Első fokon a repülőtéri vesztegetési ügy 13 vádlottjából hatot felmentett a Fővárosi Törvényszék, elsősorban amiatt, mert a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés során beszerzett bizonyítékok jelentős részét eljárásjogi hiobák miatt nem tudták bizonyítékként figyelembe venni.
Egyedül az elsőrendű vádlott, a Budapest Airport (BA) Zrt. egykori jogi előadója kapott 5 év letöltendő börtönbüntetést vesztegetés elfogadása miatt.
Sz. György a büntetése felének letöltése után szabadlábra kerülhet, a büntetésébe pedig beszámítják a korábbi előzetes letartóztatás idejét is.
A másodrendű vádlottat, a cég volt jogi igazgatóját 2 év börtönnel sújtották, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek. Egy másik vádlott szintén felfüggesztett börtönt kapott, hármat próbára bocsátottak, egyet pedig 50 nap fizikai munkára kötelezett a bíróság.
A vesztegetés vádjában érintett hét ügyvéd közül csak háromnak a bűnösségét állapították meg. A vád ugyanis az volt az ügyben, hogy Sz. György és felettese, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007-2008 fordulóján elhatározta, hogy a társaság által kötött jogi megbízások összegéből "visszakérnek."
Egy másik vádpontban azzal vádolták meg Sz. Györgyöt: egy ingatlan vásárlásakor 2,5 millió forintot ajánlott egy ingatlanforgalmazó cégnek, hogy egy 65 milliós ingatlant olcsóbban vehessen meg. A bíróság azonban ezt nem látta bizonyítottnak, mondván: végül eredeti áron vette meg az ingatlant.
Az ügynek volt egy, a BKV Zrt.-t érintő szála is: Sz. György 2009-ben, már a BKV jogi igazgatójaként
egy beszerzés ügyében megállapodott a vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, akkor kap a csúszópénzből.
Itt csak Sz. György felelőssége volt megállapítható.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész minden vádlott esetében fellebbezett a bűnösség megállapítása, illetve magasabb büntetési tétel kiszabása érdekében. Sz. György felmentésért és enyhítésért, a volt jogi igazgató felmentésért fellebbezett, a többi vádlott tudomásul vette a döntést.