Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Simon Gábor volt szocialista politikust költségvetési csalással és hamis okirattal visszaéléssel vádolják a Fővárosi Törvényszéken első fokon kezdődött büntetőperben. A 2014-es választási kampány idején eltitkolt külföldi bankszámláival lebukott volt MSZP-s elnökhelyettes a vád szerint a nevére szóló külföldi bankszámlákon
több százmillió forintnak megfelelő devizát tartott,
miközben ezt nem tüntette fel 2008-2012 között vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban. Azokban kizárólag az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételekről számolt be. A pénz a vád szerint ismeretlen forrásból származott.
A korábban előzetes letartóztatásban, majd házi őrizetben is lévő Simont - aki jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, tehát Budapesten belül szabadon mozoghat - az ügyészség az eltitkolt vagyon után be nem fizetett közterhek miatt vádolja 120 millió forintos költségvetési csalással.
Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő volt 2002-től három cikluson át, 2014 februárjáig, amikor a büntetőeljárás miatt lemondott mandátumáról. Közben, 2008 és 2010 között a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára volt, és betöltötte az MSZP elnökhelyettesi, illetve választmányi elnöki tisztségét is.
Az ügyészség szerint
Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett,
ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel pedig 120 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. Vagyonát zár alá helyezték, de miután megtérítette az okozott kárt, már szabadon rendelkezhetett a pénzzel.
A bécsi Volksbanknál Simon nevére nyitott számla volt a politikus távozásához vezető botrány kirobbantója.
Ezt a 240 millió forintnyi eurót tartalmazó számlát leplezte le a Magyar Nemzet 2014 februárjában. A bécsi számlán tartott pénz egy részét, 238 ezer eurót, az ügyészség zárolta. Ennyi adóhátralékot állapított meg ugyanis az eljárás korábbi szakaszában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A büntetőper első tárgyalásán Simon azzal védekezett, hogy a külföldi számlákon talált pénz külföldi, nem titkolt, legális forrásokból származik, és nem volt adóköteles. Kérdésekre nem válaszolt, csak felolvasta a vallomását.
Azt mondta: már 2002 előtt is tehetősnek számított, külföldön jövedelmező vagyonkezelői tevékenységet folytatott. A 2000-es években svájci bankban volt másfél millió dollárja, amelyet egy idő múlva osztrák pénzintézetekhez vitt át (a Simont leleplező 2014-es Magyar Nemzet cikk szerint ugyanakkor a banknál a pénz eredetéről azt mondta, hogy eladott egy jövedelmező céget és egy budapesti ingatlant - ilyeneknek azonban nem volt nyoma a vagyonnyilatkozatban)
Bár
a költségvetési csalás büntetési tétele a vád szerinti összegnél 2-8 év közötti börtön,
a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a vádlott a vádirat benyújtása előtt megtéríti a kárt.
Tavaly októberben a bécsi számláról végül 128 385 409 forintot utalt át Simon Gábor a NAV letéti számlájára adóhátralék befizetése jogcímen.
Egy másik vádponttal kapcsolatban, amely szerint Welsz Tamás - az időközben meghalt vállalkozó - szerzett Simonnak hamis bissau-guineai útlevelet, amelynek segítségével Budapesten nyitottak bankszámlákat és azokon is rengeteg pénzt helyeztek el, Simon azt mondta: Welszről
máig se tudom, hogy megbízást teljesítő fedett ügynök vagy kalandor volt, de jól kibabrált velem".
Azt mondta, Welsz Tamás kereste meg 2014 februárjának elején azzal, hogy Simon bajban van, nyomozás indul ellene és le fogják tartóztatni, csak ő segíthet rajta. Simon azt mondta, ekkor megijedt és, ahogy fogalmazott, "jóhiszeműen megbízta" Welsz Tamást, hogy segítsen neki, aki elkérte tőle minden, az üggyel kapcsolatos dokumentációját.
Ezután Welsz azt mondta Simonnak, hogy legalizálja a - szerinte már addig is legális - jövedelmeit. Simon azt állította, ekkor fogott gyanút fogott és visszavonta Welsztől a megbízást.
Simon azt mondja, nem igaz, hogy évek óta ismerték egymást, nem kért a vállalkozótól hamis útlevelet, és azt sem, hogy azzal nyisson neki bankszámlát.
A tárgyaláson ismertettek egy iratot, amely szerint Simonnak kétmillió dolláros szerződése volt uruguayi partnerekkel közép-európai befektetések felkutatására. A szerződésben azt is kikötötték, hogy erről a szerződő felek csak a másik belegyezésével beszélhetnek.
A másodrendű vádlott, aki hamis bissau-guineai útlevél felhasználása miatt került bíróság elé,
egyáltalán nem kívánt vallomást tenni a bíróságon.
Korábbi vallomása szerint meg nem fizetett közterhek miatt nem akart a saját nevén bankszámlát nyitni, ezért szerzett Welsz Tamástól hamis útlevelet.
Simon Gábor a tárgyaláson kérte a bíróságtól a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését, ám ezt elutasították azzal az indokkal, hogy a rendelkezésére álló pénz továbbra is lehetővé teszi szökését, akár a családjával együtt is. A büntetőper decemberben tanúk meghallgatásával folytatódik.
