Kevesebb, de még mindig sok az öngyilkosság

A télre úgy kell tekinteni, mint egy újabb lehetőségre – nem, mint egy depis teherre öngyilkosság
Vágólapra másolva!
A javuló tendencia ellenére még mindig 2,5-szer annyian lesznek öngyilkosok Magyarországon, mint ahányan közlekedési balesetben halnak meg. A szakértők szerint a pszichiátriai ellátás és a környezet segítsége a legfontosabb. 
Vágólapra másolva!

A nyolcvanas évek vége óta egyre kevesebb az öngyilkos Magyarországon, ám a hazai öngyilkossági ráta még mindig a világ legrosszabbjai közé tartozik. Az OECD adatai szerint nálunk 22 eset jut 100 ezer lakosra, ennél csak Dél-Koreában rosszabb, 29,1 a mutató a 2012-es adatok szerint.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén 2012-es rangsora valamivel magasabb arányokat mutat, de a helyzeten ez sem változtat: Magyarország esetében 25 öngyilkosság jut 100 ezer emberre, ami a hatodik legmagasabb a világon. A már említett Dél-Korea mellett csak Guyanában, Litvániában, Sri Lankán és Suriname-ban gyakoribb az öngyilkosság.

Tavaly Magyarországon 1870-en lettek öngyilkosok. Két és félszer annyian, mint ahányan közlekedési balesetben haltak meg.

A magyar mentalitás is közrejátszik

Nehéz megmondani, miért magas Magyarországon az arány. Székely András, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke szerint benne van a magyar hagyományban, kultúrában, hogy bizonyos helyzetekben pozitív megoldásként tekintenek az öngyilkosságra. Ez a magyar sajátosság tetten érhető például a romániai adatokban is, ugyanis az ottani öngyilkossági statisztikákat Székelyföld vezeti.

Évente 4-5 ezren hívják a lelkisegély-szolgálatokat öngyilkossággal kapcsolatban. Képünk illusztráció. Forrás: Thinkstock

Az öngyilkosságot nem lehet társadalmi csoportokhoz kapcsolni, jövedelmi helyzettől, iskolázottságtól függetlenül „mindenki érintett lehet”, hiszen a krízishelyzetek az adott életkörülményekhez igazodnak. Egyedül az életkor lehet fontos tényező, az évek számának emelkedésével is ugyanis az öngyilkosság kockázata is nő, és különösen megugrik a 70 év fölöttiek körében. Székely András megjegyezte, hogy az utóbbi kifejezetten magyar sajátosság.

A kockázati tényezők viszont nem csak az országra jellemzők, és bárkinél megjelenhetnek. Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója szerint

elsősorban a kezeletlen depressziós betegek körében fordul elő

az öngyilkosság. További rizikócsoportot alkotnak a szenvedélybetegek, és akik korábban kísérletet tettek az öngyilkosságra.

Mint mondta, a depresszió nem csak a kiváltó ok nélkül fennálló, tartósan rossz hangulatot takarja. Ide tartozik az örömérzés elvesztése is, amelyet szorongás, alvászavar kísérhet, és csökkenhet az illető munkateljesítménye, napi aktivitása is. Ezek a tünetek a családtagoknak, a barátoknak is feltűnhetnek. A főigazgató azt javasolja,

a depressziós embert ne kabaréba vigyük, hanem szakemberhez,

ugyanis az állapotában csak szenvedés egy másoknak vidám program.

Öt perc beszélgetés is segíthet

„Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem kikerülni egy olyan helyzetből, amelyre nem talál megoldást” – mondta Székely András. Ezért tudatosítani kell benne, hogy mindig van más megoldás, kezelni tudja a problémát, újra bízzon magában, és mások is segítenek neki.

Ha valaki az utolsó fázisban, határozott tervekkel fordul hozzájuk, akkor a cél az időhúzás. Akár 5-10 perc is elég lehet, a súlyosan beszűkült állapot ugyanis nem tart sokáig. A szövetség vezetője szerint a telefonos lelkisegély-szolgálatok komoly érdeme, hogy a hívók több mint 40 százaléka férfi. Ez azért jelentős, mert a férfiak más segítséget (pszichiáter, pszichológus) jóval kisebb arányban vesznek igénybe, viszont az öngyilkosságok túlnyomó többségét férfiak követik el.

A magyarországi telefonos lelkisegély-szolgálatokat évente 100 ezren hívják,

ebből 4-5 ezerszer öngyilkossággal kapcsolatban. Székely András azt mondta, arra is van példa, hogy pontos tervekkel, elhatározással telefonálnak, igaz, akik felemelik a telefont, még adnak maguknak egy esélyt. A lelkisegély-szolgálatok azt ugyan nem tudják, a hívók mekkora részét sikerül lebeszélni az öngyilkosságról, de külföldi kutatások szerint, ahol bevezetik a telefonos szolgáltatást, kevesebben ölik meg magukat.

Életek múlhatnak a pszichiátriai ellátáson

A Nyírő Gyula kórház vezetője azt valószínűsíti, hogy leginkább a jobb pszichiátriai és toxikológiai ellátásnak köszönhető a hazai javulás. Több depressziós beteg kapott kezelést, az újabb gyógyszerek pedig biztonságosabbá váltak, emiatt a gyógyszer-túladagolás ritkábban vezetett halálhoz. Ráadásul az öngyilkosságok számának csökkenése a nyolcvanas évek közepétől elkezdődött – mondta a főigazgató –, így a folyamat a rendszerváltással sem kapcsolható össze.

Emellett Magyarországon nem csökkent az alkoholfogyasztás, miközben nőtt a munkanélküliség és több lett a válás, a vallásosság aránya pedig nem emelkedett. Vagyis

a szociológiai tényezők kedvezőtlenül változtak, mégis jobbak lettek az öngyilkossági mutatók,

ezért feltételezhető, hogy a pszichiátriai ellátás javulása állhat a háttérben.

Volt azonban egy kisebb döccenő a folyamatban: az öngyilkosságok száma 2006-ig folyamatosan csökkent, majd 2007-től stagnált, illetve kissé emelkedett. Ekkor még nem volt gazdasági válság, mondta a Nyírő főigazgatója, viszont az akkori egészségügyi reform során a pszichiátriai ágyak számát 22 százalékkal, a pszichiátriai gondozók finanszírozását 50 százalékkal csökkentették, és bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, az OPNI-t. A válság hatása csak később jelentkezett: a többi között nőtt a munkanélküliség, ami szintén növeli az öngyilkosság kockázatát.

„Nagyon rossz állapotban van számos pszichiátriai osztály és gondozó, mivel a kórházakban ezeket a területeket hanyagolják el leginkább” – mondta Németh Attila a jelenlegi helyzetről. A pszichiátria mindig hiányszakma volt, de szerinte régebben a 30 százalékos veszélyességi pótlék vonzerőt jelentett a pályakezdőknek. A főigazgató úgy véli, a jelenlegi és jövőbeni béremelésekkel lehet megtartani a fiatal szakembereket az állami ellátásban.

Ha úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, hívja az éjjel-nappal ingyen hívható 116-123-as telefonszámot, és olvassa el ezt az oldalt.
Ha más miatt aggódik, itt érdemes tájékozódni, hogyan segíthet rajta.