Magánnyomozót is felbérelnek a biztosítók a csalók ellen

Évente több mint 10 milliárd forintos kárt okoznak Magyarországon a csalók csak a gépjármű-biztosításokkal. Becslések szerint a visszaélések aránya az összes kárigény körülbelül 10 százaléka. Ugyanakkor a biztosítókat sem kell félteni, nem ritka, hogy a jogos követelést sem fizetik ki. 

Az elmúlt napokban újabb fordulat történt egy biztosítási csalással vádolt nyírkátai férfi ügyében: beperelte a neki tartozó biztosítókat. A vád szerint a 49 éves Cs. Sándor korábban 14 társaságnál kötött élet- és balesetbiztosításokat, majd szándékosan a sínekre feküdt, hogy felvehesse az összesen mintegy egymilliárd forintos biztosítási összeget. Sérülései olyan súlyosak voltak, hogy mindkét lábát amputálni kellett, de ha a csalás beigazolódik, pénz helyett börtönre számíthat.

Tíz százalékra becsülhető a részben vagy teljesen fiktív kárigények értéke az összes kifizetéshez képest”

– közölte érdeklődésünkre az Aegon Biztosító. Cserkuti Nándor kárrendezési igazgató azt mondta, a szakma becslése szerint akár a 20 százalékot is elérheti a csalások, illetve a kísérletek aránya, de mivel nem tudnak minden esetről, ezt nehéz alátámasztani.

A legtöbb visszaélés vagy annak kísérlete továbbra is a gépjármű-biztosításokkal történik.

Gyakori módszer, hogy megrendezik a korábban megsérült vagy nem teljesen kijavított autók balesetét, majd kitalált baleseti leírást adnak elő. Nem ritka az sem, hogy lakásbiztosítással vagy életbiztosítással próbálkoznak a csalók. Egy betörésnél például olyan vagyontárgyakat is bejelentenek, amelyek nem is voltak a lakásban, vagy igyekeznek drágábbnak feltüntetni az ellopott holmikat.

Szerettük volna megkérdezni az Allianz és a Generali biztosítókat is, de nem akartak nyilatkozni a témában. Viszont az Insurance Europe becslése szerint Európában az összes kárkifizetés mintegy 10 százalékát teszik ki a felderített és felderítetlen biztosítási csalások, ami megfelel az Aegon tapasztalatainak. Ez alapján Magyarországon csak a gépjármű-biztosításoknál mintegy 10,6 milliárd forint lehet a visszaélések értéke.

Egyre több a szerződés, mégis kevesebb a káresemény. Képünk illusztráció Forrás: AFP/Julian Stratenschulte

Nem mindig tesznek feljelentést

Az életbiztosítások terén más a helyzet, mint a gépjármű-biztosításoknál. A szegmensben Magyarországon piacvezető NN Biztosító tájékoztatása szerint évente tíznél kevesebb csalásgyanús esetet tárnak fel, és ez a szám nem változott az elmúlt években. Jellemzően balesetekkel és a hozzájuk kapcsolódó ellátással összefüggésben derül fény visszaélésekre, illetve előfordul az is, hogy hamis adatokkal töltik ki a dokumentumokat.

A próbálkozások nagy részében kiderül a csalási szándék, ám csak akkor tesznek feljelentést, ha saját hatáskörben nem tudják megoldani az ügyet – tette hozzá az NN Biztosító.

A visszaélések kiszűrése érdekében komplex rendszert használnak,

amely az értékesítéstől a szolgáltatásig vizsgálja a gyanús eseteket. Ehhez egyedi elemzéseket és a big data adathalmaz vizsgálatát is bevetik, az egész folyamatot pedig egy csalásellenes szakember koordinálja.

Az Aegon kárrendezési igazgatója szerint a csalások kiszűrésében az is segít, hogy ma már a jogszabály megengedi a biztosítók közötti adatcserét, látni lehet, hogy a többi társaságnál milyen szerződései, kifizetései voltak az ügyfélnek. Emellett hozzáférnek a központi járműnyilvántartóhoz, speciális vizsgálatokat készíttetnek, és az esetek döntő többségében feljelentést tesznek.

A kárszakértő szerint vége a „biztosítózásnak”

„Ma már nem nagyon vannak biztosítási csalások, legfeljebb néhány kirívó eset fordul elő” – véli Kalydy Tamás, a Magyar Kárszakértők Országos Egyesületének elnöke. Mint mondta, azt nem lehet felmérni, mekkora lehet a csalás aránya, már csak azért sem, mert ha fizet a biztosító, az megítélése szerint nem számít visszaélésnek, és

ritka, hogy bizonyítani is lehessen a trükköt.

Azt sem tartja csalásnak, ha eltúlzott a kárigény, hiszen „azért van a biztosító, hogy ezeket helyre tegye”. A vagyonbiztosításoknál persze más a helyzet. Ha valakinek nincs tévéje, de egy betörés után azután is kérne kártérítést, az nem ugyanaz, mint ha egy balesetet követően az indokolt két hét helyett három hétig maradna otthon.

Megfelelő védelem is kell ahhoz, hogy fizessen a biztosító Forrás: MTI/Jászai Csaba

Kalydy Tamás szerint korábban meg lehetett élni a „biztosítózásból”, de a technikai fejlődés miatt ennek mostanra befellegzett. Ma már sokkal gyorsabb az információáramlás, postai levelek és vezetékes telefonálás helyett 24 órán belül be kell jelenteni a kárt. A kárfelmérők hamarabb el tudják készíteni a jelentésüket, amelyhez digitális kamerát, fényképezőt használnak. Emellett a szakértő úgy véli, az emberek mentalitása is megváltozott, és

az is javulást hozott, hogy az okostelefonokkal az érintettek már a helyszínen dokumentálni tudják a baleset körülményeit.

Az egyszerűbb csalásokon kívül olyanról is lehet hallani, hogy a balesetet szenvedett autós nemcsak a szervizzel, hanem a kárszakértővel is összejátszik, ha cascója van. A jármű tulajdonosa jól jár, mert az indokoltnál több javítást is elvégeznek a műhelyben, a szerviz pedig magasabb összeget kap a biztosítótól. Ehhez persze a kárszakértő „jóváhagyása” is kell, akinek visszaosztanak valamennyit a javításból járó pénzből.

„A technikai fejlődés miatt a munka felgyorsult, és ma már szinte minden harmadik kárszakértő munkanélküli – reagált a többszereplős összejátszásra Kalydy Tamás. – Emiatt akinek még van munkája, az nem kockáztat.” Másrészt, tette hozzá, a károkozó is értesül arról, mekkora összeget fizet miatta a biztosító, és panaszt tehet, ha túlzásnak tartja.

A gépjármű-biztosítási szerződések és káresemények száma

A gépjármű-biztosítási szerződések és káresemények
Create your own infographics

Ahogy a fenti grafikonon is látszik,

az elmúlt években egyre több gépjármű-biztosítást kötöttek Magyarországon, a káresemények száma viszont szinte folyamatosan csökkent.

Ez tükröződik abban is, hogy 2005-ben 8,4 százalék volt a káresemények aránya a szerződésekhez képest, 2014-re ez fokozatosan 4,8 százalékra csökkent. Kalydy Tamás szerint mindennek több oka is lehet:

• Műszakilag egyre jobbak az autók, a vezetést segítő technikai megoldások és kütyük miatt kevesebb a baleset. (Tény, hogy a személysérüléses közúti balesetek száma is hasonló csökkenő trendet mutat, mint a káresemények számának alakulása.)
• Egyre többen járnak téli gumival, régebben ez nem volt ennyire elterjedt.
• Attól, hogy több a járműbiztosítási szerződés, még nem biztos, hogy ugyanannyival több autó is közlekedik. Lehetséges, hogy a magas üzemanyagárak idején csak ritkán veszik elő a kocsit, vagyis a baleset esélye nem nő az állomány bővülésével egyforma ütemben.
• Kötelező biztosítás esetén már csak nagyon ritkán fizetnek a kőfelverődés miatti üvegkárokra.
• Az apróbb koccanásokat, kisebb károkat nem mindig jelentik be (nagyjából 20-25 ezer forint értékben), mivel a biztosítók alacsonyabb kategóriába sorolással keményen büntetik a vétkest.

Az Aegon a gépjármű- és lakásbiztosítások terén az elmúlt években enyhe csökkenést tapasztalt a csalások számában. A hitelre vásárolt autók visszaszorulásával

eltűntek a kölcsönszerződések miatti kocsilopások,

és kevesebb lett az egyéb visszaélés is. A módszerek azonban nem változtak: továbbra is jellemző a szándékos ütközés, valamint az, hogy a nem balesetben – például parkolás közben – történt sérülésekre kitalálnak egy baleseti sztorit.

A jogos követelést sem mindig fizetik ki

Visszaélések, vitatott esetek persze nem csak az ügyfelek trükkjei miatt vannak, csaknem ugyanilyen gyakori, hogy egy valós kár után egyáltalán nem, vagy a reméltnél kevesebbet fizet a biztosító. Erről az oldalról kérdeztük Ébert Olga biztosítási szakjogászt, aki szerint a legtöbb vitatott ügy a gépjármű-biztosítások terén fordul elő.

Gyakori módszer, hogy megrendezett balesetekkel próbálják átverni a biztosítókat. Képünk illusztráció Forrás: police.hu

A társaságok gyakran azzal utasítják el a követelést, hogy „a kár műszakilag nem azonosítható”. Ez annyit tesz, hogy az adott helyen és időben nem keletkezhettek a sérülések. Vita esetén mindent a károsultnak kell bizonyítania a perben, és ő előlegezi meg az eljárás díjait, a szakértői költségeket.

Sokan ezért sem vállalják a hosszadalmas jogi procedúrát,

és nyilván az sem zárható ki, hogy erre a biztosítók is számítanak.

„Az is előfordul, hogy a biztosító azért nem fizet, mert a vétkes fél a baleset helyszínén elismerte ugyan a felelősségét, de később visszavonja a nyilatkozatát” – folytatta Ébert Olga. Szerinte ez egyre gyakoribb, pedig kötelező biztosításnál nem jár komoly hátránnyal, ha vállalja a felelősséget, csak a bónuszrendszerben sorolják vissza a károkozót. Persze a biztosító a nyilatkozat visszavonása után is felülvizsgálhatná az esetet, de meglepő lenne, ha a cég azért tenne erőfeszítéseket, hogy utána fizethessen.

Cascónál a súlyos gondatlanság a gyakori varázsszó, amelyre hivatkozva elmaradhat a kifizetés, de nem könnyű megmondani, mi tartozik bele. Az ittas vezetés például egyértelműen igen, a nyári gumi téli használata viszont az adott esettől függ, hogy a bíróság előtt elég legyen a fizetés megtagadására.

Magánnyomozó tárja fel a kapcsolati hálót

A lakásbiztosításoknál visszatérő probléma, hogy betörés esetén a biztosító kellő védelem (megfelelő bejárati ajtó, fölszinten rács vagy riasztó) hiányára hivatkozva nem fizet, vagy csak jóval kevesebbet. Ingóságoknál könnyen előfordulhat, hogy

a biztosítás alapesetben nem terjed ki mindenre (ékszerek, készpénz, műtárgyak), ám ezzel csak baj esetén szembesül az ügyfél,

mert a szerződéskötéskor nem figyelt erre. Másfelől viszont a biztosító kérheti az egyes tárgyak vásárlását igazoló számlát, anélkül nem köteles fizetni, ám ezeket csak kevesen őrzik meg évekig.

„Előfordulhat néhány extrém eset, de az életbiztosításoknál ritkább, hogy visszautasítsák a kárigényt“” – tette hozzá a biztosítási szakjogász. Ám ha valaki a szerződéskötéskor eltitkol egy súlyos betegséget, majd később abban hal meg, és az egész kiderül, a kedvezményezettek biztosan nem kapnak egy fillért sem.

Ébert Olga szerint nagyjából egymillió forintos kárigény alatt nem vizsgálódnak komolyan a biztosítótársaságok.

Két-hárommillió forint körül lehet az az összeghatár, amikor már alaposabban megnézik az ügyet.

Az információszerzéshez akár magánnyomozókat is felbérelnek, így például az is kiderülhet, hogy a baleset két résztvevője ismerte egymást. Sőt, van olyan biztosítótársaság, amelyik egy bizonyos összeghatár fölött automatikusan magánnyomozót fogad, függetlenül attól, hogy gyanús-e a káresemény.