Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek menekültügyben tartott rendkívüli csúcstalálkozója után, csütörtök hajnalban. A miniszterelnök hozzátette:
az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket"
Szerinte ezt a magyar kormánynak meg kell majd fontolnia. Azt is elmondta viszont, hogy szerinte az EU-csúcs után sincsenek védve Európa határai, mivel az állam- és kormányfőknek arról nem sikerült megállapodniuk, hogy ha Görögország nem képes ellátni határőrizeti feladatait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.
A magyar miniszterelnök a találkozóra egy hat pontból álló javaslatcsomaggal érkezett. A görög határ közös őrizetére tett javaslat Orbán Viktor szerint ebből a hat pontból a legfontosabb volt. A magyar miniszterelnök újságíróknak azt mondta, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés. Így fogalmazott:
Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk"
Fontos dolgokban viszont megállapodtak az EU vezetői.
Az egyik, hogy az unió egymilliárd euróval növeli a Szíriával határos országok támogatását.
A pénzt az ott működő menekülttáborokra kell majd költeni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta a sajtótájékoztatóján, hogy az egymilliárd euró nagy részét a Törökországban tartózkodó menekültek helyzetének javítására lehet majd felhasználni. A pénz egy részét az ENSZ világélelmezési programján keresztül osztják majd szét az érintett tagállamoknak. Szerinte további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a helyzet kezeléséhez.
Egy másik fontos kérdés az volt, hogyan oldják meg az Európába érkező menekültek regisztrációját. Az EU-ban többek között Németország is régóta azt javasolja, hogy a külső határok mentén úgynevezett hotspotokat állítsanak fel. Ezek olyan irodák lennének, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában.
A hajnalig tartó csúcstalálkozón eldőlt, hogy lesznek ilyen hotspotok, és november végére el is készülnek majd.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez a lépés ugyan nem vet véget a válságnak, de Európa a helyes irányba indul el. A lengyel politikus arról is beszélt, hogy az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon - mondta. Tusk hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák.
A magyar miniszterelnök hatpontos csomagjának része volt az is, hogy az EU-s kvóták helyett világkvótákat hozzanak létre, azaz az Európai Unió tagállamain kívül más országok is fogadjanak be menekülteket. Francois Hollande a BBC tudósítása szerint a csúcstalálkozó után azt mondta, hogy "Amerikának és Kanadának is meg kell tennie a tétjeit". A francia elnök ezért egy nemzetközi konferenciát hívna össze, ahol a menekültkérdést vitatnák meg az országok.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessen a belső útlevél-ellenőrzés nélküli, szabad mozgást biztosító schengeni övezet.
Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le. Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők felhagytak az egymásra mutogatással, a kölcsönös szemrehányásokkal.