Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Nem véletlen az Alkotmánybíróság mai összetétele, ami legalább olyan fontos, mint a parlamenté" - mondta Orbán Viktor tavaly októberben egy konferencián, megjegyezve:
az Alkotmánybíróság kereszténydemokrata többségű és értékrendű,
és döntéseivel érvényt szerez az Alaptörvénynek, amelyet a Fidesz a KDNP-vel együtt alkotott meg. A Fidesz-KDNP-nek azonban ma nincs kétharmados parlamenti többsége, ami viszont szükséges az Alkotmánybíróság (AB) új tagjainak megválasztásához.
Ellenzéki támogatókat keres a Fidesz, hogy tavasszal összesen négy tagot, köztük az AB elnökét is pótolni tudja. Pedig az elvileg 15 fős, jelenleg azonban csak 14 fővel feltöltött
AB akkor is működőképes maradna, ha a betöltetlen helyre nem választanak tagot,
és a három lejáró mandátumú bírót sem pótolják. Az alaptörvény szerint ugyanis az AB teljes ülése a tagok kétharmadával is határozatképes, vagyis még a hivatalban maradó 11 alkotmánybíróval is működik a testület.
Az Origo információ szerint emiatt nem is annyira a tagok megválasztása készteti a Fideszt a Kósa Lajos frakcióvezető által is emlegetett széles körű konszenzusra a parlamenti pártokkal, hanem az elnök személye. A testület elnöki posztját is betöltő Lenkovics Barnabás mandátuma áprilisban lejár - hasonlóan Kiss Lászlóéhoz (március) és Lévay Miklóséhoz (április). Az AB elnökét pedig szintén csak kétharmados parlamenti jóváhagyással lehet megválasztani.
Valójában még elnököt sem lenne muszáj választani,
hiszen az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az elnök akadályoztatása vagy megbízatásának megszűnése esetén a testületet elnöki jogkörben eljárva az elnökhelyettes - jelenleg Sulyok Tamás - irányítja. Ráadásul nincs olyan kikötés a törvényben, hogy ez csak átmenetileg, korlátozott ideig állhatna fenn: elvileg bármeddig működhet "valódi" elnök nélkül a testület.
Jogilag tehát problémát nem okozna, ha egy tagot sem pótolnának, és elnököt sem választanának,
politikailag azonban egy ilyen helyzet veszélyes lehetne a Fidesz-KDNP-re.
A kormánypártokra és az egész hatalmi rendszerre vetne ugyanis rossz fényt, ha a jogállam, az alkotmányos rend és az alapjogok védelmére hivatott, a hatalommegosztás elve felett őrködő testület csonka maradna. Noha az AB jogköreit az Orbán-kormány jelentősen szűkítette, felmutatható a testület egyfajta kontrollként, de a bizalmi indexén ronthat, ha "befagyasztják", és se új tagjai nem lesznek, se új elnöke.
A közvélemény szemében ugyanis még mindig fontosnak számít az AB intézménye, még akkor is, ha Orbán Viktor kevésbé tartja már lényegesnek az AB-t, mint korábban. Amikor 2007-ben az Országos Választási Bizottság az AB nyomására átengedte a szociális - vagy, ahogy a Fidesz hívta - háromigenes népszavazás kérdéseit, az akkor Fidesz-elnök Orbán még azt mondta,
az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, nincs kibúvó, nincs kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye."
Újabb három évvel később már egészen másként vélekedett Orbán. Akkor éppen azon folyt a vita, hogy a Fidesz az új alaptörvénybe foglalta, hogy ha az Országgyűlés módosítja az alkotmányt, azt az AB tartalmi szempontból nem vizsgálhatja.
Kövér László házelnök szerint véget kellett vetni az önhatalmú parttalan jogászkodásnak,
és Orbán sem talált kivetnivalót a testület jogainak korlátozásában. Azt mondta, "szamárság egy demokráciát abból megítélni, hogy mennyire széles az Alkotmánybíróság jogköre, Angliában például nincs is Alkotmánybíróság".
Az Origo információi szerint egyébként az elnöki posztot hárman is szívesen betöltenék. Ezt például Lenkovics Barnabás jelenlegi elnök nem is titkolja. Legutóbb tavaly decemberben beszélt erről egy nyilatkozatában. Arra a felvetésére válaszolva, hogy tavasszal három másik alkotmánybíróval együtt az ő mandátuma is lejár, azt mondta: ha szükség van rá, elvállalna egy újabb elnöki ciklust.
Lenkovics mellett értesüléseink szerint ambicionálná az elnöki posztot Sulyok Tamás elnökhelyettes is,
aki alighanem számíthat Trócsányi László igazságügyi miniszter támogatására is, aki a PhD-konzulense volt. Noha a nyilvánosság előtt erről Varga Zs. András nem beszél, úgy tudjuk, a Paczolay Péter volt AB-elnök helyett 2013-ban a Velencei Bizottságba delegált jogász, Polt Péter legfőbb ügyész korábbi helyettese is szívesen lenne a testület elnöke.
Ami a tagokat illeti, elvben a három közül két jelenlegi alkotmánybíró újraválasztható, miután tavasszal lejár a mandátumuk. A Fidesz jelölte Lenkovics éppúgy, mint az annak idején, megválasztásakor az MSZP jelölte, Lévay Miklós. 2007-ben ugyanis mindannyiukat 9-9 évre választották bírónak, és újraválasztási tilalom már csak azokra az alkotmánybírókra vonatkozik, akiket azóta, 2014-ben választottak meg, immár 12 évre. A harmadik lejáró mandátumú bíró, Kiss László már nem választható újra, mert őt 1998-ban választották meg, majd 2007-ben újraválasztották.
Ha mindhármukat újraválasztanák, már csak az eddig be nem töltött egyetlen helyre kellene a Fidesznek új embert keresnie. A Magyar Idők be is dobott már egy nevet, Horváth Attila jogtörténészét. Az is
elképzelhető, hogy a hármak közül nem mindenki fog újrázni, hiszen lehetnek új szempontok.
Az AB-elnök például nemrég arról beszélt, hogy egy jogtörténész mellett a tisztújításkor szüksége lenne egy munkajogászra és egy környezetvédelmi jogi szakemberre is a testületben.
Noha az Origónak nyilatkozó Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szerint a legszélesebb konszenzusra törekednek az alkotmánybírók jelölésénél,
az MSZP, úgy tűnik, végleg kivonta magát az egyeztetésből, amiben így már csak az LMP és a Jobbik vesz részt.
A hivatalos jelölési folyamat persze csak az Országgyűlés február 15-én kezdődő tavaszi ülésszakán indul. Először a parlamenti eseti bizottságban kell egyszerű többséget kapniuk a jelölteknek, majd jöhet a kétharmados többséget igénylő parlamenti végszavazás.
A Jobbik szerint az eddigi egyeztetéseken nevek még nem kerültek elő. Az Origónak a párt országgyűlési képviselője, Staudt Gábor azt mondta, bár neki vannak elképzelései, ha jelölhetnek végül tagot az AB-ban, arról a Jobbikban úgyis az országos elnökség dönt. Schiffer András LMP-frakcióvezető szerint
bár az LMP nem zsákmányként tekint egy alkotmánybírói helyre, kilenc név is van a fejében".
Szerinte ezek közül kiválasztható négy olyan, aki nemcsak a Fidesznek, de a Jobbik mellett még az MSZP-nek is elfogadható lenne.
A szocialisták nem jelölnek alkotmánybírót, nem vesznek részt a folyamatban, ez az álláspont nem változott - erősítette meg pénteki közlését most az Origónak Tóbiás József.
A pártelnök szerint az indokok sem változtak: az elmúlt években az AB szakmai tekintélye jelentősen csorbult,
miután a tagokat leginkább pártpolitikai alapon választották ki, ebben pedig nem lesz partner az MSZP még azért cserében sem, hogy mondjuk jelölhetne egy új tagot.
Tóbiás szerint ugyanis maga a rendszer rossz. Miután pedig a Fidesz elveszítette a kétharmadát, most "eljátsszák, hogy nagyon szeretnének egyeztetni arról a rossz rendszerről, amit fenn akarnak tartani" - mondta. Az ebben való részvétel helyett
az MSZP inkább helyreállítaná a testület szakmai és politikától mentes függetlenségét.
Ehhez pedig hamarosan saját törvényjavaslatot nyújtanak be a parlament elé.
A szocialisták javaslata szerint:
Az Origo felvetésére Tóbiás elismerte, hogy a jelölésből való kimaradásról szóló bejelentéséről előzetesen nem egyeztetett a frakcióval, így erről a képviselőcsoport formális döntést nem is hozott.
Ez a többségi vélemény is, ezért nem képzelhető el, hogy ezzel ellentétes döntést hozna a frakció"
- állapította meg. Azt az információt megerősítette, hogy a téma érintőlegesen felmerült a decemberi frakcióülésükön, de csak annyiban: amíg nincs konkrétum, nem foglalkoznak a dologgal.
Az Origo úgy tudja, Tóbiás elhatárolódását megelőzte, hogy elterjedt: a régi jogászcsalád sarja, Bárándy Gergely szívesen lenne alkotmánybíró. Erről ő maga nem kívánt nyilatkozni az Origónak, de
ambícióit még párttársai közül is sokan a realitásoktól elrugaszkodottnak minősítették.
Ugyanakkor a pártban Tóbiással szemben többen úgy látják, ha nem is Bárándyt, valakit jelölhetne, támogathatna az MSZP az AB-be, így a jövőben legalább lenne erkölcsi alapjuk a testülethez fordulni.
Tavaly nyáron egyébként az MSZP hasonló aggályok nélkül vett részt a folyamatban, és jelölt tagot Veres János személyében a Matolcsy György vezetette Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságába. Most ugyanezt a fajsúlyosabb AB-be is megtehetné - mondták a Tóbiással egyet nem értő szocialisták az Origónak, tréfálkozva: így lenne egy emberük, aki belülről bomlasztaná a rendszert.
Visszatér a kommunizmus?
Tóbiás József pártelnökéhez hasonló, elutasító véleményt fogalmazott meg egyébként korábban az alkotmánybíró-jelölés ügyében a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is, mondván: a Fidesz alkuját, miszerint a Jobbik és a baloldal is jelölhet egy-egy tagot az AB-be, a demokratikus ellenzéki pártok csak azzal a feltétellel fogadhatnák el, hogy állítsák vissza a 2010-ig érvényben lévő jelölési rendet és a korábbi, csorbítatlan AB-hatásköröket, valamint a 2010 óta egyoldalúan jelölt és megválasztott tagokat cseréljék le konszenzusos tagokra, ám mivel ezt Orbán Viktor sohasem fogadná el, az alku elutasításának nincsen reális alternatívája.
A mai körülmények között mind az AB tagjainak, mind az elnöknek a személye teljesen mindegy - állapította meg Hack Péter. A jogász az Origo kérdésére azt mondta, az AB már akkor elveszítette a legitimitását, amikor a tagjainak számát 15 fősre növelték, mert világossá vált, hogy ezzel "be akarja venni" a testületet a Fidesz. Úgy vélte, régen bele kellett volna írni a törvénybe, hogy országgyűlési képviselő mandátumának lejárta után leghamarabb öt évvel választható az AB tagjává. A jogász úgy vélte, ha ilyen összetételű és jogkörű marad a testület, akkor nem lesz több, mint az Alkotmányjogi Tanács, ami a kommunizmus idején működött, és csupán látszattevékenységet végzett.
Mint arról az Origo beszámolt, 26 éve, 1990. január elsején kezdte meg működését a magyar Alkotmánybíróság. Ezt megelőzően, az 1989 nyarán kezdődött nemzeti kerekasztal-tárgyalások sarkalatos pontja volt az addigi alkotmány módosítása. Az Országgyűlés októberben végül megszavazta az alkotmánymódosítást, létrehozva az Alkotmánybíróságot.
Az AB első körös tagja és 1990-1998 közötti első elnöke Sólyom László volt. Elnöksége alatt ítélték alkotmányellenesnek egyebek mellett a halálbüntetést. Eközben hosszú ideig zökkenőmentes volt az AB tagjainak cseréje, kivéve 2005-öt, amikor nyolcfős volt csak a testület. A második Orbán-kormány és
a Fidesz 2010 óta arra törekedett, hogy az AB ne legyen a kormány és a parlament erős kontrollja.
A kétharmados kormánypárti parlamenti többség már az előző alkotmányban, majd az alaptörvényben, később az új alkotmánybírósági törvényben is csorbította az AB jogköreit. Bíróvá választották az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét, Stumpf Istvánt, majd 15-re emelték az AB létszámát, és az új tagok közé választották a volt fideszes országgyűlési képviselő Balsai Istvánt.
A kétharmados kormánypárti többség 2012 nyarán újból korlátozta az AB jogkörét: egy sor kérdést az alaptörvényben rögzítettek, így ezeket az AB már nem vizsgálhatta. Ráadásul 2012-től már nem fordulhat bárki bármely jogszabály utólagos alkotmányossági vizsgálata érdekében a testülethez. Később, 2013 végén aztán eltörölték az AB tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát.
