Új csodaszerekkel állítanák meg a népességfogyást

Szűcs Mária asszony EGYÉB TÁRGY életkép EMBERI LAKHELY falu FOTÓ FOTÓTÉMA idős KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNY pad SZEMÉLY TÁRGY utca zsáner EGYÉB TÁRGY életkép FOTÓ FOTÓTÉMA idős KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNY SZEMÉLY TÁRGY zsáner Létavértes, 2013. szeptember 19.
A leg
Létavértes, 2013. szeptember 19. A legidősebb lakos, a 82 éves Szűcs Mária ül a háza előtti padon a Hajdú-Bihar megyei Létavértes-Cserekerten 2013. szeptember 18-án. A legközelebbi településtől, Létavértestől kilenc kilométerre, a román határ közelében fekvő településrészen a két évtizeddel korábbi 360 fő helyett már csak hatan laknak. A helyi buszjárat megszűnt, iskola és bolt sincsen már, a kocsma is évekkel korábban bezárt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013. január 1-jén Hajdú-Bihar megye lakónépessége 541 ezer fő volt, 2100 fővel kevesebb a 2012. január 1-jeinél. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Vágólapra másolva!
Csak a mostani családtámogatási politikák radikális átalakításával lehetne eredményeket elérni a népességfogyás elleni harcban – többek között az erről szóló tanulmányokat olvashatjuk Demény Pál nemzetközileg is elismert demográfus első magyarul megjelent művében.
Vágólapra másolva!

Az elmúlt évszázad globális szinten messzemenő demográfiai változásokat hozott. Ez mindenekelőtt a népességszám nagyarányú, de földrajzilag igen eltérő mértékű emelkedésében mutatkozott meg. E különbségek értelemszerűen markáns változásokat hoztak a nemzetállamok egymáshoz való viszonyában, mind gazdasági, mind geopolitikai szinten.

5,2 millióan leszünk?

Ezek a változások a gazdaságilag fejletlenebb országokban a népességszám nagyarányú növekedéséhez vezettek, míg a fejlett országokban a népességszám csökkenését láthatjuk, ami ráadásul egy jelentős elöregedéssel párosul. A mindezekkel a folyamatokkal járó kihívásokat járja körül Demény Pál első magyar nyelven megjelent tanulmánykötete. A Népességpolitika a közjó szolgálatában című műben a szerzőtől 1986 és 2015 között megjelent írásokból, beszédekből kapunk ízelítőt.

Komoly geopolitikai hatása is lehet a népességfogyásnak és elöregedésnek Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A kötetben természetesen Magyarországgal kapcsolatos tanulmányok is olvashatók. Persze ezek nem festenek túlságosan rózsás képet az ország jövőbeli népesedési folyamatairól. Így például az egyik előrejelzés szerint

2100-ra csupán 5,2 millióan élnek majd Magyarországon,

miközben a halálozások száma háromszor több lesz a születésekénél. Ráadásul az akkori népességnek több mint 36 százaléka lenne 65 évnél idősebb, ami szintén nem fest túlságosan biztató képet.

Radikális tervek

A nemzetközileg is elismert demográfus a negatív tendenciák megtörésére egyrészt a családtámogatási rendszerek fenntartását és kibővítését támogatja, de emellett alternatív javaslatai is vannak. Ezek közül az egyik, hogy a gyerekeknek is szavazati jogot adna, akiknek ezen jogait 18 éves korukig szüleik gyakorolnák.

Ennek a célja az lenne, hogy a jelentős időskorú szavazói tömeggel szemben rákényszerítené a döntéshozókat arra, hogy a fiatalok szempontjait jobban beemeljék a kormányzati politika berkeibe. Egyébként a 2011-ben az alaptörvényről szóló nemzeti konzultációban a

közel egymillió válaszadó 85 százaléka elutasította,

hogy ez az eljárás bekerüljön az új alkotmányba.

Deménynek alternatív javaslatai vannak a születésszám növelésére Forrás: AFP/CTK/Frantisek Iván

Demény emellett azt is javasolja, hogy a nyugdíjak összegét is érdemes lenne összekapcsolni a felnevelt gyerekek számával, lehetőleg a kötelező nyugdíjjárulékok egy jelentős részének közvetlen átutalásával a még élő szülők vagy szülő részére. Ilyen típusú reformok további lehetőségének és várható hatásainak a vizsgálata logikusan követné a javasolt választójogi reformnak a közös nemzeti érdekek szempontjából való szisztematikus kritikai megvitatását – véli Demény.

Nem lehet látni

A neves demográfus egyébként tavaly egy budapesti konferencián azt mondta, ha hosszú távon marad a mostani alacsony termékenységi szám, akkor rohamos népességfogyásra kell számítani. Ez egy olyan tendencia, amit Magyarország elvben nagyon jól ismer, de közben többé-kevésbé ignorál. Ez nem meglepő, mert egyik évről a másikra

a népességfogyás aligha észrevehető.

Ez egy olyan probléma, ami állandóan ugyanolyannak tűnik, de hosszú távon domináns fontossággal bír.

Demény Pál 1957-ben emigrált, és az Amerikai Egyesült Államokban futott be fényes karriert. A demográfia nemzetközileg ismert tudósa, egyetemi tanár, az Amerikai Népességtudományi Társaság elnöke lett. 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. 2012-től Budapesten él.