(L to R) Poland's Prime Minister Beata Szydlo, Hungary's Prime Minister Viktor Orban, Czech Republic's Prime Minister Bohuslav Sobotka and Slovakia's Prime Minister Robert Fico pose prior the Summit of the V4 Prime Ministers with the participation of the President of the Republic of Macedonia and the Prime Minister of the Republic of Bulgaria on February 15, 2016 in Prague.
The so-called "Visegrad Four" grouping of Poland, Czech Republic, Slovakia and Hungary meets to discuss the migrant crisis. / AFP / Michal Cizek
Vágólapra másolva!
A magyar kormány kiemelt hangsúlyt helyez a visegrádi együttműködésre. De ezt nehéz lesz elmélyíteni, egyebek között azért, mert nincsenek megfelelő hazai szakemberek ezen a területen – véli Mitrovits Miklós történész. A V4-ek tagországai közül többen Románia felé nyitnának, de erre 2017 elejéig biztosan várni kell. A menekültválság a mélyebb együttműködéshez kevés lehet.
Az európai nemzetek családján belül is rendelkezünk olyan történelmileg determinált különlegességekkel, amelyek összekötnek és másoktól megkülönböztetnek, nem egymásban kell látni az ellenséget, hanem fel kell készülni a jövőre, amikor
Kövér László házelnök is sokat beszélt a visegrádi együttműködésről Fotó: Marton Szilvia - Origo
A házelnök szavaival nagyban egyezik Orbán Viktor több nyilatkozata is, a miniszterelnök többször beszélt arról, hogy a visegrádi együttműködést tovább kell fejleszteni. Legutóbb a hétfői misszióvezetői értekezleten és a 2016-os évértékelő beszédében. Vajon mi lehet a célja ezzel a külpolitikai akcióval a kormányfőnek és a Fidesznek?
Romániát akarják
Kormánypárti körökből úgy értesültünk, a visegrádi együttműködés fenntartása Orbánék hosszú távú célja. A tervek között az is szerepel, hogy
megpróbálják kibővíteni a csoportot.
Ez nem jelentené azt, hogy új tagállamokat vennének be, inkább együttműködési megállapodásokat kötnének. Szeretnék azt is elérni, hogy a visegrádi csoport Románia felé nyisson. Erre azonban az ottani, novemberi parlamenti választások előtt biztosan nincs esély, hiszen a mostani bukaresti átmeneti kormány nem fog semmilyen hosszabb távú elkötelezettséget vállalni.
A Dacian Ciolos vezette román kormánnyal 2016-ban nem lesz áttörés Forrás: NurPhoto/Markus Heine/NurPhoto/Markus Heine
A Romániával való szorosabb kapcsolatot szorgalmazza egyébként Andrzej Duda lengyel elnök is. Egy tavaly év végén megjelent interjúban például azt mondta, minél nagyobb hangsúlyt helyezünk a közép- és kelet-európai országok együttműködésére, annál
nagyobb lesz a közös befolyásunk az Európai Unióban.
Románia a lakosság számát tekintve a térség második legnagyobb országa, a külkereskedelem terén Lengyelország Románia hetedik legnagyobb partnere, erős történelmi kapcsolataink vannak. Milyen logikus következtetést lehet ebből levonni? Természetes partnerek vagyunk – mondta az elnök.
Varsó mindenekelőtt
A visegrádi négyek támogatása és kiváltképp a magyar–lengyel kapcsolatok előtérbe helyezése azt a célt is szolgálja, hogy csökkenjen Magyarország elszigeteltsége. Külügyi forrásaink szerint a mostani helyzetben a legfontosabb a Varsóval való együttműködés. A szálak szorosabbra fűzésének egyik jele, hogy – mint arról az Origo elsőként beszámolt –, a lengyel kormány sem fogadja el Gyurcsány Ferenc cége, az Altus ottani tevékenységét.
Andrzej Duda (balra) lengyel elnök is támogatja a szoros együttműködést Romániával Forrás: AFP/Janek Skarzynski
Az egyre szorosabb visegrádi együttműködésről a felvidéki Új Szó vezércikkében azt írta, az EU alapító országai arról ötletelnek, nem kellene-e inkább egy olyan unió, amelyben csak azok az államok lennének, amelyek a közös megoldásokért áldozatokat is képesek hozni, és kormányaik nem azzal szerzik a szavazatokat, hogy
folyamatosan harcban állnak Brüsszellel.
Fecseg a felszín
Az európai uniós csatlakozással a visegrádi négyek teljesítették alapvető céljukat, hiszen együttműködésük az integráció elősegítése miatt jött létre – erről már Mitrovits Miklós beszélt az Origónak. A történész szerint a V4-ek nem intézményesültek, sokak szerint ez így rendben is van, és az utóbbi évtizedekben senki sem bolygatta a rendszert. Időről időre vannak olyan ügyek, amelyek esetében időlegesen létrejön egységes álláspont, de ez messze nem elég ahhoz, hogy szorosabb együttműködés jöjjön létre.
A V4-ek Prágában ünnepelték 25 éves fennállásukat Forrás: AFP/Michal Cizek
A történész szerint az nem nevezhető valódi szövetségnek, hogy most éppen a kötelező betelepítési kvóta ellen kiadnak egy közös nyilatkozatot a visegrádi államok, mivel
Az is a szorosabb együttműködés ellen hat, hogy például a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézetnek nincs visegrádi szakértője (ráadásul az intézet sorsa is bizonytalannak tűnik). Ezzel szemben Varsóban vagy Prágában jóval erősebb a szakmai apparátus ezen a téren – mondta a történész. Mitrovits Miklós nem tudja elképzelni, hogy milyen szakértői anyagok alapján dolgozik a külügyi vezetés, ha a visegrádi országokról van szó, mert szinte biztos, hogy erre itthon nincs meg a megfelelő szakembergárda.
A jól képzett szakembergárda is hiányzik a V4-ek mélyebb együttműködéséhez Forrás: Origo
Politikai szlogennek természetesen nagyon jól hangzik a V4-es együttműködés, így elmondhatjuk, hogy nem egyedül küzdünk a brüsszeli színtéren. Mitrovits Miklós arra is emlékeztetett, hogy a cseh- és a szlovák baloldali kormánynak nagyon erősek az osztrák kapcsolatai, míg Varsónak sem elemi érdeke, hogy
frontálisan ellenszegüljön Brüsszelnek vagy Berlinnek.
A visegrádi négyek jövőjének nem arra kellene alapulnia, hogy a Brüsszellel szembeni politikát képviselje – véli Mitrovits Miklós. A stratégiai alapnak szerinte annak kellene lennie, hogy az unión belül képviseljünk minél erősebb súlyt, hogy fontosabb kérdésekben a térség szempontjai is megjelenjenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
