Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Már eddig is Simicska Lajos jobbkeze volt a titokzatos üzletember-ügyvéd, ám Nyerges Zsolt szerepe most még jobban felértékelődhet.
Mint arról az Origo beszámolt, Simicska Ádám már hónapok óta ismerkedik édesapja médiabirodalmával, ráadásul már ő a Nemzet Kft. ügyvezető igazgatója.
Az éppen betegeskedő üzletember fiáról azt mondják, hogy agilis, és arra készül, hogy átvegye az irányítást. Ebben lehet jelentős szerepe Nyergesnek, aki szolnoki ügyvédből a Fidesz és Simicska erősödésével párhuzamosan vált nagy hatalmú üzletemberré, sőt - egy időre - politikacsinálóvá is.
Gyermekkorában vízilabdázott, egyetemi évei alatt kosarazott, később a teniszre váltott, most teniszklubja van, illetve elnöke a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klubnak, emellett Nyergesnek még az általa vezetett Közgép nevét is felvett szolnoki vízilabdacsapatra is jut ideje.
Nyerges Zsolt ritkán nyilatkozik, akkor is csak a sportról.
Egy ilyen alkalommal elárulta, hogy szerinte „a tettek minden szónál beszédesebbek”, illetve azt is, hogy mai napig rendszeresen sportol.
Nyerges Zsolt nevét mégsem a sportból ismerik a legtöbben, de még csak nem is szolnoki ügyvédként, hanem leginkább Simicska Lajos jobbkezeként. De hogyan jutott a fiatal, ambiciózus vidéki ügyvéd a Fidesz és a közelmúltig Orbán Viktor jobbkezének számító Simicska Lajos közelébe?
Nyerges Zsolt 1967-ben orvoscsaládban született Szolnokon: édesapja szülész-nőgyógyász, édesanyja fogorvos. Ugyanabban a szolnoki gimnáziumban érettségizett, mint Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége. Itt érdemes megjegyezni, hogy Nyerges későbbi barátja, Ökrös Imre élettársa Lévai Gizella, Lévai Anikó testvére. Az 1992-ben Szegeden jogászdiplomát szerző ügyvéd visszatért szülővárosába, és 1994-ben Szolnokon kezdett dolgozni.
Mint arról az Origo beszámolt, ezekben az években került Nyerges kapcsolatba a Fidesz-közelinek tartott Axon-csoporttal. Ügyvédként a lízingügyletekkel és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó szolnoki cégcsoport egyik alapító-tulajdonosa,
Kun Zoltán védelmét is ellátta abban a perben, amelyben vádlott volt Várhegyi Attila egykori fideszes szolnoki polgármester is.
A vesztegetéssel vádolt Kunt felmentették, Várhegyi hűtlen kezelés miatt felfüggesztettet kapott.
Ezekben az időkben vetette bele magát Nyerges az üzleti életbe is: 1997 és 2001 között tagja volt a szintén Kun tulajdonolta Megaplast Rt. igazgatóságának, illetve felügyelőbizottságának. Aztán 1998-ban az Axon-csoport vette meg az akkor még az építőiparban viszonylag szerény szerepet betöltő - a rendszerváltáskor, amikor majdnem tönkrement, Közúti Gépellátó Vállalatnak hívott - Közgépet is.
A Közgépben néhány héttel azelőtt szerzett tulajdont az Axon-csoport, hogy a Fidesz megnyerte a választásokat.
Mint az Origo megírta, mégsem indult meg a vállalat látványos fejlődése. A cégnél erre úgy emlékeztek később: „még nem volt olyan fejlett, hogy meghatározó szereplővé váljon az építőiparba, és a politikai szelet sem érezte meg úgy, ahogy például a Vegyépszer”.
Az Axon-csoport hamar túladott a tulajdonrészén, és 1999 végén már két új részvényes jelent meg a Közgépben: az említett Megaplast Rt. és a Med-flex Kft. A Med-Flex egyik akkori tulajdonosa már Nyerges Zsolt volt. A Közgép az első Orbán-kormány idején még főként csak a Vegyépszer alvállalkozójaként rúghatott labdába állami építkezéseken, az előrelépésre 2004-ig kellett várni.
A Közgép akkor kezdett megerősödni, amikor új menedzsmentet kapott - a korábban pénzügyi vonalon dolgozó Németh Miklós került a vezetésbe -, és feltőkésítették. Az igazán látványos felfutás 2006-ban kezdődött, amikortól a cég egyre több közpénzből finanszírozott megbízást - többet fideszes vezetésű önkormányzatoktól - nyert el, miközben más szektorokban is terjeszkedett.
Azt, hogy a felemelkedését a Közgép nem az első Orbán-kormánynak, sokkal inkább az azt követő - utóbb a Fidesz kommunikációjában „elmúltnyolcévként” elhíresült - időszaknak köszönheti, maga a Fidesz-kormány mutatta ki adatokkal alátámasztva néhány évvel később, mikor 2012-ben ellenzéki pártok a Közgép sokasodó állami megrendeléseit kérték számon rajta.
A kormány közleménye szerint „az ellenzéki állításokkal szemben
a Közgép a 2002–2010 közötti szocialista, szabad demokrata időszakban erősödött meg a piacon,
munkájával kapcsolatban kifogás nem volt”. Nem értette a kormány továbbá, hogy az ellenzék miért támad folyamatosan „egy magyar tulajdonú, Magyarországon foglalkoztató és Magyarországon adózó cégcsoportot”.
Ekkoriban még Orbán Viktor is a védelmébe vette a Simicska–Nyerges párost.
Oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek és nem is lesznek”
– mondta Orbán 2012 májusában Karácsony Gergely LMP-s politikus felvetésére, miszerint „az állami és uniós források elosztásának területén, aki él és mozog, az Simicska Lajos és Nyerges Zsolt munkatársa volt”.
Orbán Viktor a válaszában kifejtette: Magyarországon csak nagyvállalkozók vannak, akikre viszont szükség is van. Orbán szerint az az oligarcha, aki gazdasági hatalma mellé közvetlen politikai tisztséget akar, de állítja, hogy a Fideszben nincs ilyen. „A Fidesz ugyanis a középosztály kezében tartja a hatalmat” - emlékeztetett.
Az ellenzéki politikus alighanem arra utalt, hogy az Axonnak volt felügyelőbizottsági elnöke Orbán Viktor későbbi energiapolitikai tanácsadója, Baji Csaba, aki a Paksi Atomerőművet, majd az állami energiacéget, az MVM-et vezette. Nyergesnek vele, illetve Petykó Zoltánnal - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi vezetőjével - is volt közös üzlete. Nyerges és Petykó azt az Arno '99 Zrt.-t tulajdonolták, amely az E-OS Zrt. nevű, energiakereskedő cégnek volt az egyik főrészvényese.
Az akkoriban Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkárának pedig Schváb Zoltánt, a Közgép korábbi építési igazgatóját nevezték ki. Schváb bekerült a GYSEV vasúttársaság igazgatóságába is, a cég elnöke pedig Dávid Ilona lett, aki pénzügyi igazgatóként dolgozott együtt Németh Miklóssal a Dunaferrnél.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állami tulajdonú Concordia Közraktár Zrt. élére Bártfai Mártont nevezte ki, aki előtte a részben a Közgép által tulajdonolt Budai Malomipari Kft. ügyvezetője volt. Az MVM-hez tartozó Országos Villamos-távvezeték Zrt. vezérigazgatója pedig Gopcsa Péter lett, aki korábban évtizedeken át a Közgépnél dolgozott. A fejlesztési miniszteri poszton a 2011 végén lemondó Fellegit váltó Németh Lászlónét ugyancsak Simicskáék bizalmasaként tartották számon.
A rejtélyes svájci szál és Tiborcz István
Mint azt az Origo feltárta, sokáig Simicska és Nyerges között egyetlen dokumentálható kapocs volt: a Közgép 2010-ben szerzett tulajdont az említett E-OS Zrt.-ben, amit addig egy Walter Heidiger nevű férfi által vezetett svájci cég, az Energy Swiss Invest birtokolt. Ám Heidiger egy másik vállalkozásnak, a Basis Invest GmbH.-nak is ügyvezetője, aminek egyik tulajdonosa Nyerges. A másik pedig nem más, mint Simicska Lajos. Szintén az Origo írta meg: a céget 2011 nyarán, miután a közösködés nyilvánosságra került, bezárták. Az E-OS Zrt.-ben ekkor már igazgatósági tag volt Orbán Viktor későbbi veje, Tiborcz István. Később, 2013-ban az E-OS-t kivásárolta két cég: Tiborcz, illetve egy üzlettársának érdekeltsége. Az időközben nevét Eliosra változtató vállalkozás azzal került a hírekbe, hogy sorra nyeri a jellemzően fideszes vezetésű vidéki nagyvárosok közvilágítás-fejlesztési projektjeit. Tiborcz István - az őt éppen emiatt érő ellenzéki támadásokra hivatkozva - 2015-ben megvált érdekeltségétől az Eliosban.
Az ügyvéd Nyerges Magyarország egyik legnagyobb médiavállalkozója is lett. Emlékezetes, 2010-ben, a parlamenti választások előtt a miniszteri posztra pályázó
Fellegi Tamás Nyergesnek és Stumpf Istvánnak, az Orbán-kormány volt kancelláriaminiszterének adta el cégét,
a jobboldali médiaportfólió jelentős részét birtokló Infocenter.hu Zrt.-t. (Stumpf később alkotmánybíróvá választása miatt kiszállt a vállalkozásból.)
Mint arról az Origo is beszámolt, a cég egy nappal később megpróbálta magát bevásárolni az RTL Klubba. Az Infocenter 100 százalékos tulajdont szerzett ugyan az IKO Média Holding Zrt.-ben, amely 31 százalékkal rendelkezett a Magyar RTL Televízió Zrt.-ben, ám végül az ügylet meghiúsult.
Nyerges Zsoltnak azonban a Class FM kereskedelmi rádiót működtető Advenio Zrt.-ben, egy országos terjesztésű hetilapban, a Heti Válaszban és egy Budapesten fogható regionális rádióadóban, a Lánchíd Rádióban is lett részesedése.
A Simicska–Nyerges páros az üzleti sikereknek köszönhetően 2014-ben első alkalommal felkerült a magyar Forbes összeállításában elkészült leggazdagabb magyarok listájára is. Az Origo is megírta, hogy a 16. helyen áll 45,3 milliárd forintos vagyonával Simicska Lajos, míg a 31. helyre jutott be Nyerges Zsolt, a Közgép elnöke és résztulajdonosa 16,8 milliárddal.
Egy évvel később, 2015-ben a Napi.hu által rendre kiadott 100 leggazdagabb magyar listáján is feltűnt Simicska és üzlettársa. A Forbes korábbi listájához képest jelentős különbség, hogy ebben a tavalyi összeállításban
Simicska már a 10. helyen állt, méghozzá 73 milliárdos vagyonnal, míg Nyerges Zsolt a 24. helyen állt 26,3 milliárddal.
Egy harmadik lista, a Népszabadság tavaly év végén publikált legfrissebb A 150 leggazdagabb magyar összeállítása szerint Simicska Lajos vagyona viszont csak 47 milliárd forint, amivel a 16. helyet foglalta el a listán. Ugyanezen a listán Nyerges Zsolt 24 milliárddal a 23. volt a leggazdagabb magyarok között.
Nyerges Zsoltról legutóbb akkor lehetett hallani, amikor
Simicska Lajost látogatta meg a kórházban.
A múlt héten a milliárdos üzletembert rohammentővel kellett kórházba szállítani. A hírek súlyos állapotról, tüdővérzésről szóltak, ám - miután találkozott barátjával - Nyerges az Origónak azt mondta, hogy Simicskának nincs komoly baja, csak egy vírusfertőzésről van szó, és már jobban van.
Pár nappal korábban pedig Nyerges azzal került bele a hírekbe, hogy a Simicskával már több mint egy éve nyílt háborút vívó Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt szerepelt egy rendezvényen: a több mint 2 milliárd forintos költségvetésű szolnoki stadiont avatták fel..
Az említett Simicska–Orbán–háborút megsínyli amúgy a Simicska–Nyerges páros zászlóshajója, a Közgép: az utolsó „békeévében”, 2014-ben a cég még 11 milliárdos osztalékot termelt, 2015 júliusában aztán a Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta minden közbeszerzésből.
A Közgép tavalyi évét értékelő Origo-elemzés szerint a cég egy félstadionnyi állami megrendelést sem tudott felmutatni már a közbeszerzéseken, igaz, 2015 második felét eleve a partvonalon kívül töltötte. Rossz hír Nyergeséknek, hogy idén februárban megerősítették a tiltást. Ezek után a Közgép élén is embert próbáló idők várnak Nyergesre, nem csak Simicska és most már a fia jobbkezeként.
