Politikai trükk volt Szigetvári Viktor bejelentése?

Szigetvári Viktor

Politikai trükk lehet, valamint a kínos ügyekre irányuló figyelem elterelését is szolgálhatta az Együtt azon bejelentése, hogy önálló listát állítanak a 2018 országgyűlési választáson. Az önálló lista nem jelenti azt, hogy nem lesz baloldali összefogás, bár a kormányváltás esélyét nagyban csökkentené, ha Szigetvári Viktorék betartanák az ígéretüket.

Tovább nehezítette a helyzetet a baloldali ellenzéknél az Együtt legújabb bejelentése, miszerint önálló listával vágnak neki a 2018-as parlamenti választásnak. A Szigetvári Viktor vezette alakulat ezzel a lépésével, elsőre úgy tűnik, már most megásta a későbbi baloldali összefogás sírját, de

a kérdés ennél lényegesen bonyolultabb.

Egyrészt a párt a későbbiekben megváltoztathatja az álláspontját, másrészt az egyéni jelöltekről nem esett szó, pedig az indulás legfőbb kulcsa ez.

Szigetvári Viktor önállóan indulna 2018-ban Forrás: MTI/Marjai János

Ennyi jelölt kell

A jelenlegi választási szabályok szerint a 106 egyéni körzetben

27 jelöltet kell állítani annak a pártnak, aki önálló listát szeretne.

Ennek a 27 jelöltnek úgy kell országosan eloszlania, hogy legalább kilenc megyében és Budapesten kell lenniük. Tehát abban az esetben, ha a 18 fővárosi és a 12 Pest megyei körzet mindegyikében van egy pártnak jelölje, akkor nem lehet országos listája, mert a kilencmegyés feltételnek nem felelt meg.

Azonban egy pártnak hiába sikerül 27 jelöltet állítania és önálló listával elindulnia a választáson, ez még messze nem garancia a sikerre. Bár így az ország összes településén szavazhatnak rájuk, de 79 egyéni választókerületben a pártnak úgymond nincsen helyi arca.

Ez több szempontból is probléma.

Egyrészt általában egy párt akkor tud a legjobban szerepelni, ha lehetőleg az összes választókerületben van jelöltje. Ennek az oka, hogy a választók sokkal könnyebben szavaznak egy alakulatra, ha helyben van egy ismertebb ember, akivel azonosítani tudják a pártot.

27 jegyéni jelölt kell ahhoz, hogy valaki országos listát állítson Forrás: MTI/Nagy Lajos

Egyénik nélkül nem megy

Másrészt, ha egy pártnak csak 27 jelöltje van, akkor 76 választókerületben az egyéni jelöltek nem tudnak töredékszavazatokat gyűjteni. Ez azért lehet óriási hátrány, mivel hiába érné el az Együtt az öt százalékot a maga 27 jelöltjével, könnyen lehet, hogy ez csak 2-3 mandátumra lenne elegendő. Főleg, ha mások is az önálló lista állítása mellett döntenek, és nekik is sikerül bejutniuk a parlamentbe.

A rendszerváltás óta egyébként csak a Fidesz és a KDNP tudott úgy a parlamentbe kerülni, hogy

a választókerületek jelentős részében nem volt jelöltje.

Ez persze ahhoz vezetett, hogy a Fidesz hiába szerzett 1990-ben az országos listán majdnem kilenc százalékot, mégis csak 21 képviselője lett. Ezzel szemben 1994-ben a Fidesz két százalékponttal rosszabbul szerepelt, de mivel majdnem az összes körzetben volt jelöltje, ezért a gyengébb szereplés ellenére 20 mandátumuk lett.

Lehet összefogás

Az önálló Együtt-lista, feltéve, ha létrejön, még nem jelenti azt, hogy nem lesz baloldali összefogás. Megállapodhatnak úgy a jelenleg nagyobbnak tekinthető baloldali pártok (MSZP, DK, Együtt), hogy úgy osztják föl az országot egymás között, hogy ahol az egyik pártnak van jelöltje, a másiknak nincsen. Így mindegyiküknek lesz országos listája, de mindegyik körzetben csak egy baloldali jelölt lesz.

Ennek a megoldásnak az egyik legnagyobb hátulütője, hogy azoknak a pártoknak kellene a közös jelölt mellett kampányolniuk, akiknek országosan

éppen egymás rovására is kellene szavazatot gyűjteniük

a minél jobb listás szereplés érdekében. Ráadásul mindezt úgy kellene végrehajtaniuk, hogy a választókkal el kellene hitetniük a kormányváltás lehetőségét, valamint hogy a váltás után képesek is lennének a kormányzásra.

Az Együtt önálló indulása ellenére lehet baloldali összefogás 2018-ban is Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A következő probléma egy ilyen koordinált indulással, hogy

kiket is vegyenek bele.

Az elmúlt hónapok politikai mozgása alapján biztosra lehetne venni, hogy a Bokros Lajos vezette Modern Magyarország Mozgalom, a Fodor Gábor vezette Liberálisok és a Párbeszéd Magyarországért is helyet kérne egy ilyen koordinált indulásban. Mindez csak tovább bonyolítaná a körzetek leosztását és az indulás mikéntjét.

Kínos ügyek

Mindezeket mérlegre téve azt lehet mondani, hogy lehet, hogy az Együtt bejelentése csupán egy politikai szlogen volt. A pártban nagy felzúdulást okozott Pápa Levente alelnök távozása, valamint a Juhász Péter körüli zavaros ügyek sem jöttek jókor. Minden bizonnyal az önálló indulás meglebegtetése arra szolgált, hogy ezekről elterelje a figyelmet. Másrészt arra is jó volt az önálló indulás bejelentése, hogy a párt megkezdje a helyezkedést a baloldalon, és esetleg így harcoljon ki több biztos bejutó mandátumot a közös listán.

A Juhász Péter kínos ügyeiről való figyelemelterelést is szolgálhatta az Együtt bejelentése Fotó: Szabó Gábor - Origo

Inkább a hírérték és a kényszer, mintsem a politikai racionalitás késztette az Együtt küldöttgyűlését az önálló indulás bejelentésére – mondta a Népszabadságnak Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője. Valójában az önállóság hangos bejelentése a túlélésre tett utolsó, csöndes kísérlet. Az egyedüli indulás tehát az Együtt B terve, amelyhez a párthatározat szerint is „új szavazókra”, helyesebben saját szavazótáborra volna szükség – mondta az elemző.