Lázár megtorpedózta a Zombor-csomagot
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Tovább késik a kórházak adósságának átvállalása, ahogy az intézményi struktúra átalakítása is, amitől pedig az adósságspirál megállítását reméli a kormány. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár kidolgozott ugyan egy koncepciót, ám azt a Miniszterelnökség visszadobta, ezért nem tárgyalta szerdán a kormány. Úgy tudjuk, egyesek lemondatnák az államtitkárt, de ő nem akar távozni.
- Húsvétkor is dolgoztak a Fideszben az államtitkár javaslatának visszadobásán.
- Nem engedte Lázár János a kormány elé vinni Zombor Gábor koncepcióját.
- Ha adnák is, kevés lenne az ígért pénz a kórházak adósságának kifizetésére.
- Az adósságrendezés csúszása lassan veszélyt jelent a betegellátás biztonságára.
- Időhúzásnak tűnik az állami szuperkórházról szóló nemzeti konzultáció ötlete.
- A főváros korábban szabadult a kórházaitól, most mégis érdekli a szuperkórház.
Nem volt téma a Zombor-csomag
A várakozásokkal ellentétben nem tárgyalta szerdai ülésén a kormány Zombor Gábornak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi államtitkárának javaslatcsomagját, amelynek több eleme már így is csúszik a korábban ígért április elsejei határidőhöz képest.
A Zombor-csomag legfontosabb, már késésben lévő eleme a kórházak adósságának rendezése, de része a koncepciónak az ellátórendszer átalakítása, a gyógyító kapacitások megyénként történő újraosztása, vagyis egy olyan új működési modell is, amelytől az adósságspirál megállítását várják.
Lázár Jánosék torpedózták meg
A kormányülést követő szokásos csütörtöki tájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Lázár János miniszter konkrétan nem indokolta meg, miért került le a napirendről Zombor Gábor koncepciójának tárgyalása. Erre vonatkozó kérdéseire az Origo szerda óta hiába vár választ Lázár hivatalától.
Információink szerint pedig a javaslatcsomagot Lázár János és a Fidesz-frakció egy része torpedózta meg, mondván: az anyag nem alkalmas arra, hogy a kormány elé kerüljön. Úgy tudjuk, erről a döntésről az előterjesztő, Zombor Gábor is már csak közvetlenül a kormányülés előtt értesült.
Húsvétkor tárgyaltak, visszadobták
Az Origo forrásai szerint a koncepcióról a húsvét előtt, múlt hét pénteken és szombaton Lázár Jánosnál, a Miniszterelnökségen összegyűlt fideszes politikusok mondtak véleményt, bár a Fidesz egészségpolitikusai közül egy sem volt jelen, és nem hívták meg az egyeztetésre Zombor Gábort sem.
Inog az államtitkár széke?
Az Origo értesülései szerint az adósságrendezés és az ellátórendszer átalakításának csúszása a háttérben zajló személyes feszültségek jele is lehet. Úgy tudjuk, a kormány egyes tagjaiban megrendült a bizalom Zombor Gábor államtitkár iránt, és felvetődött, hogy mondjon le posztjáról, ám ő erre nem hajlandó. Az egészségügyi államtitkársághoz eljuttatott, a Zombor-csomaggal kapcsolatos kérdéseinkben az esetleges bizalomvesztésre és távozási szándékaira is rákérdeztünk Zombor Gábornál. Azt a választ kaptuk, hogy az államtitkárság az egészségügyi témában a csütörtöki miniszteri tájékoztatón elhangzottakhoz nem kíván mást hozzátenni.A múlt heti egyeztetéseken információink szerint szóba került az ugyancsak a Zombor-csomag részét képező, Budapesten létrehozandó új, állami szuperkórház terve is. Érdekes, hogy a Fidesz-frakció jelen lévő tagjai mellett a téma fontossága ellenére senki nem volt jelen a főváros részéről.
A Fővárosi Önkormányzatnál amúgy sem lenne könnyű a témában jártas, elismert szakembert találni, mert a 12 budapesti kórház 2012-es államosítása óta Tarlós István főpolgármesternek sem közgyűlési, sem tanácsadói, sem hivatali apparátusi szinten nincs igazán egészségügyi szakembere.
Megvan a pénz, csak kérni kell?
Nem tárgyalt egészségügyi kérdésekről a kormány, de ha Zombor Gábor államtitkár szükségesnek tartja, akkor a kórházak adósságának rendezésére továbbra is rendelkezésre áll az a 60 milliárd forint, amit korábban elkülönítettek – mondta csütörtöki tájékoztatóján Lázár János.
Az adósságrendezés szükségességét a kormány és Zombor Gábor sem vitatja. Az államtitkár aligha késlekedne a kéréssel, főként, hogy minden nap csúszással megszegi a saját korábbi ígéretét, miszerint április elsején rendezik a kérdést.
Az egészségügyi intézmények adósságrendezésére 60 milliárd forintot szán a kormány, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) április elsejével átveszi a kórházak teljes adósságát, és ezzel a kórházak terhei megszűnnek – mondta még a február 23-i kormányszóvivői tájékoztatón Zombor.
Ha lenne pénz, az is kevés lenne
Rossz hír, hogy "papíron" a 60 milliárdos elkülönített forrás valójában a közszféra egészének tartozásait hivatott rendezni, ennek pedig csak 73 százaléka az egészségügyi ágazat adóssága. A kórházak adóssága ráadásul az adósságkonszolidáció tavaly őszi bejelentése óta jelentősen nőtt. A Magyar Államkincstár február végi adatai szerint meghaladta a 72 milliárd forintot.
A kamatokkal és egyéb költségekkel növelt adósságállomány mostanra megközelítheti a 100 milliárd forintot is. Ennek 20-25 százalékával gyógyszerekért, 30-35 százalékával az orvostechnikai eszközök beszállítónak tartoznak, a többi energia- és más szolgáltatási költség.
A kórházak tartozása hónapról hónapra 3-5 milliárd forinttal nő. Az egyik legeladósodottabb intézmény, a Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ) tartozása például egy hónap alatt, a januári 4,07 milliárd forintról februárra 4,49 milliárdra nőtt.
A legnagyobb adósságot felhalmozó egészségügyi intézmények
| Egészségügyi intézmény | Adósság (millió forint) |
| Honvédkórház (MH Egészségügyi Központ) | 4497 |
| Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelőintézet | 3791 |
| Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet | 2114 |
| Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház | 2059 |
| Zala Megyei Kórház | 1786 |
| Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház | 1761 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház | 1619 |
| Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet | 1487 |
| Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház | 1444 |
| Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak | 1334 |
| Országos Onkológiai Intézet | 1205 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház | 1184 |
| Csolnoky Ferenc Kórház | 907 |
| Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet | 874 |
| Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet | 866 |
| Kiskunhalasi Semmelweis Kórház | 805 |
| Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet | 712 |
Nem áprilisi tréfa volt a hír
Az Origo számolt be arról, hogy a rossz hírt, miszerint a kormány mégsem szabadítja meg adósságuktól a kórházakat az ígért határidőre, április elsején Zombor Gábor személyesen közölte a minisztériumba összehívott mintegy 150 kórházi vezetővel, főigazgatókkal, illetve gazdasági igazgatókkal.
Az intézményvezetőket hideg zuhanyként érte a hír, hogy az egykori GYEMSZI-ből lett ÁEEK egyelőre nem veszi át, nem faktorálja az adósságaikat. Zombor Gábor az egyeztetésen csak annyit tudott mondani: "megkezdődik a kórházak konszolidációs folyamata az ÁEEK koordinációjában", és a folyamat első lépéseként a kórházi beszállítókkal egyeztetik a fennálló tartozásállományt.
Több nagykereskedő már most is csak úgy szállít a kórházaknak, ha előre fizetnek nekik. Van olyan számla, amit 450 napja nem fizettek ki. Pedig az intézmények igyekeznek spórolni. A túlórapénzeket például sok helyütt több hónapos csúszással vagy egyáltalán nem fizetik ki. Ilyen a Péterfy Sándor Utcai Kórház, amelynek a volt fővárosi fenntartású intézmények közül a legnagyobb az adósságállománya.
Lehetetlent vár a kormány?
Mivel kérdéseinkre nem kaptunk választ, nem tudni, mi volt a Miniszterelnökség, Lázár János, illetve a Fidesz-frakció egy részének a baja a Zombor-csomaggal, tény, hogy a kormányzati elvárás nehéz feladat elé állította az államtitkárt.
Negatív következmények nélkül, a jelenlegi finanszírozási keretek között kellene megakadályozni az adósság újratermelődését. Kórházat nem lehet bezárni – ez volt Orbán Viktor utasítása. Persze nehéz is lenne, hiszen az előző ciklusban a csaknem 150 kórházból 140 kapott uniós forrásból pénzt azzal a kitétellel, hogy öt évig nem zárhat be, különben a támogatást vissza kell fizetni.
Egy sor ígéretre nincs fedezet
Amellett, hogy az adósságrendezés döcög, az ágazatot érintő más ígéretek beváltására sem látszik fedezet. Értesüléseink szerint Zombor Gábor visszadobott csomagjának része az egészségügyi dolgozók béremelése is, ám nem tudni, lesz-e forrás a költségvetésben az orvosok és a szakdolgozók jövedelmének rendezésére, ami a becslések szerint 2019-ig 100 milliárd forintba kerülhet.
Ugyancsak tett ígéretet márciusban Zombor Gábor arra is, hogy 20 százalékkal megemelik a kórházak OEP-es elszámolásának alapjául szolgáló, évek óta változatlan alapdíjat. Ez azt jelenti, hogy a hbcs (homogén betegségcsoportok) pontértékét emelnék, így a 150 ezer forintos alapdíj 180 ezerre nőne. Ennek viszont az idei költségvetésben nincs fedezete, talán jövőre.
Apróbb változások történtek
Az április hozott azért változást. Azóta a főigazgatók, a stratégia és a betegellátás finanszírozása az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz tartozik. Ennek vezetője, Sélleiné Márki Mária korábban a szolnoki Hetényi Géza Kórház főigazgatója volt, még korábban pedig Lévai Anikó iskolatársa.
Ugyancsak április elsejétől a kórházak esetében a gazdasági terület - és így a gazdasági igazgatók - felügyelete az ÁEEK-hoz került. Tovább működnek azok a megyei, illetve országos szintű bizottságok is, amelyek a kapacitáselosztásról vagy éppen a leendő fővárosi szuperkórházról egyeztetnek.
Nem dönthet egyedül Tarlós
A budapestieket kell megkérdezni a tervezett új kórházról, nekik kell erről dönteniük, ők pedig a főpolgármesteren kívül sokan vannak még – mondta csütörtökön Lázár János arra reagálva, hogy a főpolgármester arról beszélt, ő a volt OPNI épületében, a Lipótmezőn látná szívesen az új kórházat.
Eközben viszont ott áll üresen a 10 milliárd forintnál is több pénzből a Semmelweis Egyetem mögött felhúzott hétszintes Korányi klinikai tömb, de a szakmában többen a Szent János kórház területén is jobb ötletnek találnák kialakítani az új szuperkórházat, mint az OPNI-ba költöztetni.
Az erről szóló nemzeti konzultáció ötlete csak időhúzás - véli Havas Szonja, a főváros emberi erőforrások bizottságának tagja, volt MSZP-s közgyűlési képviselő, aki maga is orvos. Az Origónak azt mondta, nagy kár volt a csekély adósságú, jól működő fővárosi intézményeket államosítani, mert azóta csak nőtt az adósságállomány és a káosz is. Úgyvélte, ez a közeljövőben sem fog megoldódni, miközben pedig egyre több orvos és szakdolgozó hagyja el az ágazatot és az országot.