Szolgálati Audiból az éhes gyerek sem látszik

roma, cigány, Monor, szegénység
A monori "Tabán" nevű romatelep lakói. A városban 10 éve van jelen a Máltai Szeretetszolgálat és próbál segíteni a rászorulóknak
Vágólapra másolva!
Magyarországon nem lakhat jól minden gyerek, még ha kormányzati tanácsadók ezt is állítják. Százezreket érint a minőségi éhezés, és városnyi kiskorú rendszeresen nem kap elegendő mennyiségű ételt családi környezetben. A monori cigánytelepen jártunk, ahol a gyomor korgását kenyérrel és tésztával csillapítják, sokszor hónapokon át.
Vágólapra másolva!

"főként régebben. Ismertem olyan gyereket, aki nem tudta, mi a hús, a zöldség. Igazi kenyeret se látott, mert az anyja csak bodagot, cigánykenyeret sütött neki tepsiben" - meséli Vidák Jolán, vagyis Joli, miközben végigkísér minket a Tabánon, Monor cigánytelepén.

Megnyíltak a kapuk

Az asszony tíz éve dolgozik a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Tősgyökeres telepi – a helyiek bíznak benne, nélküle ki sem nyílnának előttünk a düledező házak, kunyhók kapui.

Egy kicsivel jobb

Joli szerint jobb a helyzet, mióta a máltaiak itt vannak: a Tabán Integrációs Program
keretében házat és vizesblokkot építettek, rendszeresen adományokat hoznak a cigánysorra.

Gyerekfoglalkozás a tabáni romatelepen. Sokan látogatják a helyi Gyerekházat, ahol mindig jut figyelem és valami finomság a kicsiknek Fotó: Polyák Attila - Origo

A szolgálat tanodájában és a Gyerekházban a foglalkozások mellett mindig kapnak enni-inni a gyerekek, ami nagy segítség a szülőknek is.

Először a gyerek

Útközben betérünk Annamarihoz: az alacsony házban meleg és pára fogad, a félhomályban gyerekek ülnek-feküdnek az egymás mellé tolt ágyakon.

A fiatal anya körbevezet minket, mutatja a roskadozó falakat és mennyezetet. Tatarozni nincs miből – a hét gyerek ellátása szinte az összes segélyt és férjének fizetését is elviszi, de ez áll az első helyen.

Hús, tészta, bodag mindig kell, hogy kerüljön az asztalra.

Joli (bal) és Annamari (jobb) beszélgetése. A hét gyerek mellett alig lehet költeni tüzelőre, rezsire is Fotó: Polyák Attila - Origo

Így sokszor elmegy a tüzelőre szánt pénz is, és nem marad más, mint a kölcsön. "Most harmincezres hitelünk van, a dupláját fizethetjük vissza, annak, aki kölcsönadott. Kell pénz a gyógyszerekre is, az egyik kicsi asztmás, a másik kruppos" - sorolja fásultan Annamari.

Hó eleji roham

A legfontosabb mindig a kicsik ellátása - erősíti meg Siele Gabriella, a Máltai Szeretetszolgálat helyi munkatársa. Ezért sem mondható, hogy szó szerinti éhezés lenne a Tabánban, minőségi éhezés viszont annál inkább.

A gyerekek ellátása mindig az első, a szülők sokszor "megéhezik", hogy a kicsikre költenek Fotó: Polyák Attila - Origo

A hó eleji rohamszerű nagybevásárlásban a szülők kizárólag olcsó és tápláló élelmiszerrel: zsírral, liszttel, cukorral, kenyérrel töltik fel a kamrát, de a készlet rendszerint csak a hónap feléig tart ki.

Mi az a paradicsom?

Az egyoldalú vásárlás következménye, hogy

a 6-7 évesek szó szerint nem ismerik a zöldségeket, a tojást.

El kell nekik mondani, hogy a paradicsom is ehető, sőt finom Fotó: Polyák Attila - Origo

El kell nekik magyarázni, mi az a paradicsom, hogy ne piszkálják le az iskolában kapott szendvicsről - mondja Siele.

Még szerencsések

A tabáni fiatalok abba a 300 ezer fős magyar gyermekcsoportba tartoznak, akik

  • rendszeres fehérje- és vitaminbevitel nélkül nőnek fel,
  • akár hetekig krumplin, kenyéren, és cukros teán élnek,
  • évente többször is kénytelenek koplalni.

Éhezésüket nevezhetjük minőséginek vagy krízisjellegűnek, de a jelenség megkerülhetetlen, és létezik.

Hegedűs Zsuzsa szerint megoldott a gyermekéhezés problémája Fotó: Bielik István - Origo

Hiába állítja az ellenkezőjét Hegedűs Zsuzsa szociológus, aki szerint az iskolai étkeztetés javításával a kormány felszámolta a problémát.

Tízezrek éheznek rendszeresen

A gyerekek 2-3 százaléka a monoriaknál is rosszabbul élhet: egy, az UNICEF és a Tárki adatait idéző szociológiai tanulmány szerint Magyarországon

60 ezer kiskorú nem jut rendszeresen elegendő mennyiségű élelemhez

Tabáni utcakép, hamarosan aszfaltút is lesz - állítják a helyiek Fotó: Polyák Attila - Origo

családjuk anyagi helyzete miatt, és itt a minőségről egy szó sem esik.

Ki kéne szállni a kocsiból

"Erről csak az nem tud, aki terepszemlén sem száll ki a szolgálati Audiból, aki nem lát messzebb az első, és sokszor az egyetlen betonozott falusi utcánál. Az iskolai menza fejlesztése persze fontos, de nem old meg mindent" - mondta az Origónak Bass László szociológus, egyetemi tanár.

Élet a végeken

Emlékeztetett, a gyermekéhezés a nagyvárosokban is jelen van, de legdurvább formájában az ország keleti felében, Borsod megye és az Ormánság zsákfalvaiban teljesedik ki, ahol a társadalmi adottságok hiánya elkerülhetetlenül generálja a nyomort.

Nincs munkalehetőség, infrastruktúra, a legközelebbi város vagy bevásárlóközpont is sok-sok kilométerre található.

Ha egy beszélgetésben ehhez a témájához érünk, általában felcsapnak az indulatok: miért nem osztják be a pénzt, miért dorbézolnak, miért nem tesznek magukért valamit a saját érdekükben. Bass László segítségével ezekre a kérdésekre próbáltunk választ találni.

Miért nem gondolnak a jövőre?

Ott, ahol mindig az adott napot kell túlélni, senki nem tervez előre. Most, ebben a pillanatban fáznak a gyerekek, most nincs pénz – elment a rezsire, ételre, korábbi adósságokra.

Mindig az adott napot kell túlélni, távlati stratégiák nincsenek Fotó: Polyák Attila - Origo

Hiába adna nyáron árnyékot, gyümölcsöt az udvaron álló szilvafa. Most vágom ki és fűtök be vele. Vagy elmegyek fát lopni, és a végén börtönbe kerülhetek.

Miért nem gazdálkodnak?

A gazdálkodáshoz alapismeret kell, ami generációk óta hiányzik a mélyszegénységben élőknél. Ha lenne is ilyen tudás, háttér nélkül mit sem ér: a veteményeshez vetőmag, biztos vízforrás kell, az állattartáshoz takarmány.

Sok helyen gyorsan fazékba került az adományként kapott állat Fotó: Bielik István - Origo

Hiába kap egy család télen naposcsibéket, ha a felnevelésükhöz infralámpa, eleség, tyúkketrec és több hónapos türelem kellene.

Persze hogy a csibe a sajtó levonulása után a fazékba kerül, az ültetni való krumplival együtt.

De akkor miért esznek chipset és csokit?

Ezt presztízsfogyasztásnak hívják, a fizetés, családi pótlék érkezése utáni napokban jellemző.

A legszegényebbek azt ünneplik, hogy úgy élhetnek, mint az átlag,

hogy ennyit megengedhetnek maguknak - a vásárlás nem csak gazdasági, de érzelmi aktus is. Egy középosztálybeli nőn senki nem kérné számon, hogy húszezres cipőt vett, a szegénysoron egy üveg kóla is szemet szúr.

Nincs pénzük, mert elisszák

Közismert tévhit, de a szegénysoron sincs több alkoholista, mint a társadalom más rétegeiben. A szenvedélybetegségek Taktaszadán és a Rózsadombon is megtépázzák a családi kasszát.

Bass László szociológus: nem csak a szülők felelőtlenségén múlik a gyermekéhezés Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A mélyszegénységben élő családoknál azonban ennek drasztikusabb következményei vannak, és nehezebb is eltitkolni a jelenséget.

Nem csak rajtuk múlik

A társadalomkutató hozzáteszi, a szülők felelősségét a fentiek tudatában sem lehet kizárni, de a gyermekéhezés problémáját kizárólag ezzel magyarázni túlzó és cinikus megoldás.

Bass kérdésünkre elmondta, elkeserítőnek tartja, hogy politikai ellentétek miatt zátonyra futhatott a gyermekéhezés felszámolását célzó Nemzeti Minimum Program, pedig ezt a célt mindenki magának vallhatná.

Harrachék torpedóztak

Horgas Péter civil kezdeményezését novemberben 2-án, ellenzéki és fideszes képviselők támogatásával terjesztették volna a parlament népjóléti bizottsága elé, de a KDNP leszavazta a javaslatot.

Harrach Péter. Egyetértettek a javaslattal, de nem lehetett támogatni Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Harrach Péter pártelnök később azt mondta, a program céljaival egyetértettek, azzal viszont nem, hogy

a Nemzeti Minimum Program szerintük baloldali kampány lett.

Orbán kiment

Horgas Péter és támogatói nem adták fel, november 16-án nyílt levélben kérték a kormányt, hogy a parlament vegye tárgysorozatba javaslatukat.

Ezt a Fidesz részéről november 17-én egyedül Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szavazta meg, a Nol.hu szerint Orbán Viktor miniszterelnök a szavazás előtt kiment a teremből.