Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Jövőre a csecsemőjükkel együtt vonulhatnak a börtönbe a szabadságvesztésre ítélt anyák, ha elfogadják a büntetés-végrehajtási törvény tervezett módosítását. Az elképzelés szerint a közös elhelyezést azok az édesanyák kérhetik, akiknek egyévesnél fiatalabb a gyerekük. Kivéve, ha a bűncselekményt a gyerek sérelmére követték el.
Az elhelyezésről a börtön vezetője mondja ki a végső szót, de a gyámhatóság környezettanulmány és más vizsgálatok alapján tesz javaslatot az elhelyezésre vagy az elutasításra. Előzetes letartóztatáskor a bíróságnak ideiglenes hatállyal kell rendelkeznie az együttes elhelyezésről, a gyerek beszállításáról ilyenkor a gyámhatóság vagy a rendőrség gondoskodik a mentőszolgálat segítségével.
Ha az elítélt anya a későbbiekben elhanyagolja, bántalmazza a gyerekét, vagy a fejlődését más módon veszélyezteti, megszüntetik az együttes elhelyezést.
Korábban az ombudsman is vizsgálta a fogva tartott anyák és gyerekük együttes elhelyezését, a mostani előterjesztés is ennek hatására készült. Az alapvető jogok biztosának jelentése szorgalmazta, hogy azok a gyerekek is elkísérhessék anyjukat a börtönbe, akik a büntetés letöltésének megkezdése előtt születtek. Az uniós államok zöme sem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a gyerek a végrehajtás előtt vagy az alatt született.
Magyarországon most csak a fogvatartás ideje alatt világra jött gyerekek maradhatnak az anyjukkal, legfeljebb egyéves korukig. Az elítélt nők a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában, azaz a tököli börtönkórházban szülnek, majd ha kérelmüket jóváhagyják, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. számú egységébe kerülnek.
Jelenleg négy édesanya tölti büntetését a gyerekével a Kecskeméten kialakított speciális részlegen.
A 2002-ben megnyílt szárny 20 anya és – az ikerszoba miatt – 21 gyerek befogadására alkalmas. Az átlagos létszám öt körül mozog, a legtöbben eddig egyszerre 13-an voltak.
A speciális részleg sok szempontból nem hasonlít egy börtönre. Az udvar kerítésére mesefigurákat festettek, a zárkaajtókat nyitva tartják, az elítélteket bűncselekménytől és végrehajtási fokozattól (fogház, börtön, fegyház) függetlenül helyezik el. Az anyák mindent megkapnak a gyerekek gondozásához: pelenkát, tápszert, ételt, babakocsit, még légzésfigyelő is van a kiságyakban. A saját ruháikat és gyerekeikét maguk mossák és vasalják, és a körletet is ők takarítják mindennap.
„Az együttes elhelyezés elsődleges célja, hogy minél kevésbé sérüljön az anya-gyermek kötődés” – mondja Talmácsi Attila, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet klinikai szakpszichológusa, büntetés-végrehajtási őrnagy. A másik pozitívum, hogy az anya akár egyéves koráig is szoptathatja a gyerekét. A börtön azonban más előnyöket is nyújthat.
Az anyák egy része hátrányos helyzetű vagy intézetben nőtt fel, ezért gyakran ők is tanításra, segítségre szorulnak.
Nem mindig tudják pontosan, mi a gyerek lelki szükséglete, és hogyan kommunikáljanak a kicsivel. Képzésre szorulnak egészségügyi és higiéniai téren, a táplálással kapcsolatban. Az sem ritka, hogy a börtönfalakon kívül nem is tudnák a megfelelő körülményeket biztosítani a gyereküknek. Kecskeméten védőnő segít nekik, a csecsemőgondozók pedig éjjel-nappal rendelkezésre állnak.
„Egyéves korban az elválasztás az anyát és a gyereket is megviseli” – folytatja Talmácsi Attila. Az őrnagy szerint az elszakadás elfogadásában az anyának az segíthet, ha látja, jó helyre kerül a gyereke, és megvan a remény arra, hogy a szabadulása után visszakaphatja. A kicsinek pedig az segít, ha olyan szerető gondozóhoz kerül, akihez újra biztosan kötődhet. Ennek alakulását azonban utánkövetés híján nem látják pontosan. Az a legnehezebb az elválásban, hogy az anya és a gyerek túlságosan egymásra van utalva, nem igazán támaszkodhatnak más családtagra. Ki lehetne alakítani valamilyen szintű kötődést az apával is, mert
látogatásra hetente többször is van lehetőség, de mivel a legtöbben nem tudják megoldani a rendszeres utazást, ez csak ritkán sikerül.
Az elszakadás ellen az egyik megoldás az lehetne – és ezt a szakma egy része is jónak tartja –, ha a gyerekek nemcsak egyéves korukig, hanem tovább is az édesanyjukkal lehetnének. Ehhez viszont nyitott börtönökre lenne szükség, amelyek jobban hasonlítanak a rácsokon kívüli életre, ahol nincsenek ennyire elzárva a külvilágtól, és a kicsik nem csak egyenruhás felügyelőkkel találkoznának. Az életkor megemelése azonban jelenleg nincs napirenden.
A számítások szerint a kecskeméti körlet kapacitása akkor is elegendő lesz, ha jövőre a kint született gyerekeikkel együtt vonulhatnak be az anyák. A fogvatartottak száma – beleértve az előzetes letartóztatásban lévőket is – 18 ezer körül mozog, 7-8 százalékuk nő. A tavalyi adatok szerint 16 elítélt nőnek volt egyéves vagy fiatalabb gyereke. Ebben azok is benne vannak, akik nem maguk nevelik a gyereket, vagy nem gyakorolhatják a felügyeleti jogot, vagyis a közös elhelyezést sem kérhetik.
Európa legtöbb országában a büntetés-végrehajtási szabályok megengedik, hogy az anyák kisgyermekükkel együtt legyenek a börtönben, abban viszont jelentős eltérések vannak, hogy meddig.
| Ország | Időkorlát |
| Hollandia | 6–9 hónap a börtönben, több mint 4 év az anya-gyerek házakban |
| Egyesült Királyság | 9–21 hónap |
| Franciaország | 18 hónap, amely 24 hónapig meghosszabbítható |
| Finnország | 2 év a börtönben lévő családi körletben, 4 év nyitott intézményben |
| Olaszország | 3 év |
| Dánia | 3 év, a nyitott börtön családi részén 7 év |
| Lengyelország | 3 év |
| Németország | 3 év |
| Horvátország | 3 év, ha a gyerek a börtönben született |
Forrás: Children of Prisoners Europe
Amennyire egyértelmű, hogy milyen fontos egy gyerek számára az édesanyja, főleg élete kezdeti szakaszában, annyira nehéz egyértelmű választ adni a börtönbeli együttes elhelyezésre. Kint vagy bent jobb a gyereknek? Deliága Éva gyermekpszichológus szerint minden helyzetet egyedileg kell mérlegelni a gyerek érdeke szerint. A stabil kötődés kialakulása vagy hiánya meghatározza, később milyen kapcsolatokat tud a gyerek kialakítani, és a párkapcsolataira is hatással lehet. Ha egy pár hónapos csecsemőt az édesanyja gondoz, esetleg még szoptatja is, akkor előnyös lehet, ha együtt maradnak, de azzal is számolni kell, hogy a kicsi egyéves korában mégis el kell válniuk.
Figyelembe kell venni, hogy az anya mikor lehet újra a gyerekével, milyen elhelyezéssel sérül a gyermek a legkevésbé.
Nem mindegy, hogy két hónap vagy hét év elteltével szabadul az édesanya. Fontos tényező az is, hogy egyéves kora után hová kerülne a kicsi. Ha állami gondozásba, akkor a személyiségfejlődés szempontjából az a legjobb, ha legalább az első évben az anyjával marad.
„Előfordulhat olyan helyzet, amikor az apa alkalmasabb a gyerek gondozására, még akár egy négy-öt hónapos, anyatejen nevelkedő gyerek esetében is” – teszi hozzá Deliága Éva. Minden azon múlik, van-e olyan elsődleges gondozó, akihez stabilan tud kötődni a gyerek. A pszichológus szerint a börtön mint környezet egyéves korig nem gátolja a gyerekek fejlődését, ha a tárgyi feltételek adottak, szinte mindegy, hol vannak, mert az emberi kapcsolatok a legfontosabbak.
