Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden hivatalos látogatást tesz Ankarában – értesült az Origo. A magyar tárcavezető ezt követően, szerdán Egyiptomba utazik, ahol a miniszterelnök és a külügyminiszter fogadja majd.
Szijjártó Péter az első magas rangú európai politikus, aki a júliusi puccskísérlet óta Törökországba utazik.
Nem sikerült a puccs
A július 15-i erőszakos katonai hatalomátvételi kísérlet gyorsan megbukott Törökországban, miután Erdogan elnök támogatói az utcákra vonultak a puccskísérletet végrehajtó katonák ellen, a vezetés pedig visszaszerezte az irányítást az események fölött. Azóta a puccskísérlettel összefüggésben már több mint 26 ezer embert vettek őrizetbe Törökországban, közülük 16 ezret előzetesbe is helyeztek. Az események után indított tisztogatás - elbocsátás vagy a munkavégzés alóli felfüggesztés - már több mint 80 ezer embert érint. Elemzők szerint a sikertelen puccs után Erdogan egységet demonstrálhat, a teljes nemzetközi közvélemény mögötte áll az Egyesült Államoktól kezdve Iránon át Oroszországig, vagyis minden szinten megerősödve kerülhet ki ebből a fordulatból.
Az Origo értesülései szerint Szijjártó Péter törökországi tárgyalásain
Orbán Viktor miniszterelnök őszre tervezett ankarai látogatását is előkészíti.
Erről eddig nem lehetett hallani, arról viszont igen, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő látogatást tervezett Magyarországra a szigetvári ostrom 450. évfordulójára.
Ám a minap a Bors írta a külügyi tárca tájékoztatása alapján, hogy
a török elnök mégsem tud eleget tenni Áder János köztársasági elnök meghívásának.
Erdogan az eredeti program szerint szeptember 7-én Szigetváron a horvát államfő Kolinda Grabar-Kitaroviccsal tisztelgett volna a frissen elkészült Zrínyi-emlékműnél.
A kormányfői látogatás előkészítésén túl Szijjártó Péter Ankarában Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel a két ország közötti gazdasági együttműködés lehetőségei mellett olyan más témákról is tárgyal majd, mint az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás.
A márciusi EU–török megállapodás alapján
Törökország visszafogadja a területéről Görögországba érkező migránsokat, cserébe első körben 3 milliárd euró hozzájárulást kap az ellátásukhoz,
és az unió befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menekültet, mint amennyi a megállapodás életbelépésétől számítva illegálisan átkel a görög–török uniós külső határon.
Csakhogy a menekültválság megoldását célzó megállapodás végrehajtását a két fél nézeteltérései akadályozzák. Az unió arra kérte a török kormányt, hogy igazítsa az EU-normákhoz a török terrorellenes törvényt.
Törökország később azzal vádolta meg az uniót, hogy az a megállapodás után váratlan feltételeket szabott,
ami alapján az Európai Unió gátolja, hogy a török állampolgárok megkapják a schengeni vízummentességét a nyugatra tartó migránsáradat megfékezéséért cserébe.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a török kormány által legkésőbb októberig követelt vízummentesség ügyéről nemrég azt mondta, hogy
ha Törökország októberig szeretné megszerezni a vízummentességet, akkor addig kell teljesítenie a feltételeket.
A júliusi puccs után pedig az is fokozta a feszültséget az unió és a török kormány között, hogy Törökország fontolóra vette a halálbüntetés visszaállítását. Valószínűleg népszavazáson kéri majd ki az emberek véleményét a török kormány a legsúlyosabb büntetés visszaállításáról.
Korábban Jean-Claude Juncker figyelmeztette a törököket:
ha visszaállítják a halálbüntetést, azzal a csatlakozási kérelmüket ítélik halálra.
Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács főtitkára pedig emlékeztetett, hogy a halálbüntetés tilalmáról szóló egyezményhez Törökország is csatlakozott. Recep Tayyip Erdogan viszont azt közölte:
a nép a halálbüntetés visszaállítását követeli, és egy demokratikus jogállamban a politikusok kötelessége hallgatni a választókra.”
