Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Baán Lászlót 2004-ben nevezték ki főigazgatónak a Szépművészeti Múzeumban. Azt mondta, Európa vezető múzeumai közé próbálta emelni a Szépművészetit, és már két év alatt sikereket ért el. 2005-től – egészen a 2015-ös bezárásig – a Szépművészeti lett a leglátogatottabb magyar múzeum, miközben korábban többnyire a dobogó közelébe sem jutott. 2006-ban, a múzeum átadásának századik évfordulóján rendezett Van Gogh-kiállítással pedig a Szépművészeti a világ 100 leglátogatottabb múzeumai közé került.
Átlagban évi félmillió, a 2006-os csúcsévben közel háromnegyed millió látogatója volt a Szépművészetinek. Baán szerint ezekben az években a nemzeti művészeti közgyűjtemények tekintetében 55 év után visszaállt az alapításkori rend, és a jól funkcionáló nemzetközi együttműködési hálót kiépített Szépművészeti Múzeum elérte, hogy
a magyar művészet többé nem másod- vagy harmadosztályú intézményekben kerül bemutatásra, hanem a legnagyobb presztízsű kiállítóhelyeken.
Baán ezek után a Liget Projekt vezetője lett. Azt mondta, Liget Projekt úgy merült fel, hogy elkezdtek előkészíteni egy, a Szépművészetihez kapcsolódó, térszín alatti fejlesztést. Aztán 2011-ben született egy kormánydöntés, hogy mégsem ez fog megvalósulni, hanem helyette egy sokkal nagyobb szabású projekt indul, a múzeumi negyed kialakítása. Ennek előkészítésére kapott Baán kormánybiztosi megbízást 2011 őszén, azonban – azt mondja –
hamar kiderült, hogy nincs múzeumi negyed a Városliget teljes újragondolása és megújítása nélkül.
A kormánybiztos szerint ma nincs ehhez hasonló léptékű kulturális városfejlesztési projekt Európában, és Magyarországon is utoljára a millennium idejében valósítottak meg ilyen volumenű és minőségű fejlesztéseket. Az Új Nemzeti Galériát tervező japán SANAA építésziroda és a Magyar Zene Házát tervező Sou Fujimoto például a világ legkiválóbb és legelismertebb tervezői közé tartoznak.
De a Baán szerint a Néprajzi Múzeum tervezését a nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján elnyerő magyar építészek a világ legjobbjai közé tartozó mezőnyt – többek között Zaha Hadidot, a BIG-et, Bernard Tschumit – előzték meg tervükkel.
Baán szerint a Liget lepusztult, ezért is szükség van a beruházásokra a tiltakozásokat pedig szerinte a politika motiválja. Azt mondja,
akik csinálják a „balhét”, szándékosan egybemossák a Liget Projektet a Vár rekonstrukciójával.
„Eszerint az egész Liget Projekt csak azért van, mert a Várba akar menni a miniszterelnök. És ezért a Liget egy szörnyűség, és nem szabad engedni megvalósulni. De tisztázzunk egy dolgot: a Budavári Palotába a miniszterelnök sohasem fog beköltözni. Ott kormányzati funkció sosem volt, nem is lesz. A palota mindig az állam első emberének a székhelye volt, így rekonstrukcióját követően legfeljebb az államelnöknek lehet majd hivatala az épület egy szárnyában, akárcsak Bécsben vagy Prágában. A helyreállított palota legnagyobb része pedig látogatható palotamúzeum lesz – s mindez legkorábban 20 év múlva, hisz a palotaépület rekonstrukciója legalább 20 évig fog tartani” – fogalmazott a kormánybiztos.
Azt is mondta, hogy a nem ismert kapcsán mindig van egyfajta aggodalom, ami könnyen felerősíthető. Az ellenzők ezért szerinte igyekeznek démonizálni a projektet: beépítjük, lebetonozzuk a Ligetet, kiirtjuk a fákat, csökken a zöldfelület és így tovább – ezzel lehet felháborodást generálni, és ideig-óráig szinten tartani,
de a végén úgyis a valóság győz
– mondta a kormánybiztos.
Baán arról is beszélt, hogy 200 milliárdos költségvetés áll a Liget Projekt rendelkezésére, 6 évre elosztva. Azt ígérte, a Liget igazi, sajátosan csak rá jellemző arculata nemhogy megváltozna, elveszne, hanem éppen gazdagodni fog – s ebbe a zöldfelületek gazdagodása is beletartozik. A projekt keretében ugyanis a meglévő, lepusztult épületek helyére, a lebetonozott felületek rovására építkeznek és ezek helyén lesz több tízezer négyzetméternyi újabb zöldfelület.
A teljes interjút itt olvashatják el.
