Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nem számít újdonságnak a Fidesz politikájában, hogy megpróbálják a baloldal ismert személyiségeit úgymond átcsábítani az oldalukra. A legutóbbi példa erre az volt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a Parlamentben a Magyar–Kínai Barátságért Kitüntető Díjat adományozta Medgyessy Péternek, az MSZP–SZDSZ által támogatott volt miniszterelnöknek.
A volt miniszterelnök ezután arról beszélt a kormánypárti Magyar Időknek, hogy a korrupció szintje megegyezhet a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idejében tapasztalttal. Medgyessy később a Klub Rádiónak azt mondta, első állítását
kutyafuttában mondta egy telefoninterjúban.
Úgy fogalmazott: szerinte nem az a lényeg, hogy milyen gyakoriságú és mértékű a korrupció, hanem, hogy mennyire szervezett.
Medgyessy Péter esete többek között azért is okozott meglepetést, mivel a 2002–2004-es ciklusban éppen Szijjártó Péter volt az, aki a legkeményebb kijelentésekkel illette a miniszterelnököt. A jelenlegi külügyminiszter annak idején egy sajtótájékoztatóján óriási szivart adott át a kormányfőnek, mert egy kormányzati évzáró vacsorán állítólag 60 ezer forintot költöttek szivarra.
Medgyessy kitüntetése nagyjából egybevágott azzal, hogy kiszivárgott egy Orbán-beszéd, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Érdekes módon van valaki, aki intellektuálisan ezt [a nemzetpolitikát] meg szokta oldani, de hogy az egyéb vezetői ügyekkel hogy áll, azt nem tudom, mert nem látok bele, az a korábbi pártelnök, a professzor úr, a Hiller.
Ő ezt tudja, egy nemzeti érzelmű ember.
Baloldalról ez nehéz dolog, de benne mocorog valami."
A Fideszben Medgyessy kitüntetése nem aratott osztatlan sikert.
A legnagyobb felháborodás a mezei tagok körében alakult ki,
akiknek egy jelentős része a 2002-es kampányban csatlakozott a párthoz. Akkor a Medgyessy Péter vezette MSZP, ha csak hajszállal is, de legyőzte a Fideszt. A polgári körök törzsmagja számára teljesen elfogadhatatlan Medgyessy Péter személye, ezért sokan nem értik, mi szükség volt erre a gesztusra.
A kormánypárt stratégiájára rálátó forrásaink másképpen fogalmaztak, szerintük ugyanis „az oszd meg, és uralkodj" elve nem hagyható figyelmen kívül. Az egyébként is megosztott baloldalon Medgyessy kitüntetésével sikerült újabb éket verni, bár azt tudják, hogy
a volt miniszterelnök mögött nem áll semmilyen háttér.
Éppen emiatt arra alkalmatlan, hogy köréje valamilyen politikai erőt lehessen szervezni, de
a mostani akció zavarkeltésre teljesen jó volt –
fogalmaztak forrásaink.
Az Origo által megkérdezett baloldali politikusok nem tartanak attól, hogy Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Szili Katalin után újabb befolyásos vezetőjük állna át a jobboldalra. „Nem fognak engem lehalászni" – mondta az egyik befolyásos szocialista vezető, aki szerint csak azt lehet elcsábítani, akiben erre megvan a megfelelő hajlandóság.
Az utóbbi napokban még olyat is lehetett olvasni, hogy gyakorlatilag a Fidesz szervezi az ellenzéket. Volt, aki ezt az állítást azzal indokolta, hogy a baloldali pártok olyan gyenge teljesítményt nyújtanak, hogy
ez csak a kormánypártoknak állhat érdekükben.
Szerintük ebbe a sorba illeszkedik a Hiller Istvánról szóló idézet kiszivárogtatása és Medgyessy Péter kitüntetése is.
Erről a kreált, vagy valós ellentétről megkérdeztük Tóbiás Józsefet és Hiller Istvánt is.
A saját oldalukat elhagyó politikusok nem számítanak újdonságnak a magyar közéletben, és a jelenség nem kötődik egyik ideológiai irányzathoz sem – mondta Kiszelly Zoltán. A politológus a jobboldalon példaként említette Herényi Károlyt (az MDF volt frakcióvezetője), Debreczeni Józsefet (közíró, DK-tag), Mellár Tamást (a KSH volt elnöke), Solymosi Frigyest (kémikus) és részben Bod Péter Ákost (volt jegybankelnök). Ezek a személyek sokszor azzal érvelnek, hogy az ő nézeteik nem változtak, csak az alájuk tartozó párt vándorolt el.
Kétségtelen, ha valaki akár teljesen szakmai alapon kezd egyet nem érteni a kormányerők politikájával, az oda sorolt lapok már nem kérik nyilatkozataikat, az ellenzéki orgánumok viszont annál inkább. Ennek lehet átállási látszata, miközben az érdekelt továbbra is csak az elveihez ragaszkodik.
A nyugat-európai országokkal szemben Magyarországon
nem megoldott a korábban fontos szerepet betöltő politikusok utógondozása.
Kiszelly Zoltán példaként említette Franciaországot, ahol a korábbi vezetők az Államtanácsban foglalnak helyet, így sem státuszban, sem presztízsszempontból nem élnek át komoly zuhanást. Magyarországon azok, akik elhagyják a korábbi pártjukat, általában új politikai alakulat létrehozásával próbálkoznak, de Csurka Istvánt és Gyurcsány Ferencet leszámítva ez egyetlen esetben sem járt sikerrel.
A politológus szerint ez az úgynevezett űrhajós modell. A kilépéskor, az űrhajó indulásához hasonlóan, még viszonylag sokan követik az adott személyt, de a világűrbe csak egy-két űrhajós érkezik meg. Nagyjából így járt Szili Katalin és Pozsgai Imre is, akik mögül
mostanra minden szervezeti háttér elpárolgott,
és csak a jobboldali szubkultúrában kapnak érdemi megszólalási lehetőséget. A korábbi baloldali pártjukat elhagyók másik hátránya, hogy bár szimpatikusak a jobboldali szavazóközönségben, de ez nem jelenti azt, hogy az általuk gründolt pártokra egy éles szituációban bárki is szavazna – mondta Kiszelly Zoltán.
Azok a politikusok, akik otthagyták az anyapártjukat, a széles közvélemény szemében nem tekinthetők hitelesnek, így az ő futtatásuknak nincsen semmilyen szavazatokban mérhető haszna – mondta Kiszelly Zoltán. Számukra egyébként semmilyen visszaút nincsen a politika élvonalába, sok esetben biodíszletként szolgálnak.
A Fidesz elsőként Szűrös Mátyás halászta le. A politikus 1990–2002 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, de 2002-ben kilépett a szocialisták közül, és megalapította az Új Baloldalt. A kezdeményezés sikertelen volt, csak 0,06 százalékot ért el az országgyűlési választáson. Szűrös Mátyás ezután belépett a történelmi Szociáldemokrata Pártba, ahol elnökké választották. 2005-ben lemondott, és azóta gyakori vendége különféle jobboldali rendezvényeknek.
Pozsgai Imre 1990-ben rövid ideig az MSZP alelnöke volt, majd
a politikai színtéren 2005-ben jelent meg újra,
amikor az Orbán Viktor által vezetett Nemzeti Konzultációs Testület egyik tagja lett. A 2010-es országgyűlési választás után Orbán Viktor többek között Pozsgait is felkérte Magyarország alaptörvényének kidolgozására.
Szili Katalin 2002–2009 között volt a parlament szocialista elnöke. 2010 októberében távozott az MSZP-ből, és saját pártot alapított Szociális Unió néven. Szintén elnöke a 2013 szeptemberében megalakult a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppártnak. A 2014-es választáson 0,22 százalékot értek el.
Az is igaz persze, hogy Pozsgay, Szűrös és Szili baloldali politikusként is eleve a szocialisták népi, nemzeti, ha úgy tettszik a polgári oldalhoz közelebbi irányzatához tartozott.
