Kövér: Európán kívül kell a menekültválságot kezelni

Kövér László, a Parlament házelnöke a Szabad György emlékére tartott konferencián az ELTE kari tanácstermében 2015 december 4-én Kövér László, a Parlament házelnöke a Szabad György emlékére tartott konferencián az ELTE kari tanácstermében 2015 december 4-
Kövér László, a Parlament házelnöke a Szabad György emlékére tartott konferencián az ELTE kari tanácstermében 2015 december 4-én
Vágólapra másolva!
Kövér László házelnök egy fórumon azt mondta, fontos, hogy határozott üzenetet küldjön Magyarország az őszi népszavazással. Kövér szerint, ha az Európai Unió demokratikus intézménynek tekinti magát, akkor tiszteletben kell tartania a népszavazás eredményét. 
Vágólapra másolva!

Nagyon fontos lenne, hogy a betelepítési kvóta elleni őszi népszavazáson egyértelmű eredménnyel üzenjünk Brüsszelnek, hogy csak a magyarokra tartozik, kivel szeretnének egy országban élni - mondta Kövér László házelnök szombaton Nagykanizsán, a Fidesz és a Kisgazda Polgári Egyesület (KPE) zárt körű fóruma előtt.

Kövér szerint, ha az Európai Unió demokratikus intézménynek tekinti magát, akkor tiszteletben kell tartania a népszavazás eredményét. Hozzáfűzte, hogy az uniós politika folyamatosan változik, mert a magyar kormány először egyedül, azután a visegrádi négyek együttműködési rendszerében következetesen hangoztatta, hogy

elsősorban a schengeni határokat kell megvédeni.

"Kívül kell a menekültválságot kezelni, nem Európa területén belül", szét kell választani a gazdasági menekülteket a valódi üldözöttektől. Meg kell próbálni támogatni az országokat, amelyek tranzitországként Európa határainál felfogják a menekülthullámot, amelyek olyan térségekből indulnak, "amelyek destabilizálásában némely nyugati állam aktívan kivette a részét" – mondta Kövér.

Kövér László tavaly decemberben Fotó: Szabó Gábor - Origo

Pénz nélkül nincs földéhség

Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő, a KPE országos elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt években bekövetkezett események az agráriummal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos, 2012-ben elhatározott politikájuk átgondolását indokolják. Elmondta:

kezdettől fogva nem támogatta az állami földek értékesítését,

csak a három hektár alatti földekét, e felett azonban csak indokolt gazdasági érdekek esetén. Turi-Kovács szerint a sokat emlegetett

vagyis a kis- és középbirtokosok csak jelentős eladósodás mellett vagy egyáltalán nem tudtak földet vásárolni.

A kisgazdák álláspontja az állami földek eladásával kapcsolatban nem azonos az ellenzékével, amelyik "sanda elképzelést", földosztogatást lát – mondta a fideszes képviselő. Szerinte a kormány szándéka az értékesítéssel a felkészülés volt arra, ha a földforgalmi törvény az Európai Uniónál részben vagy egészben elbukik. Ebben az esetben ugyanis hosszú távon az állami földek értékesítése csak az EU szigorú szabályai szerint lenne lehetséges, ami lehetővé tenné a külföldiek földvásárlását. "Ezért csak csendben tiltakoztam, mert meggyőződésem", hogy közös érdekünk, hogy jól működő agrárium legyen Magyarországon.