck Pál 13 éves volt 1956 októberében.

A kormánybiztos hozzáteszi:

sajnálja, hogy az elmúlt 26 évben senki sem jelentkezett a családból a kép miatt, pedig a fotó számtalanszor szerepelt kiadványokban, kiállításokon.

Megjegyzi azt is, hogy továbbra is kiáll Dózsa László mellett, mert semmilyen ok nem utal arra, hogy nem ő látható a képen.

„Úgy látom, hogy számosan vannak Magyarországon, akik legfontosabb nemzeti ünnepeinket is képesek bemocskolni” – írja nyílt levelének zárásában Schmidt Mária. Emellett felajánlja Csőkéné Pruck Erikának, hogy személyesen tisztázzák a kérdést, majd a lezárás után tájékoztassák a közvéleményt.

Maga Dózsa László is azt mondta korábban, hogy ő szerepel a kiállított fotón.