Sokkal kevesebb határsértőt fogtak el a szerb-magyar határon, mint a hónap elején, amikor egy nap alatt akár 1700-an is érkeztek Magyarországra.
Úgy tűnik, főleg koszovói albánok hagytak fel kísérletezéssel. A visszaesés napi szinten kimutatható: míg a csongrádi rendőrök február 15-én még 185, többségében koszovói migránst tartóztatottak fel, a február 16-án elfogott 203 határsértőből már csak 83 volt koszovói. Egy nappal később az elfogott 143 menekült között csupán 43 koszovói albánt regisztráltak.
Még drasztikusabb volt a menekültáradat csökkenése Bács-Kiskun megyében, ahol a hétvégén 174 koszovói határsértőt értek tetten a rendőrök, február 17-én viszont már csak 15-öt kaptak el.
A csökkenés nagyjából egy hete tart, azóta, hogy a szerb és magyar országos rendőr-főkapitány megállapodott a határvédelem szigorításáról. A szerb és magyar járőrök azóta hőkamerás dzsipjeikkel több közös ellenőrzést tartottak a zöldhatáron, és mindkét oldalon növelték a bevethető erők számát. „Emellett több a szúrópróba-szerű mélységi ellenőrzés, ott vagyunk a pályaudvarokon is. Nyilván ez vezetett eredményre" - mondta el az Origónak Szenti Szabolcs, Csongrád megyei rendőrségi szóvivő.
A keményebb fellépésre gyorsan reagáltak a koszovói menekültek is, akik Magyarország helyett most már Albánián és Montenegrón keresztül próbálnak Nyugatra szökni: az új célállomás Olaszország, az Adriai-tengeren csak 60-70 kilométert kell megtenni az olasz csizma sarka (például, Otranto városa) és Albánia délnyugati határa között.
Valószínű, hogy a líbiai és szír menekültekhez hasonlóan az koszovói migránsok is hajóra, rosszabb esetben kis lélekvesztőke szállnak majd.
A Dél-Európába irányuló migrációs hullám nem csak gazdasági és szociális problémát jelent, de komoly biztonsági kockázatot is rejt: az Iszlám Állam propagandistái már felfigyeltek a közel-keleti menekültáradatban rejlő lehetőségre, és azt tervezik, hogy hajókon, csónakokon menekülteknek álcázott harcosokat küldenek majd Olaszországba, illetve Európa más országaiba.