Az MSZP frakcióvezetője felszólalása szerint érvénytelen népszavazásra alkotmánymódosítást alapozni olyan, mintha egy esküvőn csak az egyik fél jelenne meg, és mondaná ki az igent. Tóth Bertalan értelmetlennek nevezte a népszavazást és az alkotmánymódosítást is, mert az Európai Unió tagországai eddig is önállóan dönthettek a csoportos betelepítésről.
Orbán Viktor miniszterelnök nem volt ott a parlamentben, mert – mint sajtóirodája közölte – hétfőre szabadságot vett ki. A magyar válogatott Vb-selejtezőjére utazott Lettországba.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője válaszában azt a kormányálláspontot hangsúlyozta, amiről Orbán Viktor már beszélt múlt kedden, amikor bejelentette az alaptörvény-módosítás benyújtását. Kósa azt mondta: új egység jött létre a népszavazáson, és
a nemmel szavazó 3,3 millió ember felülemelkedett a pártérdekeken Magyarország szuverenitása érdekében.
Ez erős felhatalmazás az alaptörvény módosítására – jelentette ki.
A frakcióvezető ellenzéki bekiabálások közepette azt is hozzátette, hogy a baloldal kizárta magát ebből az új egységből, amikor a népszavazáson való részvétel megtagadására szólított föl. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az MSZP korábban többször említette, hogy akár támogatna is a bevándorlás ügyében egy, a nemzeti érdekeket szolgáló alkotmánymódosítást.
A Fidesz holnap 14 órára hív össze ötpárti egyeztetést az Alaptörvény módosításáról – mondta Kósa Lajos. Az biztos, hogy az alaptörvényt csak kétharmados parlamenti többséggel lehet megváltoztatni, és a Fidesz-KDNP képviselői ehhez nincsenek elegen. A módosítási javaslat mai benyújtása után, október 17-én tárgyalhatja az az Országgyűlés, és
legkorábban november 8-án szavazhatnak róla a képviselők.
Az MSZP már hétfőn közölte: nem vesznek részt az ötpárti egyeztetésen. Az elnökség erről a népszavazás napján döntött, most ezt erősítette meg az MSZP-frakció egyhangú szavazással – mondta Tóth Bertalan. A Jobbik viszont hajlik rá, hogy a kormánnyal együtt szavazzon, ám Vona Gábor pártelnök négyszemközti egyeztetést kért erről Orbán Viktorral.
„A magyar demokrácia és a sajtószabadság sötét időszaka kezdődött el" – mondta Molnár Gyula, a szocialista párt elnöke sajtótájékoztatón. A pártelnök és a frakcióvezető is fekete karszalagot viselt tegnap. Molnár egy parlamenti bizottság felállítását javasolta, amely azt vizsgálná, hogy a médiumok reklámbevételei milyen cégekhez, cégcsoportokhoz köthető, van-e ebben aránytalanság.
„Az MSZP-nek fontosabb a saját pártlapja, mint a nemzeti függetlenség, de ez mindig is jellemző volt a szocialistákra” – jelentette ki Kósa Lajos a parlamentben.
Az MSZP pecsételte meg a saját pártlapja sorsát.
A Népszabadság az MSZP-é volt, ők adták el, először egy svájci cégnek, majd a szocialista párthoz köthető Szabad Sajtó Alapítvány a megmaradt 27 százalékos részesedésétől is megvált tavaly” – tette hozzá a Fidesz-frakcióvezetője.