Meghalt Biszku Béla

2015.06.10.Biszku Béla másodfokú ítélethirdetés

Meghalt Biszku Béla volt belügyminiszter, akit az 1956 utáni sortüzekben játszott szerepe miatt állítottak bíróság elé. Decemberben életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész a háborús bűntettekkel vádolt 94 éves politikusra.

A Mazsihisz szeretetkórházában, 94 éves korában halt meg Biszku Béla, Magyarország volt belügyminisztere. A politikus 1956 után lett miniszter. A forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepe miatt többször állt bíróság előtt. Legutóbb decemberben volt egy tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt

háborús bűntettekkel vádolta Biszku Bélát. Életfogytiglanit kért ellene.

Ez egy újrakezdett büntetőper volt. Korábban már fegyházba küldték volna a volt minisztert, de elbukott az ítélet.

A büntethetőséget megszünteti az elkövető halála, ezért elhunyt személy büntetőjogi felelősségét nem lehet megállapítani. A vádlott halála esetén a bíróság az eljárást megszünteti. A megbízó halálával az ügyvédi megbízási szerződés megszűnik – mondta az Origónak Magyar Gábor, Biszku Béla védője.

Évek óta folyt a per

Az MSZMP 94 éves volt politikusát több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg a Fővárosi Főügyészség még 2012. szeptember 10-én, majd 2013. október 16-án vádat emeltek ellene.

2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés, valamint

a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt.

2015. június elsején a Fővárosi Ítélőtábla új eljárást rendelt el az 1956 utáni megtorlások miatt megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.

A per a Fővárosi Törvényszéken kezdődött újra tavaly decemberben. Az első tárgyaláson Biszku Béla fülhallgatóval követte az eseményeket. Nem kommentálta, amikor levetítették neki a Duna TV-s Közbeszéd egyik 2010-es részét. Ebben ellenforradalomnak, a magyar társadalom tragédiájának nevezte az 1956. október 23-ai eseményeket.

Biszku Béla 2015 júniusában, a másodfokú ítélet kihirdetésekor Fotó: Bielik István - Origo

A kommunista bűnök tagadásának minősülő kijelentése mellett Biszku a műsorban azt állította, hogy nem volt közvetlen köze a forradalom leverése utáni megtorlásokhoz: 300 ember kivégzéséhez, sortüzekhez, 20 ezer személy bebörtönzéséhez.

Azt állította, hogy az ítéleteket nem ő hozta, és a végrehajtásukban nem vett részt.

Biszku azt is tagadta,hogy a korabeli bíróságok koncepciós perek alapján ítélték volna halálra a forradalom résztvevőit, és úgy látta, nincs miért bocsánatot kérnie a belügyminiszterként hozott döntések és utasítások miatt.

Nem szerette Nagy Imrét

Végh Tamás ügyész a decemberi tárgyaláson egyértelműnek tartotta, hogy Biszku Béla, mint az országot irányító MSZMP-s intézőbizottság egykori tagja, felelős a forradalom leverése utáni kegyetlen megtorlásokért: a Nyugati pályaudvari tömegbe lövésért és az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűzért – ráadásul személyesen szervezte meg egy fővárosi pufajkás alakulat állományát.

Végh Tamás szerint Biszku abban is bűnös, hogy 1957 márciusa után belügyminiszterként nem vonta felelősségre a pufajkások vidéken garázdálkodó, ellenforradalmárokat kereső csoportjait, akik többek között négy martonvásári gazdát is brutálisan összevertek.

A vád szerint a megtorló egységek a belügy irányítása alá tartoztak.

Biszku Bélát ezért háborús bűncselekményekkel vádolták, az 1949-es genfi egyezményre hivatkozva. A vád szerint felbujtóként több rendbeli emberölésért és súlyos testi sértés kísérletéért is felelős.

Biszku Béla azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy 2010-ben bemutatták a Mandiner munkatársai által készített filmet, amelyben többek között azt mondta, hogy Nagy Imre megérdemelte a sorsát.

Biszku Béla az 1950-es évektől az állampárt vezetéséhez tartozott, 1956 után volt belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes.

1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál egy sortűzben hárman vesztették életüket. Két nappal később Salgótarjánban a karhatalmisták és a szovjet katonai erők fegyvereitől 46-an haltak meg, köztük nők és gyermekek, egyikük csupán 10 éves volt.

Történészek, jogászok vitatkoztak róla

Két hete a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi intézetében tartottak tudományos konferenciát, ahol Biszku Béla szerepéről is beszéltek az előadók. Rainer M. János történész azt mondta: Biszku Béla a forradalom idején egy közepesen jelentéktelen funkcionárius volt, kerületi párttitkár. A forradalom leverése után azonban rögtön a pártvezetés nyolctagú operatív vezetésébe került, majd 1957-ben belügyminiszter lett.

Biszku jól ismerte Kádár Jánost,

és az 1960-as évek közepéig viszonylag szoros kapcsolatban voltak.

A történész szerint Biszku Bélára a "rossz zsaru" szerepét osztották a Kádár-rendszerben. Ő volt a keményvonalas, ortodox, sztálinista pártvezető egyik megtestesítője. Egyes esetekben mégis ettől eltérően cselekedett. Amikor 1968-ban a szocialista országok "baráti segítségnyújtás" keretében megszállták Csehszlovákiát, a katonai akcióban való magyar részvétel ellen szavazott az akkori legfelsőbb párttestület, az MSZMP Politikai Bizottságának minden tagja, köztük Biszku Béla is.
Az akcióban aztán Kádár János döntésének megfelelően a Magyar Néphadsereg mégiscsak részt vett.

1960. Középen Kádár János, balra tőle, profilból Németh Károly, a jobb szélen Biszku Béla Forrás: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

A szovjet rendszer jellemzője volt egyfajta bürokratikus automatizmus, amelynek megfelelően többnyire nem volt szükség a konkrét ügyekben külön utasításokra, ment minden az elvárt módon, mindenki tudta a dolgát egyfajta informális rendben, ezért sem mindig könnyű évtizedekkel később konkrét felelősöket találni - mondta a felelősségrevonásról Rainer M. János.

Gellért Ádám nemzetközi jogász a konferencián azt mondta, hogy Biszku Béla az 1956 utáni megtorló eljárásokban, köztük a Nagy Imre-perben mindenképpen érintett, mert az eljárások megindulásához, lefolytatásához szükséges politikai határozatok előterjesztéseit

belügyminiszterként ő jegyezte.

Szerinte súlyos hiányosságokban szenvedett a Biszku belügyminiszteri tevékenységét vizsgáló ügyészségi eljárás. Továbbá szóvá tette azt is, hogy az 1956 utáni, megtorló jellegű perek iratanyaga javarészt még mindig feltáratlan.

Lakatosinasból lett miniszter

Biszku Béla 1921. szeptember 13-án született Márokpapin. Tizenhat éves korától munkásként dolgozott. 1938-tól vett részt a vasas ifjúsági mozgalomban, 1943-tól a Vasasszakszervezet tagja volt, 1944-ben a kommunista párt tagjaként az antifasiszta ellenállási mozgalomban fegyveres csoportot szervezett.

A második világháború után pártfunkciókat töltött be: 1945-től Budapest XIII. kerületében a kommunista párt szervezője, majd a párt budapesti bizottságának munkatársa, a káderosztály vezetője, 1951-53-ban a X. kerületi pártbizottság titkára, 1955-től a XIII. kerületi pártbizottság első titkára volt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, 1956 novemberétől 1980 márciusáig az új állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) legfelsőbb vezetéséhez tartozott. Tagja volt a központi irányító és döntéshozó testületeknek, előbb az Ideiglenes Intéző Bizottságnak, majd a Politikai Bizottságnak. 1962-78 között a Központi Bizottság titkára, 1985-ig tagja volt, és betöltötte a budapesti pártbizottság első titkári posztját is.

Budapest, 1956 Forrás: AFP/-

Az 1956. november 4-én megalakult, Kádár János vezette forradalmi munkás-paraszt kormányban 1957. február 28-ától 1961 szeptemberéig belügyminiszter volt. Erre az időszakra esett az 1956-os forradalom utáni megtorlás. 1961-1962-ben a minisztertanács elnökhelyettese lett. 1958-71, majd 1975-85 között országgyűlési képviselő is volt. 1973 januárjában a frissen létrehozott Testnevelési és Sportbizottság vezetőjévé nevezték ki, majd 1978 áprilisában minden tisztsége alól felmentették és nyugdíjazták.