Jogilag kikezdhető lehet a kormány új időszámítása

sajtótájékoztató migráns menekültek
Kovács Zoltán kormányszóvivő és Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó 2015. szeptember 15-én (kedden) 11 órakor kormányszóvivői sajtótájékoztatót tart. Téma: illegális bevándorlás. Visszajelzés, kapcsolat: [mailto:rajmund.fekete@me.gov.hu]rajmund.fekete@me.gov.hu[/
Vágólapra másolva!
Újabb megyékre terjesztette ki a kormány a menekültügyi válsághelyzetet, aminek bevezetésével eddig ismeretlen helyzetbe került Magyarország. Ebben egyetértettek az Origónak nyilatkozó jogászok, ám abban vita van köztük, hogy ez a helyzet alkotmánysértő-e. Hasonló intézkedéseket az Európa Tanács ellenzését figyelmen kívül hagyva Nagy-Britannia vezetett be 2001. szeptember 11. hatására, de utóbb a strasbourgi emberi jogi bíróságon ezek részben elbuktak.
Vágólapra másolva!

Csongrád és Bács-Kiskun után péntek reggel 8 órától újabb négy megye, Baranya, Somogy, Zala és Vas területére hirdette ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány. Ez új helyzet Magyarországon, és a jogi megítélése megosztja az Origo által megkérdezett jogászokat.

Ilyen eddig még nem volt

Korábban nem létezett Magyarországon a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogintézménye, ami kedd óta van érvényben - mondta az Origónak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ munkatársa. A válsághelyzetet kedden először csak Magyarország két déli határmegyéjében - Csongrádban és Bács-Kiskunban - hirdették ki, majd péntek reggeltől szintén hat hónapos időtartamra kiterjesztették újabb négy megyére, Baranyára, Somogyra, Zalára és Vasra.

Kovács Zoltán kormányszóvivő jelentette be kedden, hogy a kormány kihirdeti a válsághelyzetet Fotó: Polyák Attila - Origo

Migrációs helyzettel összefüggésben az elmúlt évtizedekben Európában nem rendeltek el ilyen minősített helyzetet, így

ez nemcsak Magyarországon ismeretlen, de az uniós tagállamokban sem gyakorlat

- tette hozzá Lattmann Tamás. A nemzetközi jogász az Origónak azt mondta, minden ilyen különleges jogi időszak célja, hogy bizonyos jogi korlátozásokat időlegesen félre lehessen tenni.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a jogkorlátozásnak is vannak korlátai Fotó: Bielik István - Origo

Lattmann szerint szükséges, hogy létezzenek ilyen lehetőségek, de csak megfelelő garanciák és a szükségesség-arányosság elve mellett. Nem mindegy, hogy az intézkedés milyen mértékben korlátozza a különböző alapvető emberi és szabadságjogokat.

A britek próbálkoztak vele

Rendészeti okokból minősített helyzet, jogkorlátozás bevezetésével Nagy-Britannia már próbálkozott a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások hatására - emlékeztetett Lattmann Tamás. Más európai kormányok is gondolkodtak ezen, de

az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kimondta, hogy az általános terrorfenyegetettség önmagában nem indokolja

ilyen rendkívüli helyzet bevezetését, ezért nem is támogatnak ilyesmit.

Nagy-Britanniában az amerikai terrortámadások után próbálkoztak hasonlóval Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Ám a nemzetközi jogász szerint ez az állásfoglalás Nagy-Britanniát nem hatotta meg, és bevezetett egy intézkedéscsomagot, ám később ezek egy részét első körben - a Legfelsőbb Bíróság szerepében eljárva - a brit Lordok Háza megsemmisítette, majd ugyanezt tette a strasbourgi emberi jogi bíróság is, jogellenesnek minősítve az intézkedéseket.

Alkotmányos aggályok

Lattmann Tamás szerint ezek alapján a magyar válsághelyzet indokoltsága és kihirdetésének megalapozottsága erősen kérdéses. A kapcsolódó, tervezett jogszabály-módosítások körül amúgy is nagy a bizonytalanság - hívta fel a figyelmet Lattmann Tamás.

Menekülttábor a szerbiai Magyarkanizsán Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Ezenkívül alkotmányos aggályok is felmerülnek a szakember szerint. Azt állítani, hogy Szerbia biztonságos ország, ezért oda visszatoloncolhatók a menekültek, a jogász szerint nincs összhangban az alaptörvénnyel, amely az országok ilyen megkülönböztetését, mérlegelését nem teszi lehetővé.

Nincs összhangban az alaptörvénnyel a szabályozás a jogász szerint Fotó: Bielik István - Origo

Hiszen - magyarázta - az alaptörvény azt mondja ki, hogy

akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott".

Székely László, az alapvető jogok biztosa elvileg fordulhat az Alkotmánybírósághoz Forrás: MTI/Soós Lajos

Lattmann Tamás úgy véli, már csak emiatt is meg kellene szólalnia az ombudsmannak, sőt, kérnie kellene az Alkotmánybíróságtól (Ab) a törvény normakontrollját. Az Ab-hez csak az alapvető jogok biztosa, a kormány vagy a parlamenti képviselők egynegyede fordulhat normakontrollt kérve.

Ez egy enyhébb kategória

Másképp látja a válsághelyzet jogi megítélését az Alapjogokért Központ munkatársa. Szánthó Miklós szerint az ezt lehetővé tevő új jogszabály nem alkotmányellenes, mert az alaptörvényben rögzített különleges jogrendnek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet nem része, utóbbi annál jóval "enyhébb" kategória, az Országgyűlés pedig betartotta az eljárási szabályokat.

Katonák és rendőrök a határzár mellett a magyar-szerb határon, Röszke közelében Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az Országgyűlés a jövő héten zöld utat ad a rendőrségi és a honvédelmi törvény módosításának, akkor a szervezetek válsághelyzetben több jogosítványt kapnak. Például járványügyi vészhelyzetre hivatkozva a rendőrség közterületeket zárhat le, és közintézmények működését korlátozhatja - magyarázta.

Mindent nem tehetnek meg

Válsághelyzetben a hatóságok az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat - kártalanítás mellett - ideiglenesen igénybe vehetik, de a magántulajdont még ebben a helyzetben sem sajátíthatják ki - emelte ki a szakember. Hozzátette: a tervek szerint a rendőrség írásos felhatalmazás nélkül a jövőben sem hatolhat majd be magánlakásokba.

Napok óta jelen vannak a fegyveres katonák a déli határon Forrás: MTI/Mohai Balázs

Továbbá - sorolta az Alapjogokért Központ munkatársa - válsághelyzetben

a határőrizetre rendelt katonák is csak akkor használhatnának fegyvert a tervek szerint, ha egy támadás az életüket veszélyezteti.

A hat hónapra elrendelt válsághelyzetet bármikor meg lehet szüntetni, ha például csökken a migrációs nyomás - tette még hozzá Szánthó Miklós.

Jogi útvesztőben a katonák

A válsághelyzetben alkalmazható speciális hatósági jogosítványokkal, valamint a várható további törvénymódosítások hatásaival részletesen foglalkozott az Origo. Arról írtunk, hogy a katonák bevetését lehetővé tévő törvénymódosításról

csak hétfőn szavaz az Országgyűlés, miközben a katonák már napok óta a magyar-szerb határ térségében vannak.

Beszámoltunk arról is, hogy több ponton is változtatnának a kormánypártok azon a Fidesz-KDNP-s módosító javaslatcsomagon, amely parlamenti elfogadása esetén többletjogosítványokkal ruházná fel a rendőrséget és a honvédséget. A terrorveszélyre hivatkozva néhol kiterjesztenék a jogokat, máshol helyretennék a jogi ellentmondásokat.