A BBC World Questions című vitaműsorát Budapesten vették fel
A BBC World Service Magyarországra is elhozta World Questions című műsorát.
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Október 5-én Budapesten, a Corvinus Egyetemen vette fel World Questions című rádiós vitaműsorát a BBC. Az Európát és a nagyvilágot érintő, égető és aktuális kérdéseket feldolgozó sorozat magyarországi adásának az október 2-án tartott kvótareferendum és a migrációs válság voltak a főbb témái.
A háttér
A BBC World Service Európa különböző nagyvárosaiban veszi fel World Questions című sorozatának epizódjait. A rádiós vitaműsorban a kontinenst leginkább foglalkoztató témákkal, például a migráció, a gazdaság és a biztonságpolitika kérdéseivel is foglalkoznak.
A budapesti adással kapcsolatban Mary Hockaday, a BBC World Service English programigazgatója korábban azt mondta: "A BBC World Service rendszeresen ad otthont nemzetközi vitáknak, és
az EU migránspolitikáját érintő népszavazás kapcsán Budapestre is elvisszük World Questions című sorozatunkat.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a Corvinus Egyetem gyönyörű épületében rendezhetjük a felvételt, hiszen
az egyetem a 60 évvel ezelőtti forradalomban is központi szerepet játszott. Ezáltal tökéletes helyszíne lehet egy szabad és nyílt vitának.
Alig várjuk, hogy hallhassuk a magyar közönség illetve a kerekasztal-beszélgetésben részt vevő illusztris vendégek véleményét, és azt aztán megoszthassuk Európa – illetve az egész világ – többi részével."
Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora a felvételt megelőzően hangsúlyozta: "Megtiszteltetés a BBC World Questions című programjának stábját egyetemünkön üdvözölni. A Corvinus Egyetem mindig fontos színtere volt a közéleti kérdések megvitatásának, legyen szó akár Magyarországot érintő, akár globális problémákról. A műsor, amelynek most otthont adunk, történelmi jelentőségű témával foglalkozik, így alig várjuk, hogy házigazdái lehessünk az eseménynek, és nálunk kerüljön sor erre az összetett gazdasági-, migrációs- és biztonságpolitikai kérdéseket körüljáró, élénk eszmecserére."
A magyarországi felvétel elkészítését a British Council is támogatta.
A World Questions moderátora Jonathan Dimbleby, aki 1969 óta dolgozik a BBC műsorvezetőjeként, és számtalan nézettségi rekordot döntő, díjnyertes tudósítás és interjú fűződik a nevéhez. Károly herceg is neki vallott egy emlékezetes dokumentumfilmben első házasságáról és Camilla Parker Bowleshoz fűződő viszonyáról, de
az etiópiai éhínségről készített riportja például Hailé Szelasszié megbuktatásához is hozzájárult.
„Nagyon hosszú évek óta tudósítok már a világ különböző pontjairól – mondta az Origónak a felvétel előtt Jonathan Dimbleby. - A szólásszabadsággal, a kommunikáció szabadságával kapcsolatban hatalmas változásokat tapasztaltam, méghozzá túlnyomórészt pozitívakat. Természetesen még bőven van hová fejlődnünk. Az egyik célunk, hogy az emberek szerte a világon hallják a vitáinkat, és felismerjék, hogy igenis lehetséges ilyen módon hallatni a hangjukat:
létezik a vitának tisztességes, nyitott, békés formája, ahol bárki határozottan kifejezheti a saját véleményét."
A World Questions ugyanis egy különleges műsorformátum: a beszélgetés témáját, irányát teljes egészében azok a kérdések határozzák meg, amelyeket a helyszínen összegyűlt közönség tesz fel.
„A műsor ötlete annak alapján született, hogy a BBC-nek korábban is létezett egy Any questions? című, hazai sugárzású programja, amelyet csaknem 30 éve vezetek – mondta erről az Origónak Jonathan Dimbleby. - Kollégáimmal arra gondoltunk, hogy a meglévő formátumot alkalmaznánk egy, az egész világra kiterjedő adásra. Azt akartuk ezzel demonstrálni, hogy ha egy beszélgetés résztvevőinek a közönség élőben tehet fel kérdéseket, és lehetőségük van azonnal reagálni is a válaszokra, az nagyszerű módja annak, hogy valódi, demokratikus vita alakuljon ki fontos kérdésekről."
„A sorozat ebben az évben indult. Idáig elsősorban Európára koncentráltunk, hiszen idén Európában globális szinten is meghatározó események zajlottak. Vettünk fel adást Athénben, Rigában, Brüsszelben, Berlinben és Londonban.
Természetesen az egyik legfontosabb kérdés, amelyet megvitattunk, a migráció, a menedékkérők témája volt,
illetve mindaz a nyomás, amelyet a szíriai történések gyakorolnak a világra. Lévén, hogy Magyarországon kvótanépszavazás volt október 2-án, úgy gondoltuk, ez jó alkalom felmérni, itt milyen érzések övezik ezt a kérdéskört, és milyen következményekkel járhat a különböző nézetek ütköztetése."
Jonathan Dimbleby meghívására a BBC World Questions: Europe and Hungary (Európa és Magyarország) alcímű fórumán Kovács Zoltán kormányszóvivő, Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője, Csák János üzletember, volt londoni magyar nagykövet és Loukas Tsoukalis görög EU-szakértő professzor vitáztak Magyarországot és a Brexit-népszavazás utáni Európát érintő témákról, válságkezelésről és Magyarország jövőjéről az EU-n belül.
A műsorban elhangzó kérdéseket a szerkesztők minden alkalommal a felvétel kezdete előtt nem sokkal választják ki. Azok közül a kérdések közül válogatnak, amelyeket a helyszínen, a regisztrációval egyidejűleg kapott kis kártyákon adnak le a közönség tagjai. A kiválasztott kérdések írói az első sorban kapnak helyet, és az adás egy adott pontján saját maguk, személyesen szólíthatják meg az asztalnál ülőket. De az is aktív részese lehet a vitának, akinek nem jutott hely az első sorban:
bárki jelentkezhet hozzászólásra,
ha pedig elhangzott egy vélemény, a műsorvezető igyekszik olyasvalakit is megszólítani a nézők közül, aki ellentétes állásponton van. Így aztán a moderátor szerepe összetett, Jonathan Dimbleby pedig különösen komolyan veszi a feladatát.
„Az EU-tagországokban mindenütt ismert a vita fogalma, de az, ahogy mi kivitelezzük, újdonságszámba megy. A résztvevőknek ez sokszor komoly kihívást jelent, mert moderátorként határozottan tartom kézben a beszélgetést:
nem engedem, hogy valaki a végtelenségig húzza a mondanivalóját
– mondta erről a BBC műsorvezetője. - Néhány európai fővárosban – most nem fogom megnevezni őket - úgy tűnt: a politikusok azt hiszik, hogy az idők végezetéig mondhatják a magukét. Én ezt bizony nem hagyom.
Ha egy-egy politikus elragadtatja magát, és nem hagyja szóhoz jutni a beszélgetőpartnerét, vagy többszöri kérés ellenére is belevág mások szavába, akkor nagyon udvariasan, de határozottan kell elérnem, hogy igenis csendben várja ki, míg rákerül a sor. Természetesen a viták minden résztvevője népszerűsíteni akarja a saját nézeteit, én viszont szembesítem őket azzal, hogy minden tényszerű-e, amit mondanak, helytállóak-e a következtetéseik, figyelembe vették-e mások álláspontját. De
időnként a legnagyobb kihívás elé azzal állítom őket, ha felidézek valamit, amit ők maguk állítottak korábban.
Nem lehet kizárni, hogy következetlenségekre derüljön ilyenkor fény..."
Kihívást természetesen nemcsak a vitafórum vendégeinek, hanem a moderátornak is tartogat ez a formátum, de Jonathan Dimbleby a pályán eltöltött csaknem 50 év után éppen ezt élvezi a legjobban:
„A külföldi adásfelvételekben számomra az egyik legnagyobb öröm, hogy mindig érhetnek meglepetések. Itthon már pontosan tudom, mire számíthatok, ismerem a viták szereplőit. Külföldön kitágul ez a kör. A műsorok résztvevőivel szemben soha nincsenek prekoncepcióim: megköszönöm nekik, hogy kiállnak több millió ember elé, hiszen egy-egy adás jóval több emberhez jut el, mint Magyarország összlakossága."
A beszélgetés
A vitaműsor felvételén, szerdán este a közönség egy rádióműsor készítésének kulisszatitkaiba is betekinthetett. Akárcsak a kereskedelmi televíziók showműsorait, a BBC közéleti rádióműsorát is egy úgynevezett „bemelegítőember" vezette fel a jelenlevőknek. Maga a BBC egyik vezető szerkesztője, Steve Titherington vállalta a feladatot, hogy humort próbáljon csempészni a szituációba, és megtanítsa a közönséget, hogyan nyilváníthatnak – egy rádióműsor kereteit figyelembe véve – véleményt: a taps és a kifejező morajlás módozatait gyakoroltatta a hallgatókkal. A közönség pedig bőségesen élt is ezekkel az eszközökkel, sőt, esetenként szélsőségesebbekkel is:
a vitapartnerek egyes megnyilvánulásait félreérthetetlen tetszés – vagy éppen nemtetszés-nyilvánítások követték.
Jonathan Dimbleby már a felvétel előtt elmondta, hogy kiélezett vitára számít:
„Remélem, nem ez lesz az egyedüli téma, de az természetes, hogy elsősorban a vasárnapi népszavazással foglalkozunk a műsorban. Tudjuk, mekkora politikai vihart kavart az eredmény: alkotmányos értelemben nem érte el az érvényességi küszöböt a részvétel, de a miniszterelnök, Orbán Viktor mégis győzelemnek nevezi a népszavazást, mert a túlnyomó többség az ő álláspontját támogató szavazatot adott le. Ez lehet egy politikai válság alapja is.
Nemzetközi szempontból a Magyarországon zajló vitát tekinthetjük az Európa nagy részén, sőt, az Egyesült Államokban vagy a világ többi részén is zajló vita leképeződésének. Valamiképpen közös nevezőre kell hozni az emberek szabad mozgását a világban azzal, hogy ez a jelenség sokak számára fenyegetőnek tűnik:
ez korunk egyik legnagyobb dilemmája.
A migránsok, a menedékkérők érkezésének problémájával napjainkban számos nemzet néz szembe. Ez politikai, kulturális, vallási és társadalmi téren is vezethet komoly konfliktusokhoz. Alaposabban fel kell derítenünk, jobban meg kell értenünk ezt a jelenséget ahhoz, hogy olyan megoldást találjunk, amely nem jár politikai vagy konkrét csatározásokkal."
A rádióműsort
október 8-án, londoni idő szerint 20 óra 6 perces kezdettel sugározza a BBC, de ezután, az összes korábbi adáshoz hasonlóan, az interneten is hozzáférhető lesz.
(A BBC, egyébként, különböző felületein 246 millió embert ér el hetente, ebből a rádióműsor hallgatóságát 66-67 milliósra becsülik.) Így angol nyelven bárki hallhatja, hogyan reagáltak a fórum résztvevői és a hallgatók a felmerülő kérdésekre, többek között, hogy milyen következményei lehetnek az október 2-i népszavazásnak, hogyan kellene az országnak reagálnia a migrációs válságra, egyoldalú volt-e a népszavazást megelőző kampány, zajlik-e Magyarországon félelemkeltés, mit jelent az integráció és a demokrácia fogalma, mennyire fontosak a demokratikus értékek a Fidesznek, hogy működik a szólásszabadság, mennyien és miért hagyják el az országot, és vajon fog-e még létezni 15 év múlva az Európai Unió?
"Nem csinálnám, ha nem hinnék benne."
Jonathan Dimbleby-t a World Questions nemzetközi visszhangjáról, illetve arról is kérdeztük, hogyan látja a média jövőjét a 21. században.
„Az adásunkkal kapcsolatban idáig nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az egyetlen, amit felrónak nekünk, hogy miért csak egyórás a műsor. Jó néhány országban kifejezetten ritkaságnak számít a formátumunk. A tervek szerint rövidesen Európán kívül is rögzítünk majd adásokat.
Korábban előadásokat is tartottam arról, hogyan látom a média hagyományos formáinak jövőjét. A technológiai változások teljesen átformálják a média arculatát. Nagyon jelentős tényező az, hogy a közösségi médián keresztül bárki hangot adhat a véleményének. Ez óriási hatással van az írott sajtóra, a TV-re és a rádióra is.
Szeretném azt hinni viszont, hogy van jövője annak, amit képviselünk. Egyáltalán nem vagyok elfogult a BBC-vel, de alapjában véve a BBC tényekhez való viszonya garancia arra, hogy megbízható hírforrás lehessen. Azok, akik a közösségi média eszközeivel szólítják meg a nyilvánosságot, szintén hagyatkoznak a BBC-re és a hozzánk hasonló műsorszolgáltatókra, mert tudják, hogy tőlünk helytálló, pontos értesüléseket szerezhetnek, számíthatnak a pártatlanságunkra. Megalapozott, bizonyítékokon nyugvó információkkal vethetik össze azt, amit ők látnak, hallanak, gondolnak. Így a klasszikus értelemben vett médiának óriási szerepe van abban, hogy érvényt szerezzen az igazságnak és az igazságosságnak.
A World Questions pedig egy demokratikus eszközt biztosít a véleménynyilvánításra. Ha nem hinnék ebben meggyőződésesen, nem is csinálnám. Könyveket is írok, vannak más elfoglaltságaim is: nem folytatnám ezt a munkát, ha nem hinnék szilárdan abban, hogy mennyire fontos."