Döntött a BKV Zrt. és a HÉV-ágazat szétválásáról a nyári szünet utáni első, szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, így kiválás útján november elsejével létrejön a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV). Mint arról az Origo is beszámolt, jövő januártól majd ezen a cégen keresztül az állam veszi át az agglomerációs közösségi közlekedés üzemeltetését a fővárostól. A BHÉV mintegy 20 milliárdos vagyonnal együtt kerül át majd az államhoz.
A kormány és a főváros is úgy tervez, hogy a közgyűlési döntés után, november végére minden készen áll ahhoz, hogy az addigra megalapított és tényleges tartalommal - vagyonnal, hatáskörrel és persze a szükséges számú alkalmazottal - megtöltött céget átvehesse az állam.
A januári átvétel egyébként fél éves csúszás az eredeti tervhez képest.
A csúszásnak pénzügyi vonatkozása is van. Tarlós István főpolgármester megállapodott Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy
az átmeneti időben az állam havi hozzájárulást, üzemeltetési előleget fizet a fővárosnak,
csakhogy a HÉV-ek fenntartása többe kerül, a különbözetet az év végi elszámolás után kapja meg a főváros. Az önálló HÉV-cég alapításának, az előkészületek 135-145 millió forintra taksált költségét egyelőre a főváros állja, de majd ezt is megpróbálja az állammal kifizettetni.
Sok vagy kevés?
A HÉV-kiválás napirendi pontjának vitájában - ahogy már korábban többször is - ismét előkerült a fővárosi vagyont képviselő HÉV-hűlózat ingyenes átadásának, valamint egyáltalán a vagyon nagyságának kérdése. Az MSZP-s Horváth Csaba például különösnek nevezte, hogy a mintegy 100 kilométeres HÉV-hálózatot infrastruktúrával együtt csupán mintegy 19 milliárd forintra értékelték, miközben ennek ma az előállítási költsége meghaladná az ezermilliárd forintot. Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója válaszában jelezte, hogy az amortizáció, vagyis az értékcsökkenés miatt szerepel az előterjesztésben az említett szám. Tarlós István főpolgármester pedig Horváth Csabára reagálva azt mondta: ne keltse azt a látszatot, hogy "mi mindenféle odafigyelés nélkül magunktól löknénk oda bármit".
A közgyűlés hosszan vitázott a szemétdíjról is, miután a hulladékszállítás állami kézbe kerülése több százezer budapesti háztartást is érint. A testület végül felkérte a főpolgármestert, hogy egyeztessen a fejlesztési miniszterrel, valamint az e célra létrehozott állami céggel a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása feltételeinek tisztázása érdekében.
A vita az esetleges díjnövekedésről szólt, hiszen a témában készült előterjesztés is bizonytalan volt e kérdésben.
Az előterjesztés úgy számolt, hogy a főváros saját cégénél a szemétszállítás "államosítása" évi 10 milliárd forint forráshiányt okozhat.
Tarlós István főpolgármester azt mondta, "nincs kibékülve a hulladékgazdálkodásban kialakult helyzettel", de reméli, hogy a kormányfővel hamarosan ezt a kérdést is sikerül tisztázniuk.
Az MSZP felszólította Tarlóst, hogy Budapest ne csatlakozzon az új országos szemétszállítási holdinghoz, amelynek "célja, hogy a budapestiek finanszírozzák a vidéki szemétszállítás veszteségét". A szocialista Szaniszló Sándor egyúttal
a budapesti szemétdíjak felére csökkentését is javasolta, amivel szerinte egy átlagos család évente 20 ezer forintot spórolhatna.
A XIII. kerületben található Dráva utcai csomópont és az Árpád híd között kialakítandó új, eddig névtelen Duna-parti sétányt Oroszország fővárosáról, Moszkváról nevezik el - erről is döntött a közgyűlés. A IV. kerületben három, újonnan kialakított közterület neveznek el, a XXII. kerületben pedig a Hűség utcáról nyíló új lakópark utcáit is elnevezik.
Döntött a 3-as metróvonal felújítása miatt szükséges járműpótlás forrásait biztosító rendelkezésről is a közgyűlés. A testület felkérte a főpolgámestert, hogy figyelemmel a 3-as metró pótlását szolgáló autóbuszokról szóló kormányhatározatban foglaltakra, gondoskodjon az autóbuszos szolgáltatás pénzügyi fedezetének biztosításáról a mindenkori költségvetésben.
A BKK július 12-én indította el a 3-as metró felújításának idejére szükséges pótlóbuszok megrendeléséról szóló közbeszerzési eljárást. Az érvényes jelentkezést benyújtóknak megküldték az ajánlattételi felhívást és a szükséges dokumentumokat, ezzel megindította a BKK a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszát. A szerződést várhatóan szeptember végén köthetik meg.
Ahhoz viszont, hogy a nyertes szolgáltató megkezdhesse a szükséges előkészületeket, nélkülözhetetlen a BKK részére egy olyan, a szükséges forrásokat biztosító fővárosi rendelkezés, amellyel, a kormányzati elvárásoknak megfelelően, a nyertes ajánlattevővel a szerződés megköthető.
A 3-as metró pótlásáról szóló kormányhatározat szerint a kormány támogatást nyújt a fővárosnak a 150 metrópótló busz megrendelésével járó többletköltségek fedezésére.
A vitában ellenzéki pártok amiatt aggódtak, hogy a fővárosnak jelentős többletköltséget jelent majd ez, de a főpolgármester azt mondta, érvényes a kormányhatározat, az államnak minden többletköltséget vállalnia kell.
Döntött még a közgyűlés arról is, hogy: