Pintér: Arról döntünk, hogy be akarjuk-e fogadni a migránsokat és kultúrájukat

Eger, 2016. szeptember 15. Pintér Sándor belügyminiszter a Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! címmel meghirdetett, a kvótareferendumról tartott fórumon az egri Polgárok Házában 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Komka Péter

Az október 2-ai népszavazáson egyebek mellett arra kell választ adnunk, hogy be akarjuk-e fogadni a migránsokat és kultúrájukat, akarjuk-e a későbbiekben velük tölteni a hétköznapjainkat, milyenek legyenek az iskoláink - mondta a belügyminiszter a csütörtök esti lakossági fórumon Egerben.

Pintér Sándor úgy fogalmazott: eldönthetjük, hogy egy brüsszeli fizetett bürokrata által kitalált dolgot nekünk "jó katonaként" végre kell-e hajtanunk.

Pintér Sándor belügyminiszter az egri fórumon Forrás: MTI/Komka Péter

Arról is beszélt, hogy az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 36 millió ember tart jelenleg is Európa felé a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől.

A miniszter azt mondta: 2011-ben, az "arab tavasz" nyomán számos országban felbomlott a rend, nyugati típusú demokráciák helyett azonban fundamentalista társadalmi kép kezdett kialakulni, háborúk következtek. Ezek következményeként pedig

jelentős tömegek indultak meg, elsősorban Európa felé.

Közlése szerint 2015. október 15-ig 391 ezren lépték át a magyar zöldhatárt minden hatályos magyar és európai joggal ellentétes módon, és csak töredékük jött a háború sújtotta Szíriából.

Összesen 104 országból érkeztek, de 104 országban nincs háború, 104 országban nem üldözik az embereket - mondta.

Eltérő válaszok

Pintér Sándor szerint az Európai Unió és Magyarország más válaszokat adott a népvándorlás jelentette kihívásra.

Az EU - multinacionális társadalomban gondolkodva - a munkaerőgondokra, az elöregedésre lát megoldást a bevándorlókban. Magyarország ezzel szemben meg akarja őrizni azt a környezetet, amelyben apáink, nagyapáink éltek. Ezt a környezetet szeretnénk unokáinknak is átadni - fogalmazott.

A miniszter közölte:

már több mint 1,5 millió migráns érkezett

Nyugat-Európába, ugyanakkor a vizsgálatok után évente csupán

3400-3700 nem kívánatos embert tud visszaküldeni

az unió.

"Dőre vágyálom azt hinni, hogy ezzel meg lehet oldani a kérdést" - tette hozzá.

Azt is mondta: egyre több uniós ország állítja vissza a határok ellenőrzését, miközben Magyarországnak felróják a felállított kerítést. Ráadásul nyugatról Magyarországra akarják visszaküldeni a migránsokat, noha ők Görögországon, illetve Bulgárián keresztül érkeztek a unióba. Tavaly több mint 50 ezer, az idén több mint 24 ezer ember visszafogadására kaptunk felhívást - mondta. Szerinte

ha vissza kell fogadni ezeket az embereket, csak a települések között szétosztva lehet elhelyezni őket.

Kerítés és jogi szabályozás

A belügyminiszter beszélt arról is: a magyar kormány álláspontja szerint megfelelő kerítésre, illetve jogi szabályozásra van szükség. Ezen felül a "humánerőforrás" is elengedhetetlen, amit a rendőrök átvezényelésével oldottak meg - jegyezte meg.

Ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy egyetlen poszt se maradjon üresen a településeken. Ezért a határvédelem és a közbiztonság szinten tartása érdekében háromezer határvadászt toboroznak.

Azt is mondta, hogy 2010-ben 530 ezer bűncselekmény történt az országban, tavaly 270 ezer.

"Ez azt jelenti, hogy önök lényegesen nagyobb biztonságban élnek, mint 2010-ben, vagy előtte" - mondta.

Beszélt arról is, hogy Brüsszel a befogadott migránsok családegyesítésének megkönnyítését is tervezi, azaz egy ember még az oldalági rokonait is behozhatja, ami megtöbbszörözné a bevándorlók számát.

Azt mondta: Európában jelenleg 22 millió munkanélküli van, Magyarországon viszont öt százalék alá sikerült "leküzdeni" a munkanélküliség arányát a közfoglalkoztatási rendszer bevezetésével.
Eközben a német cégek mindössze 54 bevándorlót tudtak alkalmazni, ugyanakkor a fiatalok munkanélkülisége Európa-szerte komoly problémát jelent - mondta.

Kettős hatalom

Szerinte Brüsszel a multikulturális társadalom kialakulása mellett érvel, ezzel szemben "no go" zónák jönnek létre Európa városaiban, ahol az állami főhatalom már gyakorlatilag nem érvényesül.

A beilleszkedni nem tudó emberek saját törvényeiket követik, így

bizonyos helyeken kettős hatalmi rendszer alakul ki, a demokratikus állami főhatalom pedig nem érvényesül

- magyarázta Pintér Sándor, megjegyezve, hogy a párizsi és a németországi merényletek elkövetői is az illegális migránsok közül kerültek ki.

A mintegy 150 érdeklődő részvételével tartott fórum házigazdája, Nyitrai Zsolt, Eger fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos arról beszélt, ha a magyarok nemet mondanak a kényszerbetelepítésre, egy-egy elutasított migráns után 78 millió forintos büntetést kell fizetnie az országnak, miközben az uniós fejlesztésekből éppen csak egymillió forint jut egy magyar állampolgárra.

Nem szabad kockáztatni, nemet kell mondani a brüsszeli kényszerbetelepítési csomagra - mondta.