Felmentő ítélet a moszkvai ingatlan-ügyben

Budapest, 2014. október 8. A vádlottak a Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet és Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkár, valamint a társaik ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyó büntetőügy első tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszéken 2014. október 8-án. A Magyarország moszkvai kereskedelmi képviselete épületének értékesítése miatti büntetőper a vádirat ismertetésével kezdődött. MTI Fotó: Beliczay László

Felmentette a bíróság a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a magyar kereskdelmi képviselet eladásával kapcsolatban indított ügyben. A törvényszék szerint nem történt bűncselekmény.

Bűncselekmény hiányában felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatban hűtlen kezelés, valamint bűnpártolás és okirat-hamisítás miatt emelt vádak alól a Budapest Környéki Törvényszék szerdán.

Az elsőfokú döntés nem jogerős, az ügyészség bűnösség kimondása érdekében fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhat másodfokon.

23 millióért adták el

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2008-ban az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet

a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést.

A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám

a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább.

A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett.

A bíróság szerint nem történt bűncselekmény. Az ítélet nem jogerős Forrás: MTI/Beliczay László

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

Korlátozottan forgalomképes

A büntetőperben kiderült, hogy az orosz főváros szívében, nem messze a kormányzati negyedtől található ingatlannak csak a felépítményi része volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé volt.

Egy 1973-ban megkötött kétoldalú egyezmény értelmében pedig

az orosz kormány egyetértése nélkül azt nem lehetett eladni vagy átengedni másnak,

az orosz kormánynak tehát vevőkijelölési joga volt.

A védelem ennek kapcsán egy szakértői véleményre hivatkozva hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nincs értelme szabad piaci értékről beszélni, hiszen a vádbeli ingatlan csak korlátozottan forgalomképes. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket.

Nem állt szándékában vagyoni hátrányt okozni

A bíróság szóbeli indoklásában kiemelte, hogy a bűncselekmény tényállási elemei közül több is hiányzik. Az elsőrendű vádlott nem volt vagyonkezelő és nem is állt szándékában vagyoni hátrányt okozni.

Abból a tényből, hogy a magyar állam által eladott ingatlant néhány hónap múlva a sokszorosáért adták tovább, még

nem következik, hogy áron alul adták el,

hogy bűncselekmény történt, hiszen az épület és a telek egységes tulajdona egy kézben már jóval nagyobb piaci értéket képviselt.

Ráadásul a magyar állam a nemzetközi egyezmények miatt kereskedelmi célokra sem használhatta a korlátozottan forgalomképes ingatlant, amelynek a fenntartási költsége már a vádbeli időszakban évi másfél milliárd forint volt - sorolta a bíró.

Hangsúlyozta: semmi nem támasztotta alá azt a vádirati állítást, hogy az elsőrendű vádlott a vevő érdekében járt el, vádlott-társai pedig tudva az okozott vagyoni hátrányról és a valótlan tartalmú okiratokról bűnpártoló módon mégis fedezni próbálták a moszkvai nagykövetet.

A KEHI államtitkokat közölt

A bíró több ponton kifogásolta az egyébként "nem szokványos" ügyben a korábbi eljárást. Szóvá tette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata során olyan ügyvéd járt el Moszkvában és tartott meghallgatásokat, aki a sértett képviseletét is ellátó ügyvédi irodában dolgozott.

Továbbá az ügyvéd nem volt jogosult szolgálati titkok megismerésére.

A Kehi államtitkokat közölt nyíltan az ügyészséggel,

továbbá az ügyészség által kirendelt szakértők úgy adtak szakvéleményt, hogy nem tájékoztatták őket az ingatlan értékét döntően befolyásoló jogi helyzetről, a korlátozott forgalomképességről.

Mi több, az is megesett, hogy a kirendelt okmányszakértőnek a bűnüldöző hatóság "szűken mérte a bizonyítékokat" - sorolta a bíró a korábbi eljárás aggályos mozzanatait.