Miről tárgyal majd Orbán Viktor az oszmán Medvegyevvel?

Ahmet Davutoglu Törökország miniszterelnöke
Vágólapra másolva!
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök kedden Budapestre látogat, ő tavaly óta foglalja el a 75 milliós ország kormányfői posztját. Davutoglu korábban külügyminiszterként nagyon aktív politikát folytatott, és szerette volna elérni, hogy Törökország meghatározó szereplővé váljon a korábbi Oszmán Birodalom területén. A politikusnak eddig nem sikerült teljes mértékben valóra váltania a terveket.
Vágólapra másolva!

Kedden a februári diplomáciai nagyüzem részeként Ahmed Davutoglu, Törökország miniszterelnöke látogat Magyarországra. Ebben a hónapban eddig Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök járt Budapesten. Törökország a 2000-es évek eleje óta impozáns gazdasági növekedést könyvelhetett el, a gazdasági válságon is gyorsan túljutottak, így akár érthető is lehet, miért próbálunk minél jobb kapcsolatokat kiépíteni Ankarával.

Ahmet Davutoglu, Törökország miniszterelnöke Pakisztánban Forrás: AFP/Pid

Kampány előtt

Az ötvenhat esztendős Davutoglu tavaly vette át a miniszterelnöki posztot Recep Tayipp Erdogantól. Elődjének azért kellett távoznia a kormányfői posztról, mivel elnökké választották. A korábbi külügyminiszter a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártot is irányítja, így vezeti majd az idei választási kampányt is, amelyen a kormánypártnak jó esélye van arra, hogy ismét megszerezze a mandátumok többségét.

Ezért érkezik

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök keddi budapesti látogatása újabb jele a kétoldalú kapcsolatok erősödésének – mondta N. Rózsa Erzsébet, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő emlékeztetett: az elmúlt években élénkültek a magyar-török diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok, ezt is mutatja, hogy mindössze két évvel ezelőtt, 2013-ban járt Magyarországon az előző török kormányfő (a jelenlegi államfő), Recep Tayyip Erdogan, majd 2013 végén Orbán Viktor miniszterelnök látogatott el Törökországba, és bejelentették, hogy Ankara megszünteti a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét.

Hangsúlyozta: Törökország a keleti nyitás egyik kiemelt célpontja, Magyarország szorosabbra akarja fűzni a gazdasági kapcsolatokat az eurázsiai országgal. N. Rózsa Erzsébet szerint miután a Déli Áramlat lemondása után az orosz gáz Törökországon keresztüli Közép-Európába szállítása került előtérbe, a török miniszterelnök budapesti tárgyalásán a gázszállítás biztosan kiemelten szerepel majd.

Közvetített volna

Ahmet Davutoglu Anatóliában született 1959-ben, egyetemi tanárként, akadémikusként dolgozott, szoros baráti szálak fűzik a 2014-ben távozott elnökhöz, Abdullah Gülhöz. Ő vonta be Davutoglut a politikai közéletbe, 2003-ban nagykövetté nevezte ki. Később a következő kormányfő, Erdogan tette meg őt külpolitikai tanácsadójává, majd külügyminiszterré 2009-ben. Hamarosan a török politika nagy hatású szereplője lett.

Ahmet Davutoglu Törökország miniszterelnöke Forrás: AFP/Adem Altan

Davutoglu olyan Törökországot képzelt el, amely a térségben központi szerepet játszhat, közvetíthet számos olyan konfliktusban, mint amilyen az iráni atomprogram miatti vita vagy az Izrael és Szíria közötti nézeteltérés. Ilyen szerepet próbált betölteni a balkáni ügyekben vagy a palesztin kérdésben is. Ezt a szemléletet arra alapozta, hogy a törököknek a muzulmán világban vannak a gyökereik, de a nyugati világhoz is közelíteni akarnak.

Kudarcok

Davutoglunak azonban több nagy kudarca volt. Rosszul értékelte a szíriai helyzetet, és közvetve részesévé tette Törökországot a polgárháborúnak, majd az iraki konfliktusnak. A török titkosszolgálatok különös szerepet játszanak a szélsőséges dzsihádista erők támogatásában.

Ahmet Davutoglu a kormánypárt tagjai között Forrás: AFP/Adem Altan

Nem rendeződött a viszony Örményországgal, és nem került közelebb a ciprusi rendezés sem. Bonyolította a török manőverezési lehetőségeket az izraeli kapcsolatok lenullázása Davutoglu miniszterségének idején. Romlott a viszony a NATO-val, és nem léptek előre az EU-csatlakozási tárgyalásokon sem.

Többet tűnődne

Davutoglu töretlenül folytatta Erdogan politikáját. Amiben kettejük között jelentős eltérés tapasztalható: Davutoglu megfontolt, képzett, temperamentumát és karizmáját tekintve csaknem ellentéte Erdogannak. Maga Davutoglu akadémikusként állítja be önmagát, s gyakran panaszkodott, hogy miniszterként „nem volt időm olvasni, gondolkodni, írni, tanulni és tűnődni”.

Ahmet Davutoglu a kormánypárt kongresszusán Forrás: AFP/Adem Altan

Igazából nem az érdemei, hanem a lojalitása miatt került Erdogan helyére: a török sajtó Davutoglut „oszmán Medvegyevnek” (Medvegyevet Oroszországban sokan Putyin kreatúrájának tartják, aki mindig engedelmeskedik az orosz államfőnek) nevezi, aki mindig kiáll a török miniszterelnök mellett, és soha nem kritizálja őt sem nyilvánosan, sem pedig a kormányban. A miniszterelnöki kinevezés tehát érthető, és maga Erdogan is őt jelölte ki utódjául.

Bírálatok

Az ellenzék sokszor Davutoglu külpolitikájának a kudarcáról beszélt. Azzal vádolták, hogy későn reagált az „arab tavasz" eseményeire, különösen, ami a líbiai helyzetet illeti. Szemére vetették, hogy a szíriai polgárháborúban sem volt következetes, mivel eleinte a Bassár el-Aszad elnökkel való párbeszédet szorgalmazta, majd a szíriai államfő bukására „játszott".

Sokan bírálták őt amiatt is, hogy Törökország területére iszlamista szélsőséges csoportok juthattak be. Az ellenzékiek szerint ez a következetlen magatartás eltávolította Törökországot az Európai Uniótól is. Úgy látják, hogy nem vált világossá, mi jelent elsőbbséget Ankara számára: a hagyományos nyugati szövetség vagy a muzulmán szolidaritás.

Ahmet Davutoglu egy katonai megbeszélésen Forrás: AFP/Hakan Goktepe

Terroristázás

Mindezek ellenére Törökország egyáltalán nem szigetelődött el a nemzetközi színtéren. Január közepén Davutoglu Berlinben járt, ahol azt mondta: igaztalanul vádolják országát azzal, hogy nem tesz meg mindent a terrorizmus ellen. Hangsúlyozta: az ankarai vezetés a polgárháború elől menekülők hulláma miatt nem zárhatta le a török–szíriai határt, de a hatóságok nemzetközi titkosszolgálati együttműködésben dolgoznak azért, hogy feltartóztassák a Szíriába tartó vagy onnan érkező dzsihádistákat.

A török miniszterelnök januárban egy másik kijelentésével lényegesen jobban felkavarta az indulatokat, mivel terroristának nevezte Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Úgy vélte, a Gázai övezet elleni légicsapások is hozzájárultak a muzulmán világ mind radikálisabbá válásához. Szerinte Netanjahu gyilkosságot követett el azzal, hogy hadserege gyermekeket ölt meg a gázai háború során.