Még reggel egy olvasónk küldött fotót egy nem túl meggyőző szivárványról. A képen a Hármashatár-hegy irányából látható egy nagyon halovány, nem is túl magas szivárvány. Nagyon kell figyelni, hogy észrevegyük.
Délutánra viszont a szerkesztőség ebédből visszatérő tagjai egy ennél jóval nagyobb, jóval jobban látható szivárványról hoztak fotót. Próbáltuk, ellenőrizni, hogy ez a szivárvány átéri-e a teljes égboltot, de nem sikerült: egy kicsit más szögből az égre nézve eltűnt a látvány.
Időközben az MTI is kiadott fotókat a budai szivárványról. Ezeken a képeken jól látszik, hogy a szivárványnak nincs kedve kimozdulni a hegyvidéki kerületekből. A Margit-sziget magasságában befejezi lefelé ívelő útját Pest felé.
A közelmúltban 2013 decemberében alakult ki óriásszivárvány Budapest fölött. Akkor a két városrészt össze is kötötte a színes légköri jelenség. Így nézett ki.
A szivárvány akkor tűnik fel, ha a hátunk mögött süt a nap, és amerre nézünk, vízcseppekkel van tele a levegő. Ehhez viszont sajátos térbeli elrendeződés szükséges, ezért a szivárvány mindig 42 fokos ívben látható a napsugárzás irányához képest. Ebből következik, hogy minél távolabb van a megfigyelő a vízcseppekkel telített sávhoz, annál nagyobbnak látszik az az ív, amit a szivárvány rajzol ki. Fontos az is, hogy hol jár a Nap.
November végén, a téli napfordulóhoz közeledve már nagyon alacsonyan jár az égbolton, emiatt is nagyobbnak tűnik a szivárvány, mint nyáron.