Nem lesz népszavazás a kéményseprésről

Debrecen, 2014. június 18. Bakk Attila, a FÜTESZ Hajdú-Bihar Megyei Fűtéstechnikai és Szolgáltató Kft. kéményseprője egy Lakatos utcai családi ház kéményét tisztítja Debrecenben 2014. június 18-án. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete szerint az állami intézkedések miatt kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt június 30-át követően hét megyében financiális okok miatt leáll a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, amely Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érint majd. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Nem hitelesítette hétfői ülésén a Nemzeti Választási Bizottság a kéményseprés gyakoriságáról benyújtott népszavazási kezdeményezést.

A kezdeményezést Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke nyújtotta be magánemberként június 21-én. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam törvényben biztosítsa a lakosságnak a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény vagy a tüzelőberendezés típusától?"

Az NVB többsége hétfői ülésén úgy döntött, hogy a kérdés nem hitelesíthető. A hitelesítést megtagadó határozat ellen szavazott Fábián Adrián választott tag, Bodolai László, az LMP delegáltja, Borbély Andrea, a Jobbik delegáltja, Litresits András, az MSZP delegáltja és Lovas András, a KNDP delegáltja.

Egy családi ház kéményét tisztítja a kéményseprő Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A vitában Patyi András NVB-elnök azt mondta, a kérdés nem hitelesíthető, mivel a kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény felhatalmazást ad a belügyminiszternek, hogy szabályozza a tevékenység szakmai szabályait, a kezdeményezés pedig egy ilyen kérdést, az ellenőrzés gyakoriságát érinti. Vagyis a kérdés a belügyminiszteri rendelet módosítására irányul, népszavazást pedig csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben lehet rendezni - tette hozzá.
A vitában a határozatot végül nem megszavazó NVB-tagok amellett érveltek, hogy az Országgyűlés "visszaveheti" a belügyminiszterhez delegált jogalkotási feladatot, a kérdés nem "túl szakmai", így az állampolgárok tudnak benne dönteni, hiszen alapvetően a kémények biztonságáról szól.

A határozatot megszavazó tagok szerint viszont a jelenlegi kétévenkénti ingyenesség kiterjesztésének van költségvetési vonzata is, és a kérdés nem egyértelmű.

Az NVB többsége végül arra hivatkozva tagadta meg a hitelesítést, hogy a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, nem felel meg a jogalkotói és választópolgári egyértelműségnek, valamint költségvetési kérdésként értelmezve tiltott tárgykörre vonatkozik.