Elfogult volt a Mahir-per bírója a főváros képviselete szerint

Budapest, 2016. január 2.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Budapest, 2016. január 2. Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Vágólapra másolva!
A Mahir fővárosi hirdetőoszlopainak ügyében indult elsőfokú perben a fővárosi önkormányzat jogi képviselője kétszer is indítványozta a bíró kizárását elfogultság miatt. Az ügyvéd szerint a határozat meghozatala elkapkodott volt, hiszen a bíró egyik félnek sem engedte, hogy igazát megpróbálja alaposan bebizonyítani a bíróság előtt.
Vágólapra másolva!

A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma első fokon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nek adott igazat a fővárosi önkormányzattal szemben, azaz a bíróság szerint a szerződés felmondása hatálytalan volt, így a hirdetőoszlopok januári elbontására sem kerülhetett volna sor.

A bíróval szemben azonban kétszer is kizárási indítványt nyújtott be a főváros ügyvédje a törvényszékhez.

Ennek ellenére úgy hirdetett ítéletet a bíró szeptemberben, hogy nem adott lehetőséget egyik peres félnek sem az általuk indítványozott terjedelmes bizonyítási eljárásra, csak pár perces összefoglalásra. Az ügyvédek viszontkeresetét minden pontjában elutasította a bíróság, és ezzel összefüggésben nem folytatott le semmilyen bizonyítási indítványt. Összesen érdemben két tárgyalás volt a viszontkeresettel összefüggésben.

A főváros így azokat a bizonyítékokat sem tudta a bíróság előtt bemutatni, amelyek az ügyvéd szerint alátámasztják, hogy a Mahir nem teljesítette szerződéses kötelezettségét.

Például, hogy sosem tudta a cég biztosítani az évi közel 3000 külföldi reklámhelyet a főváros számára, és csak minimálisan felelt meg annak a szerződési feltételnek, hogy a fővárosi önkormányzat által működtetett színházaknak, művelődési házaknak és sportrendezvényeknek jelentős árkedvezményt biztosít – mondta az Origónak Csikós Csaba ügyvéd. A Mahir saját becslése alapján a külföldi reklámhelyek értéke évi 436 millió forint plusz áfa volt, míg a főváros a belföldi reklámkedvezmények révén évi nettó 144 millió forintos kedvezményre lett volna jogosult.

Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A főváros képviselője szerint ezeknek a szolgáltatásoknak az elmaradását iratokkal tudták volna bizonyítani, de a bíró nem engedte, hogy teljesen ellássa a képviseleti munkát, míg a Mahirtől nem követelte meg, hogy engedélyekkel, szerződésekkel bizonyítsa, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást biztosította. Csikós Csaba elmondta, hogy

több törvényességi kifogást is benyújtottak az eljárás alatt, mert a pervezetést és a peranyagok kézbesítési gyakorlatát is szabálytalannak találták.

A Mahir teljesen önkényesen változtatott az iratok kézbesítési rendjén, amit a bíró annak ellenére hagyott jóvá, hogy a főváros képviselője elfogadta volna ezt. Például volt, hogy a Mahir közvetlenül az ügyvédnek küldött el dokumentumokat, ahelyett, hogy a bíróságon keresztül postázták volna érkeztetéssel, és így a beérkezés pontos ideje, illetve az eredeti dokumentum és az elküldött változat egyezése teljes biztonsággal megállapítható lett volna. Ezenkívül a Mahir több olyan dokumentumot is visszatartott, ameddig jogi lehetősége volt rá, amelyek már évek óta a birtokában voltak – állítja az ügyvéd.

Mindezen eljárási furcsaságok ellenére a bíró mégis a főváros jogi képviseletét vádolta meg rosszhiszemű pervitellel, vagyis azzal, hogy akadályozza a per lefolyását, majd amikor Csikós Csaba a kifogásait szóvá tette a bíróság előtt,

a bíró valótlanság állításával is megvádolta a sajtó nyilvánossága előtt.

Amikor pedig az ügyvéd visszakérdezett, hogy milyen valótlanságokat állított, a bíró a választ megtagadta, és ingerülten, illetve sértődötten nyilvánult meg a tárgyaláson a főváros irányába. Pedig az iratok bizonyítják, hogy ennek a vádnak semmilyen alapja nem volt.

Ezek miatt ítélte úgy a főváros képviselője, hogy indítványozza a bíró kizárását a perből elfogultság gyanújával.

Az első indítványát elutasította a Fővárosi Törvényszék, a másodikat pedig – amelyben már hangfelvételekkel is alátámasztották a bíró elfogultságát, és hogy hazugsággal vádolja a főváros képviselőjét, de alátámasztani nem akarja vádját – pár nappal az utolsó tárgyalás előtt bírálták csak el, és ezt a tárgyalásig nem kapta kézhez a főváros képviselője.

A főváros fellebbezett, az ügy másodfokon folytatódik. Kerestük a Fővárosi Törvényszéket is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.