Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Üdvözlöm a herceget!” „Isten tartsa meg a gróf urat!” Ebben az arisztokratikus hangulatban nyitotta meg Semjén Zsolt az idei Fegyver, Horgász, Vadász kiállítást. A miniszterelnök-helyettes igazi vadászzsargonban beszélt, amiből
néha értelmiségire váltott.
Olyan kifejezések röpködnek, mint például golyóérett szarvasbika, reflexió, agarászat, szellemi protektorátus.
A politikus szerint Magyarország a legjobb úton halad afelé, hogy ismét vadászati nagyhatalom legyen. A fegyvertörvény módosítása fontos mérföldkő volt ezen az úton - tudjuk meg. Sikerült lemondani a fölösleges bürokráciát, „ami tiszta őrültség volt”. A korábbi fegyvertörvény még a szocializmus idejéből maradt ránk, és látszik rajta, hogy
a hatalom akkoriban félt fegyvert adni a polgárai kezébe.
Semjén szerint nem fogunk behódolni az EU-nak, és szigorítani a fegyvertartási törvényen a terrorveszélyre hivatkozva. A miniszterelnök-helyettes szerint ez nem lenne indokolt, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy terrorista ékes magyar nyelven szerezzen magának fegyvertartási engedélyt.
A vadászati nagyhatalommá való válás útjának másik fontos pillére a vadászati törvény lesz, ami még nincs kész, de jól halad, és amiért köszönet jár Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek.
Semjén szerint lehet azon vitatkozni, hogy a vadászat jó dolog-e, de azon már kevésbé, hogy egy vaddisznópörkölt az-e.
„Üdv a vadásznak, tisztelet a vadnak, hódolat a teremtőnek” - zárja a szavait Semjén.
Hatalmas a dugó odakint az expo körül csütörtök délelőtt. Az autósok dudálgatnak, és mindenféle nyelven ordibálnak egymással (sok a külföldi rendszámú autó). A járdán is sokan gyalogolnak. Leszálltak a dugóban álló 100-as buszról, így hamarabb érnek oda az Expo bejárathoz. A pénztáraknál reggel 10-kor már hosszú sorok kígyóznak. Sokan vettek vadász-gúnyát az alkalomra. Zöld ruha, zöld kalap.
Az Expo területén már a reggeli órákban nagy a népsűrűség. Az épületek között végigfutó fedett kerengő bazárrá vált. A standokon távcsöveket, prémsapkákat, íjakat, kalapokat árulnak.
Pálinkát is kapni. Kicsit 300-ért, nagyot 600-ért.
Ahhoz képest, hogy délelőtt van, egész sokat kóstolgatnak.
Az egyik büfé szarvasburgert árul, de van, aki liberálisabb, nála megfér egymás mellett a libatepertő és az amerikai hot dog. A levegő grillhúsok, kolbász és forralt bor illatával van tele. „Ettől a nehéz kolbásztól megkönnyebültem” - mondja egy férfi a kiszolgálónak.
A tömeget főleg negyvenes, ötvenes férfiak alkotják, de vannak fiatalok is szép számmal. Valószínűleg diákcsoportok. Tízesével, húszasával mászkálnak általános az iskolásnak látszó nebulók, és a gimnazista korú fiatalok. Az egyik helyen ki lehet próbálni az ostort. Egy ember mutatja, hogyan kell csattogtatni. Egy punk frizurás, bakancsos srác röhögcsélve próbálja utánozni őt. Egy hölgy a biztonságiakkal veszekszik, mert nincs hol megszoptatnia a kisbabáját, akit a hátára csatolt.
Odabent Semjént Fazekas Sándor váltja a színpadon. A miniszter először beijeszt azzal, hogy idéz pár paragrafust a készülő vadászati törvényből, de utána közli, hogy csak tréfált. Megtudjuk, hogy már a szomszédos országok is élénken érdeklődnek a készülő törvényről. Utána erdei kirándulóutakról, kisvasutakról, kilátókról mesél.
Egy csoport szlovákiai magyar épp a szarvasburgert teszteli. Náluk átment. Sört isznak rá. Évek óta járnak ide. Vadászok, és odahaza nincs ilyen komoly rendezvény, ahova járhatnának.
Szerintük a szlovák vadászkultúra nem nagyon különbözik a magyartól,
ők mind a két országban szoktak vadászni.
A következő sör mellé jut már egy kis politika is. Örülnek, hogy a visegrádi négyek ilyen jól egymásra találtak a nehéz időkben. Orbán Viktorról óvatosan nyilatkoznak. „Sokan ítélik el, sokan magasztalják, az igazság valahol a kettő között lehet” - mondják, de azt mindenképpen helyeslik, hogy migránsügyben kiáll az EU ellen.
A tömeges bevándorlásból szerintük nagy baj lesz. „Sose volt jó vége annak, ha más kultúrákat hoztak be” - mondja egyikük. „Más a hitük” - toldja meg a mellette ülő. „És hát mi miatt volt az összes háború? A hit miatt!” „A világháborúk is?” - kérdezzük. „Valahol igen.
Az meg ideológia volt. Az sem annyira más, mint a vallás.”
Az épületeken belül is vannak standok. Némelyik előtt nagy a tülekedés. Ilyen például a vadászkésárus, a lőfegyveres, a terepruhás. Mások úgy néz ki, hogy hidegen hagyják a tömeget, ilyen a törökországi vadászutat kínáló stand, a porcelános, vagy az az árus, aki ilyesmi című DVD-ket kínál: „Torz agancsú őzbakok”. Ezekben unatkozó emberek állnak, a pulton dobolnak az ujjaikkal, vagy a telefonjukat bújják.
Egy légvédelmi ágyút is kiállítottak.
„Ezzel meg mire vadásznak?” - kérdezzük. „Sajnos már semmire” - feleli a mellette álló katona. „Ez már muzeális darab.” Két biztonsági őr elmélyülten tanulmányozzák a fegyvert. „Kerekei vannak, de tárcsás is. Simán fel lehet szerelni egy pickupra, és már szedheted is le a helikoptert vele, azt csá!” - mondja a kopaszabbik. Egy hadviselt ember csatlakozik a beszélgetésbe, és jönnek a sztorik. A férfi egy rosszul sikerült utászgyakorlatról mesél. „Szegény hülyék felrobbantották magukat.”
Semjén és Fazekas a standokat járják. A miniszterelnök-helyettes elemében van. Veregeti a vállakat, rázza a kezeket, egyesek még férfias puszit is kapnak a kézrázás mellé. Mindenkihez van egy-két kérdése, szava. Fazekas viszont kicsit mintha el lenne veszve mögötte. Keveset beszél. Inkább csak néz.
A két politikus és az őket kísérő kíséret a Verga Zrt. standjánál táborozik le hosszabban. Egy rezesbanda várja őket félkör alakban felállva. Elhúznak egy nótát, Semjén és Fazekas vigyázzban állva hallgatják.
Egy miniszoknyás hölgy pálinkáspoharakkal a kezében méricskéli őket.
A zene véget ér, a hölgy pedig már megy is a poharakkal, vele tart egy negyvenes férfi is.
A Harmatrázótól vannak és kóstolót hoztak. Semjénék lehúzzák a pálinkát. „Hű... ez kemény" - ez van a miniszterelnök helyettes arcára írva utána.
