Több százezer gyerek vett részt az országos oktatási felmérésen

Felmérésen izzadtak szerdán az ország szinte minden iskolájában a hatodikosok, a nyolcadikosok és a tízedikesek. Az éves országos kompetenciamérést végezték az iskolákban. A nyolcadikosoknak többek közt az Origo egy korábbi cikkét kellett értelmezniük. 

Több mint 266 ezer diák vett részt a felmérésen, amelyet mindig három évfolyamon végeznek. 2001 óta minden évben kompetenciamérést végeznek, amelyet az Oktatási Hivatal vezet. Az alsósokat még, az érettségizőket pedig már nem terhelik, csak a hatodik, nyolcadik és tízedik osztályban vizsgálódnak.

A felméréssel a tanulók adott képességeit, készségeit térképezik fel. Szövegértési és matematikai feladatokat kapnak. A cél tehát nem az, hogy tárgyi tudást, vagy intelligenciát mérjenek, hanem

az alkalmazható tudásra koncentrálnak a feladatok.

A szövegértési feladatok mellett a matematikai, vagy logikus gondolkodás vizsgálata a cél. A felmérést minden évben elvégzi az Oktatási Hivatal, éppen azért, hogy mérni tudják az esetleges változásokat is.

A kompetenciamérés egyaránt szól az iskolá és a tanulók teljesítményéről. Forrás: MTI/Kovács Attila

A tanulók ugyanazt a feladatsort kapják, függetlenül attól, hogy melyik iskolába járnak és az az ország melyik területén működik. Ezért dolgoznak ki olyan feladatsort, amely részletesen lefedi a mért tudásterületeket. Éppen ezért rengeteg feladat van egy-egy ilyen felmérésen. A feladatsorok összeállításánál a szakemberek ügyelnek arra is, hogy

legyenek nagyon könnyű és nehezebb feladatok is,

így viszonylag pontosan össze tudják hasonlítani a tanulók képességeit. A feladatlapoknak tehát nem célja, hogy minden tanuló nagyon könnyen megoldja az összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet kapják, a mérésről pedig mindegyikükről megfelelő eredményt kell szolgáltatnia a felmérésnek. A tesztlapokat négyszer 45 percig írják, 15 perces szünetekkel. Az első két 45 perces blokkban foglalkoznak a szövegértéssel, utána a logikai feladatokkal. A szövegértési részben az Origo egyik cikkét is értelmezniük kellett.

Az Origót is meg kell értenie egy nyolcadikosnak

A nyolcadikosok szövegértési feladatlapján az Origo egy korábbi cikkét kellett értelmezniük a diákoknak. A cikk egyébként arról szól, hogy túl korai a reggel 8 órai iskolakezdés a kamaszoknak. A nyolcadikosoknak ezen kívül még meg kellett érteniük egy szöveget a Bicikliszerelés alapjairól, valamint egy vulkánokat bemutató látogatóközpont programajánlóját is tüzetesen át kellett nézniük. Irodalmi szövegeket is kaptak idén a nyolcadikosok. Mándy Iván ifjúsági regényéből, a Csutak a mikrofon előttből kaptak részletet, de volt Kosztolányi-szöveg is a nyolcadikosoknak.

Fontos kiegészítés

A felmérés előtt néhány nappal az iskolák már ki szokták osztani a diákoknak az úgynevezett Tanulói kérdőívet. Ezt a gyerekek hazavihetik, és szüleikkel együtt tölthetik ki. Ez a kérdőív az egyes tanulók szociokulturális hátterét méri fel, magyarul azt, hogy milyen családból jöttek, mit hoznak otthonról. A kérdőív kitöltése nem kötelező, ennek ellenére nagy segítség lehet az Oktatási Hivatalnak a felmérések kiértékelésénél. A kitöltött tesztlapokból kiderül, hogy mit tud a tanuló, ez a kérdőív pedig abban segíthet, hogy kiderüljön, miért tud ennyit vagy annyit. A pedagógiában ugyanis bizonyított tudományos tény, hogy

a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete.

Fontos tudni, hogy a feladatsort és a Tanulói kérdőívet is név nélkül töltik ki a diákok. Az iskolákban működő szoftver generál mindenkinek egy mérési azonosítót a tesztlapokhoz, ez alapján egyébként a diákok később ellenőrizhetik is a teljesítményüket.

Vannak diákok, akik igazi kihívásnak veszik a feladatokat. Forrás: AFP/Frederick Florin

Mivel a Tanulói kérdőív nagyon sokat segít a felmérőknek, külön kérik is a szülőket, ha esetleg nem szeretnének válaszolni néhány kérdésre, nyugodtan hagyják ki és hiányosan küldjék vissza, mert már az ilyen kérdőívek is nagyon hasznosak lehetnek. A Tanulói kérdőívek tehát abban segítenek, hogy valóban részletes eredmények szülessenek a kompetenciamérés kiértékelésekor. A különböző tanulói összetételű

iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a feladatlapokból nem lehet megmérni.

A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését. A kérdőíveket változó arányban küldik vissza az ország iskolái. Jellemzően azok a szülők töltik ki gyerekükkel és küldik vissza a kérdőíveket, akik amúgy is figyelemmel kísérik gyerekük iskolai teljesítményét, szeretik az iskolát és együtt gondolkodnak vele.

A Tanulói kérdőívek adataiból a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével az iskolák teljesítményéről is képet kaphatnak. Főleg akkor derül ez ki, ha a nagyjából hasonló szociokulturális háttérrel rendelkező diákok teljesítménye iskolánként látványosan változik. A felmérés tehát az iskolák szempontjából igen fontos, hiszen az Oktatási Hivatal elküldi a kiértékelt eredményeket az intézmények fenntartóinak. Sok iskolában elemzik a kompetenciamérés eredményeit. Egy kompetenciamérésből egy iskola tízezres nagyságrendű adatot tud kinyerni, tehát van mit elemezni egy ilyen felmérés után. Azért is fontos lehet a kompetenciamérés egy iskolának, mert a középiskolai besorolásokat kiadó cégek az érettségi és verseny teljesítmények mellett a kompetenciamérést is figyelembe veszik.