Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Befejeződött a vádirat ismertetése a sok tízmilliárdos csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt indult Quaestor-ügy büntetőperében a Fővárosi Törvényszéken. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. A vád 77 milliárd forintos kárt állapított meg, az ügynek 32 ezer sértettje van.
A per kedden kezdődött, és mint arról az Origo is beszámolt, Quaestor-károsultak tüntettek a bíróság épülete előtt, majd beültek a tárgyalóterembe is.
Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a 11 vádlott terhére.
A vádirat szerint bűnszervezetet irányító Tarsoly Csabát - 753 rendbeli bűncselekmény miatt - 5-től 25 évig terjedő fegyházzal büntethetik.
Az első két vádpontot kedden ismertették. Ezek közül az első a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) sérelmére több mint 46,6 milliárd forintos, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztást tartalmazza.
A második vádpont szerint a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, ezzel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak.
A harmadik vádpont szerint - melynek ismertetését a szerdai tárgyaláson folytatta az ügyész - a vádlottak csalást követtek el azzal, hogy elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül.
Elhangzott: a vádlottak folyamatosan meghamisították egyes Quaestor-cégek könyvelését, pénzügyi beszámolóit, hogy a pénzügyi eszközök áramlása a cégcsoporton belül követhetetlen legyen. A vádiratot ismertető ügyész szerint Tarsolyék már 2006 végén, 2007 elején tisztában voltak a cégcsoport fizetésképtelenség közeli helyzetével.
A negyedik vádpont egyedi, opciós szerződésekkel magas hozamokat ígérve VIP ügyfeleknek értékesített nem létező értékpapírokkal kapcsolatban elkövetett csalás, amelyet több mint félezer sértett sérelmére követtek el. Ezekben az esetekben Tarsoly Csaba az ügyfelektől készpénzt kért, az összegeket egy külön füzetben rögzítettek, az átvett pénz sorsa ismeretlen.
Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba az egyik Quaestor-cég vezető tisztségviselőjeként 2007. június 6. és 2013. október 29. között 124 alkalommal összesen 1 milliárd 204 millió 502 ezer forint készpénzt vett fel elszámolási kötelezettséggel a cég pénztáraiból. A pénzt azonban eltulajdonította a vádirat szerint.
A büntetőper következő, csütörtöki tárgyalásán várhatóan szakértőket hallgat meg a bíróság.
