Gulyás Gergely: Az őszödi beszéd igazi hatása 2010 után következett

Budapest, 2016. szeptember 15. Galló Béla politológus, Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Megadja Gábor eszmetörténész, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója (b-j) a XXI. Század Intézet Böszmeségem története - 10 éves az őszödi beszéd című kerekasztal-beszélgetésén a Terror Házában 2016. szeptember 15-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A tíz évvel ezelőtt nyilvánosságra került őszödi beszéd igazi hatása nem 2006 és 2010 között volt, legfontosabb következménye 2010 után volt látható - jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön a témában rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen.

Az ügy lényege és tanulsága az, hogy

alapvetően hazugságra politikát építeni nem lehet,

még akkor sem, hogy ha egyébként átmeneti sikert el lehet érni, hiszen a cinikus zártkörű beismerés lényege az volt, hogy másfél év alatt végig hazudva, az országot becsapva meg lehet nyerni egy választást - mondta Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet Böszmeségem története - 10 éves az őszödi beszéd címmel, a Terror Háza Múzeumban tartott kerekasztal-beszélgetésén.

Megadja Gábor eszmetörténész, Gulyás Gergely (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A szocialisták valóban megnyerték akkor a választást, de az őszödi beszéd legfontosabb következménye 2010 után volt látható: kétharmados parlamenti többséggel jobbközép kormány alakult, és ezzel a felhatalmazással gyökeres változásokat tudott elindítani, a baloldal pedig a mai napig nem állt helyre abból a "bűnből, amit Gyurcsány Ferenc a saját népével és a politikai oldalával elkövetett" - mondta.

Gulyás Gergely szerint a beszéd hiba volt, de az eredendő bűn az volt, amit az MSZP az országgal tett.

Gyurcsány, a ragadozó

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az őszödi beszédből kiderült, hogy

Gyurcsány Ferenc ragadózóként, egyfajta zsákmányként tekintett a szocialista pártra, azt megszerezte, és azt akarta felhasználni személyes ambícióinak kiélésére.

Schiffer András és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mindezért

kirabolta az MSZP-t, elvett tőle mindent, ami az identitását adta,

amitől a párt működőképes volt, aztán otthagyta és kiszakított belőle amit tudott - mondta.

Schmidt Mária beszélt arról is, hogy az őszödi beszédnek és Gyurcsány Ferenc politikai tevékenységének hatására hosszú távon megváltozott a pártstruktúra Magyarországon.
Kijelentette: "Gyurcsány (...) azt példázza, hogy nem lehet a magyar nemzeti érdekeket valamiféle külső központok nagyon más indíttatású elképzeléseinek alárendelni".

Nem lehet, hogy egy magyar miniszterelnök a legitimációt "ne a magyar emberek felhatalmazásában keresse, hanem a külföldi erőközpontok dicséretében" - tette hozzá Schmidt Mária.

Gyurcsány a válságtünet

Schiffer András volt országgyűlési képviselő, az LMP volt társelnöke szerint viszont nem értékeljük helyesen a tíz évvel ezelőtti eseményeket, ha pusztán Gyurcsány Ferenc személyét "diabolizáljuk", és az ő személyére fűzzük fel ezt az eseménysort.

Gyurcsány felbukkanása szerinte egy válságtünet volt. Schiffer András úgy vélekedett: a magyar modell arról szólt, hogy ország minél inkább legyen vonzó a külföldi befektetők előtt, miközben az ezredfordulóra kiderült, hogy a modell tartalékai kimerültek.

Gyurcsány ebből nem vett észre semmit - mondta. Szerinte

egy elhúzódó válságnak volt a nagyon látványos tünete, ami 2006 őszén történt,

és a beszéd "brutálisan" pontosan azt az illúziót törte szét, hogy "bármilyen értelme van annak a voksnak, amit négyévente behúzok a szavazófülkében".

Schiffer András szerint a 2006-os eseményekért elsősorban azok a felelősek, akik a beszéd nyilvánosságra kerülése után igyekeztek Gyurcsány Ferencet tisztára mosdatni.

Az első számú politikai felelős Lendvai Ildikó, aki akkor frakcióvezető volt - mondta.

Gyurcsány nem Őszöd miatt bukott meg

Galló Béla politológus szerint az őszödi beszéd nagyon fontos politikatörténeti tény volt, de

Gyurcsány Ferenc nem emiatt, hanem a kormányzása miatt bukott meg.

A miniszterelnökként eltöltött ideje a "politikusi féltehetségét" bizonyítja. Tehetsége volt megragadni a hatalmat, de alkalmatlan volt a pártja és az ország vezetésére - mondta.

Galló Béla, Schiffer András, Schmidt Mária, Megadja Gábor eszmetörténész, Gulyás Gergely és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója a kerekasztal-beszélgetésén Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Hozzátette: szerinte a társadalom döntő többsége az egész Gyurcsány-korszakra mint sikertelenségre emlékszik, és ennek releváns része volt az őszödi beszéd.

Megadja Gábor eszmetörténész arról beszélt, hogy szerinte az őszödi beszédnek semmi köze a beismeréshez, mint ahogy azt Gyurcsány Ferenc értékeli, hiszen az zárt körben hangzott el, pont az érintettekkel nem közölte az igazságot.

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány "végighazudta" az előző másfél két évet, négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.